Kik antiszemiták a magyarok közül?

Írta: Népszava / Nagy Gergely Miklós - Rovat: Hírek - lapszemle

A magyar lakosság 25-30 százaléka egyetért azon kijelentések legalább egyikével, miszerint a hazai gazdaságot, illetve sajtót és kultúrát zsidó értelmiségiek tartják a kezükben. Az összeesküvés-elméletek és az antiszemitizmus kapcsolatát tárgyaló budapesti konferencián kiderült számos ok, ahogy az is, miféle híd létezik az egykori állampárt és a Csurka István-féle MIÉP között.

 

 

Budapesti diplomás férfiak, elég jó fizetéssel és emellett biztos szavazók – egy szociológiai felmérés szerint itthon az így körülhatárolható csoport hisz a legjobban a zsidó összeesküvés-elméletekben. Azaz az olyan tézisekben, miszerint a világ gazdasági befolyása zsidó érdekcsoportok kezében van, vagy hogy a “felfújt” holokauszt egy olyan üzlet része volt, melyben Palesztina területe ellentételezte a hatmillió áldozat tragédiáját.

Kovács András szociológus azzal árnyalta a képet, hogy a hazai lakosság 25-30 százaléka egyetért azon kijelentések legalább egyikével, miszerint a hazai gazdaságot, illetve sajtót és kultúrát zsidó értelmiségiek tartják a kezükben. “Erre a csoportra erősen jellemző a xenofóbia, illetve a normavesztés tapasztalata. Ők úgy gondolják, nem érvényesülnek a társadalomban az erkölcsi normák, nincs szolidaritás, és az emberekkel igazságtalanságok sora történik” – fogalmazott.

A felmérés szerint a Jobbik-MIÉP táborának 56, a Fideszének 25, az MSZP-ének pedig 21 százalékát jellemzi ez az attitűd. Érdekes adalék, hogy a felmérés szerint a politikai antiszemiták csupán ideológia és nem személyes ellenszenvet táplálnak a zsidók iránt.

A Közép-Európai Egyetemen rendezett konferencián nem csupán ez az egy ellentmondás fogalmazódott meg. Szabados Krisztián, a szervező Political Capital ügyvezető igazgatója megjegyezte: noha a kormányzati politika mentes a nyílt és a burkolt antiszemitizmustól is, a kormányközelinek vélt médiáról ugyanez már nem mondható el. Antiszemitizmusra pedig komoly társadalmi igény van Magyarországon, ennek csúcsa mérésük szerint 2006-ban volt. Szabados ezzel cáfolta azt az elterjedt vélekedést, miszerint a szélsőséges érzelmeket a világgazdasági válság hozta volna a felszínre.

De miért van szükségünk összeesküvés-elméletekre? Ezzel a címmel tartott előadást Krekó Péter szociálpszichológus, ismertetve a Medián tavalyi felmérését: a magyarok 70 százaléka hiszi azt, hogy a sajtóból nem ismerhető meg az igazság, illetve felük gondolja azt, hogy titkos összeesküvések határozzák meg a gazdasági folyamatokat. Mire jó az elmélet? “Az összeesküvés-elméletek csökkentik a szorongást, hiszen ismerős ellenségekkel népesítik be a világot. Könnyebb elviselni, ha tudjuk, kitől kell félni. De magyarázatot adnak arra is, miért történnek természeti katasztrófák, terrortámadások, gazdasági válságok.

Pszichológiailag kényelmes magyarázatot adnak bonyolult jelenségekre.” Az aktuálpolitikára áttérve Krekó emlékeztetett a Jobbik politikusainak közelmúltbeli nyilatkozataira, alátámasztandó, hogy a szélsőséges párt által cigánybűnözésnek nevezett jelenségnek is a zsidó befolyás az oka. Ráadásul a parlamenti létezés nehézségeivel küzdő Jobbiknak egyre nagyobb szüksége van ilyen teóriákra – vélte a szakember.

A holokauszt történetének oktatása számtalan buktatót hordozhat magában – erre már Kovács Mónika pszichológus hívta fel a figyelmet. Mint fogalmazott: a traumatikus esemény oktatása bűntudat kialakulásához vezethet, ami sokszor az áldozatok iránti ellenszenvet vált ki. Magyarországon ugyanakkor privát közegben alig-alig beszélünk a holokauszt és a kommunizmus áldozatainak “történetéről”, illetve az eseményekről – azaz nem emlékezünk -, de abban a többség egyetért, hogy ezeket a dolgokat a “múlttal együtt le kéne már zárni.” Akik viszont beszélnek a holokausztról, azok épp a holokauszttagadók.

Standeisky Éva történész szerint a Kádár-korszakban is jelen volt az antiszemitizmus; az MSZMP-n belül a ’60-as években még kódolt formában, majd a válságos ’70-es években már nyíltabb alakot is öltött. Ez a megnyilvánulás a párt anti-reformer részét jellemezte, akik “zsidós” megnyilvánulásnak tekintették a liberális “engedékenységet”, így például több alkalommal ezen az alapon kritizálták Aczél György egyes döntéseit. “A rendszerváltás után az antiszemita funkcionáriusok partvonal mellé kerültek, vagy szélsőjobbra keveredtek. Utóbbira példa Sütő Gábor esete, aki pártállami múlttal lépett be a MIÉP-be”.

Joggal vetődik fel: kell-e, lehet-e beszélni az antiszemita összeesküvés-elméletek képviselőivel. Karsai László – aki Ungváry Krisztiánnal együtt a kuruc.info-n részt vett egy holokauszt-vitában – úgy vélte, kell a diskurzus, mert “ha csak néhány neonáci fiatal gondolkodik el a tényeken, akkor az erőfeszítés már nem volt hiábavaló.” Igaz, ismerősei közül a történésszel ebben sokan nem értettek egyet, a teremben az egyik hallgató meg is jegyezte: az antiszemitizmus érzelmi hozzáállás, ellene érveket felhozni olyan, mint amikor a hitet cáfolná meg valaki. Csaknem lehetetlen.

 

támogatás