A német megszállási emlékmű megépítésének elhalasztásáról közölt cikket a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) című svájci napilap.

Nemcsak Spanyolországba, hanem Portugáliába is visszatérhetnek majd a középkorban elűzött zsidók leszármazottjai – közölte izraeli látogatásán a portugál idegenforgalmi miniszter.

Éhezés, kínzások, halálra dolgoztatás, kényszervetélés – igazi földi pokol vár azokra, akiket munkatáborba zárnak Észak-Koreában. Az ENSZ vizsgálóbizottsága többek között egykori foglyok és őrök beszámolói alapján készített jelentést arról, hogyan sértik meg az emberi jogokat a kommunista országban. A több száz oldalas dokumentumot hétfőn hozzák nyilvánosságra, de a főbb részletek már kiszivárogtak.

Kovács András és Bodnár Dániel az antiszemitizmus-felmérésről, Király Júlia az izraeli gazdasági csodáról, zsidó nők a konyhában és a fürdőszobában, száz éve született Charlotte Delbo, interjú Tompa Andreával, Gergely Ágnessel és Berg Judittal, női művek tárháza: Czingel … Tovább »

Amikor holokauszt-megemlékezéseken veszek részt, mindig szegény dédnagyapám, Rónai Samu jut elsőként eszembe.

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) arra kéri a kormányt, fontolja meg, hogy a német megszállás emlékműve “súlyához mérhető módon”, közfigyelemre érdemes, maradandó szimbolikus eszközzel fejezze ki a Horthy-rezsim történelmi felelősségét.

Az EMIH pénteken … Tovább »

December 31-én, mélyen benne a szilveszteri pillanatokban, arról értesülhettünk, hogy a magyar kormány a budapesti Szabadság téren „felállítja Magyarország tragikus német megszállásának emlékművét”.

Amikor a német csapatok 1944 márciusában bevonultak Magyarországra, ezt elsősorban azért tették, hogy megakadályozzák a magyarok kiugrását a háborúból.

Interjú Kovács Andrással a legújabb antiszemitizmus-felmérésről

Az izraeli parlament megszavazta első olvasásban a náci szó használatának tilalmát, valamint a náci és neonáci szimbólumokat betiltó törvényjavaslatot – jelentette szerdán a katonai rádió.

Konrád György esszé, L. Simon László és Mikecz Péter a Holokauszt-emlékévről, zsidó vezetők az adományozás kultúrájáról, Gyáni Gábor Trianonról és a Holokausztról, Hernádi Miklós 70, Itamar Rabinovitch az izraeli diplomácia kulisszatitkairól, Schüttler Tamás regényrészlete … Tovább »

2011 nyarát Los Angelesben, illetve az Egyesült Államok nyugati partján tölthettem. Rendkívüli klimatikus adottságok, az óceánpart közelsége, hatalmas távolságok, a könyvtár gazdagsága, barátságos ismerősök vendégszeretete – és egy megjelenés előtt álló regény ott írt első fele emlékeztet azokra a hónapokra, melyek naplófeljegyzéseiből válogattam. 

Heisler András is csak a hírekből értesült a német megszállásnak emléket állító Szabadság téri emlékmű tervéről. A Mazsihisz tiltakozik, a kormány nem érti, mi a baj.

A kulturális minisztérium és a polgári közigazgatás hétmillió dollárral finanszírozza a telepesek kezdeményezését, hogy feltárások induljanak, majd egy régészeti parkot alakítsanak ki Hebron Tell-Rumeida nevű részén, a telepesenklávé közelében.

Emlékművet állít a magyar állam a német megszállásnak. Milyen színben tünteti fel ez a kormány és a magyarok viszonyát a holokauszthoz, és mit árul el a kormány történelemképéről?

Német emigráció Kaliforniában

A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajlott irodalmi szeminárium-sorozat a Bálint Házban. A szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése volt az irodalomban. 

Az Együtt-PM tiltakozik a német megszállás 70. évfordulójára Budapest belvárosába tervezett emlékmű felállítása ellen, és a terv felfüggesztését követeli, mert véleményük szerint nem a megszállásnak, hanem az ellenállásnak kell emlékművet állítani. A Mazsihisz a gyors emlékműállítás helyett a társadalmi megbékélés előmozdítását sürgeti. A Kormányzati Információs Központ közleménye szerint a kormány minden magyar áldozat előtt lerója kegyeletét a Magyarország tragikus német megszállására emlékeztető alkotás állításával és a holokauszt 70. évfordulójára szervezett emlékévvel.

Ungváry Krisztián történész szerint “nyilván a holokauszt emlékévhez kapcsolódóan állítanák az emlékművet. A cél pedig az lehet, amire az alaptörvényben is utaltak, hogy 1944-es év úgy jelenjen meg a köztudatban: kényszerpályára került az ország, amikor a németek megszállták. … Tovább »