Isten ezért megáldotta a bábákat…

(Deáky Zita: A bába a magyarországi népi társadalomban. Budapest: Centrál Európa Alapítvány, 1996)

Kérdés: miért olvashatja a magyar zsi­dóság a Szombatot? Válasz: Sifra és Pua jóvoltából. Ők voltak azok a bá­bák, akik az egyiptomi … Tovább »

Peer Krisztián
Nekifutások, túlfutások

Volt ez a telefonos megkeresés, és utána a közismert lépcsőház-effekt, a későn beugró frappírozott válasz, hogy: „Honnan veszik, hogy nem vagyok zsidó?!” A név? A fiziognómia? Érződik a mondataimon? Vagy azért ezt úgy lehet tudni? … Tovább »

Az illusztrációtól a nagytotálig. Szabó István filmjeinek zsidó motívumai
Élvezetes és lefegyverző élmény élet­műve egészét meg- vagy újranézve ta­nulmányozni Szabó István közel négy évtizedes alkotói korszakának belső lo­gikai rendszerét.
Alig észrevehető, apró … Tovább »

 
Stark Tamás történész évek óta fog­lalkozik a magyar zsidóság Soá ide­jén elszenvedett veszteségeivel és a túlélő zsidóság demográfiájával. Nemrég elkészült tanulmánya a ma­gyar zsidóság létszámának 1945-1995 közötti alakulását pró­bálja megbecsülni. írása … Tovább »

A nagykőrösi zsidóság kétszáz éve

Kisebb vidéki városaink közül – többek között – nagykörösön, ebben a 25.000 lakosú városban igen aktív zsidó közös­ségi élet folyik. Évek óta „regionális” köz­pontként ide gyűlik össze a környező vá­rosok, falvak, települések … Tovább »

Török Petra

Zsidó könyvkiadás 1945 előtt

 
A fenti bejegyzés olvasható a Bánóczi József és Gábor Ignácz szerkesztésé­ben megjelenő Népszerű Zsidó Könyv­tár sorozat Blau Lajos: A Talmudról cí­mű értekezésének belső címlapján. A könyv hátulján … Tovább »

„Képmutató farizeusok” II.

A farizeus szó a héber parus (t. sz. peru­sim) szóból származik, jelentése kb. „el­különült”. A rabbinikus iratokban sok mindenre alkalmazzák a kifejezést, úgy­hogy szinte reménytelennek tűnik összes jelentésének feltérképezése. Je­lenti … Tovább »

(Frojimovics Kinga-Komoróczy Géza-Pusztai Viktória-Strbik Andrea: A zsi­dó Budapest. Városháza és MTA Judaisztikai Csoport kiadványa, 1995. 793 oldal, 2490 forint)

Kicsit megkésve íródik ismertető a Szombat olvasói számára a Komoróczy Géza szerkesztésében a Hungária Judaica 7. … Tovább »

3.2 MILLIÁRD BEVÉTEL

Történelmi okoknál fogva az iz­raeli gazdaságban nagyon je­lentős állami, szakszervezeti, önkormányzati és más nyilvá­nos tulajdonban lévő vállalkozás fejlő­dött ki. Az államalapítás előtti időkben, valamint Izrael létezésének első évei­ben a … Tovább »

Lag ba-Omer, az omer-számlálás 33. napja ijjar hónap 18-ára esik. A számlálás (ספירה ) ötven napja Peszachot és Savuotot, a megszabadu­lás és a Tóra-adás ünnepét köti össze.

Ez a hagyomány ősi időkre vezethető vissza1, de magáról Lag ba-Omerről sem a Tórában, sem … Tovább »

Összefoglaló a Szombat és a Yahalom Zsidó Szabadegyetem által szervezett konferenciáról

Az előadások bevezetői szinte kivétel nélkül a következő három alapkérdésre próbáltak választ adni:

Ki a zsidó író? Milyen ismérveket vegyünk figyelembe? Egyáltalán maga az alkotó … Tovább »

BUDAPESTEN, a Kosztolányi Dezső téren, nem messze a buszpályaudvaron egy pavilon talál­ható.* A kis építmény arra szolgál, hogy a forgalmas közlekedési csomópont levegőjének szennyezettségét méré­sekkel dokumentálja. A falain látható graffitik sokkal inkább a társadalom szociálpszichológiai … Tovább »

Scheiber Sándor magyar zsidó sajtóbibliográfiája elé

Vannak tudósok, akiknek életműve évekkel, évtizedekkel haláluk után is gyarapodik. Korábban megjelent munkáik újabb kiadásai, idegen nyelvű fordításai, elszórtan megjelent írásaik gyűjteményei mellett gyarapodik kéziratban … Tovább »

Viszontválasz Komoróczy Gézának a héber nyelvről
„A második világháború és az 1948-49. évi arab-izraeli háború előtérbe állította azokat a Palesztinában született írókat, akik nemzedékük problémáiról a beszédben ízessé vált héber nyelven írtak.” (The New Encyclopaedia … Tovább »

AZ ANTISZEMITIZMUSRA, a zsi­dósággal szembeni elutasító maga­tartásra sokféle magyarázat van. A történeti, gazdasági, szociológiai, pszichológiai stb. magyarázatok azonban nem elégítik ki azt, aki a Bibliát Isten kinyilatkoztatásának tekinti, Izrael Istenét pedig az egyet­len, igaz … Tovább »

A mohácsi vésztől Buda visszavételéig

A MOHÁCSI VÉSZT követő idők háromfelé szakították az addig egységes országot s e három terület politikai struktúrájának megfelelően különbözőképpen alakult a zsidóság sorsa is. A zsidók sorsa legsúlyosabb a nyugati részen, … Tovább »