Kerekasztal-beszélgetés a Szombat folyóirat és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében a Magyar Kultúra Napja előtt
 

Kerekasztal-beszélgetés a Szombat folyóirat és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében a Magyar Kultúra Napja előtt.
 

Újabb állomásához érkezett az újpogányság ellen indított keresztény kampány. A híveknek immáron fotókkal illusztrált tanulmánykötet is segít felismerni (és kiszűrni) az antiszemitizmussal vegyített eretnek tanokat.
 

Hét színpadi produkció, megszámlálhatatlan mennyiségű koncert itthon és külföldön, DVD-k, CD-k jelzik, hogy két évtizede szerves része a magyar kultúrának a Budapest Klezmer Band. Az együttes alapító vezetője, Jávori Ferenc, azaz Fegya idézi fel az együttes, és saját munkássága fordulópontjait abból az alkalomból, hogy az együttes alapításának 20 éves évfordulóján a BKB a Művészetek Palotájában adott két ünnepi koncertet.
 

A magyar lakosság 25-30 százaléka egyetért azon kijelentések legalább egyikével, miszerint a hazai gazdaságot, illetve sajtót és kultúrát zsidó értelmiségiek tartják a kezükben. Az összeesküvés-elméletek és az antiszemitizmus kapcsolatát tárgyaló budapesti konferencián kiderült számos ok, ahogy az is, miféle híd létezik az egykori állampárt és a Csurka István-féle MIÉP között.

Húszéves a Budapest Klezmer Band. Ebből az alkalomból a zenekarral együttműködve a Szombat különszámot jelentetett meg, melyet a Művészetek Palotájában, a jubileumi koncert közönsége kapott kézhez. A koncerten folyóiratunk főszerkesztője köszöntötte az együttest. Az alábbiakban a beszéd írott változatát közöljük.

December 8-án zárult a Negyed6Negyed7 Fesztivál. A Hanuka nyolc napja alatt tartó programon a régi pesti zsidó negyedből tizennyolc kulturális tér, étterem fogott össze a Marom Klub szervezésében, hogy koncertekkel, színházi előadásokkal és beszélgetésekkel hívja fel a figyelmet a negyed kiaknázatlan lehetőségeire.
 

Tarlós István szerint Budapest nem az antiszemitizmus, hanem a rend fővárosa, amely nem tűr meg semmiféle hátrányos megkülönböztetést; ezt bizonyítja a hanuka mostani megünneplése is. A főpolgármester csütörtökön a fővárosi Nyugati téren beszélt erről, ahol meggyújtották a nyolcágú gyertyatartó második lángját.
 

Magyar darabot olvasni szívmelengetően jó. Mert akárhonnan csűrjük-csavarjuk, mindenütt jó, igen, de legjobb otthon. Belepillantani abba a tükörbe, amelyet velünk élő kortársunk állít elénk magunkról, hogy “mik vogymuk?” – izgalmas és veszélyes utazás. 

A pesti zsidónegyed sorsára hívja fel a figyelmet a II. Negyed6Negyed7 Fesztivál (N6N7); a hanuka napjai alatt (december 1-8.) többek között külföldi és magyar zenei csillagok koncertjei és zsidó fogások várják a közönséget.
 

Az ellenzéki képviselők szerint az új médiatörvény a sajtószabadság
végét jelentené, a központosított állami hírgyár pedig tömeges
elbocsátással jár

A Budapest Klezmer Band idén ünnepli 20 éves jubileumát. 

“A közeljövőben pedig színrevisszük A rabszolgát, majd pedig a Teibele és a démont. Aztán Mihail Sebastian darabjának a bemutatója következik: miután előadtuk tőle a Vakációsdit, most a Névtelen csillag következik. És egy jelkép erejű bemutatóra készülünk, amelynek a címe: Egy színházéji álomra – a romániai jiddis színjátszás 130 évének kiemelkedő mozzanatait álmodjuk benne újra.”
 

Mégsem a Művészetek Palotájában, hanem a Nemzeti Színházban mutatják be a második bécsi döntés, majd a revíziót követő hét év magyar történelmének fájdalmait feldolgozó Závada-művet, a Magyar ünnepet. A darabot Alföldi Róbert rendezte. A változtatást a Müpa technikai okokkal indokolta. A Népszabadság informátoraira hivatkozva azt írta, a román nemzeti ünnep nemzeti színházas botránya miatt és az Észak-Erdély 1940-es visszacsatolását középpontba állító darab kényes volta miatt döntött így a Müpa.
 

Meg kell védeni a demokratikus értékrendet, és gátat kell vetni a szélsőséges, kirekesztő megnyilvánulásoknak, amelyek ma is veszélyt jelenthetnek a szabadságjogok érvényesülésére – mondta Pintér Sándor belügyminiszter csütörtökön Budapesten a Világ Igaza kitüntetés és a Belügyminisztérium Bátorságért érdemjelének átadásán.
 

Számokba zárt sorsok – a numerus clausus 90 év távlatából címmel nyílt kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban, ahol az is kiderül, hogy milyen nemzeti veszteséget okozott az 1920-ban meghozott törvény, amely korlátozta a felsőoktatásba felvehető zsidó hallgatók számát. Káoszterek, kirekesztés, és antiszemitizmus. A kiállítás megtekinthető  2011. február 27-ig.
 

  Shlomo Sand: Hogyan alkották meg a zsidó népet? Kairosz kiadó, 2010. Nagy vihart kavaró könyv jelent meg Izraelben 2008-ban, melyet nemsokára követett az angol, majd idén a magyar fordítás. A zsidó nép és Izrael legitimitását kétségbevonó mű nálunk a Kairosz kiadó gondozásában … Tovább »

Az október önkormányzati választáson narancssárgába fordult az ország. Az eddig kormányzó szocialisták csak Szegedet és pár kisebb települést tudtak megőrizni, Budapest 23 kerületéből pedig kizárólag hármat. A rendszerváltás óta először lesz jobboldali többségű a budapesti képviselőtestület s a főpolgármester, Tarlós István.
 

A szocializmus évtizedeiben tucatszámra rombolták le a szebbnél szebb magyar zsinagógákat. Építészeti remekek sora tűnt el, azokat pedig, amelyek megmaradtak, sok esetben méltatlan és kegyeletsértő célokra használták. Az utóbbi időkben azonban a meghagyott zsinagógák újra virágkorukat élik.

A Lehet Más a Politika komoly sikert ért el az áprilisi választásokon. Magyarországon elsőként jutott be az Országgyűlésbe zöld, vagy pontosabban fogalmazva: ökológiai párt. Az LMP újonc létére magabiztosan lépte át az ötszázalékos parlamenti küszöböt, a szavazatok közel nyolc százalékát szerezve meg. Emeli a siker jelentőségét, hogy számtalan zöld párt próbálkozott már Magyarországon a parlamentbe jutással, de legtöbbnek már a nevére sem emlékszünk.