Szabad Zsidó Tanház, előadássorozat a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat folyóirat szervezésében. 

Az izraeli író a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége azt mondta: hisz abban, hogy “lesz valamikor Izraelben palesztin nagykövetség és Palesztinában izraeli, és hogy ezek Jeruzsálemben járótávolságnyira fekszenek majd egymástól”
 

Ámosz Oz világhírű izraeli író, a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége csütörtökön Demszky Gábor főpolgármestertől átvette a Budapest Nagydíjat a Millenáris Teátrumban.
 

Minden jel arra utal, hogy Ámosz Ozt különös, már-már mítikus kapcsolat fűzi a taxisofőrökhöz, derült ki azon a pódiumbeszélgetésen, amin Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál idei díszvendégét látták vendégül. Az izraeli író fesztelen közvetlenséggel válaszolgatott Váradi Júlia okos kérdéseire, és noha itt-ott előkerült egy-egy előre gyártott, panelszerű válasz, összességében üdítő élményben volt része a hallgatóságnak.
 

Mikor helyet foglaltam a szokásos sarokban, az akvárium és a könyvszekrény között, valaki a nevemen szólított. Körülnéztem, de nem láttam, ki az. Tőlem jobbra ismeretlen nő ült, olyan ötvenes, akinek a haja, a tarkóján kis konty félébe volt szedve. Szemben volt az ablak, mögötte eső és sötétség, bal felől díszhalak úszkáltak az akváriumban. Ki szólíthatott a nevemen?
 

Magyarország azért lett Izrael célországa, mert „kellemes a klímája, amely önfenntartó tud lenni, amely jó helyen fekszik, stratégiai helyen fekszik, amelynek a népe kellően birka ahhoz, hogy önmaga vesse a nyaktiló alá a fejét. S akkor vannak olyan politikai szereplők, akik egy ilyen úgynevezett honfoglalást hajlandóak jó pénzért levezényelni.”

A múlt héten elhunyt Popper Péter pszichológus magyarnak és zsidónak is tekintette magát. Az antiszemitizmus gyökereiről, az úgynevezett másságról, a magyar identitásról vallott saját nézeteiről beszélt a HVG-nek nem sokkal a halála előtt.
 

Izraelben több tucat cég foglalkozik könyvkiadással, a szépirodalom mellett vannak köztük főleg szakirodalommal, tankönyvekkel foglalkozó egyetemek, valamint és jogi és szakkönyvkiadók is. A nagyobb újságok is megjelentetnek irodalmat, s az egy-két köztulajdonban, kibuci kézen lévő cég ellenére a kiadás üzlet, amely ha veszteséget termel, akkor csődbe megy.  

Figyelem, ez itt nem egy jóslat. Jóllehet, választások előtt még inkább megnövekszik a kereslet Delphoi vélt örökösei iránt, mi, politikai elemzők jobban tesszük, ha önmérsékletre intjük magunkat, és még a nyilvánosság legnagyobb nyomása alatt sem próbáljuk megmondani januárban, hogy mi lesz áprilisban.
 

A washingtoni nukleáris leszerelési konferencia nyomán az amerikaiak Izraelt is be akarják vonni egy közel-keleti atommentes övezetbe és az amerikai diplomácia a utóbbi napokban fokozta ez irányú nyomását a zsidó államra.
 

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas művész, a Madách Színház egykori igazgatója 82 évet élt.
 

Adolf Hitlert ünnepli vezető cikkében a Kuruc.info hírportál. A diktátor éppen 121 éve született, ezen évforduló alkalmából olvasható a portálon a dicsőítő hangvételű iromány hasonló kijelentésekkel: „emléke örökké ott él minden igaz európai, szabadságvágyó hazafi szívében”.
 

Néhány lépésnyire járunk a jeruzsálemi óváros falain kívül, alig több mint száz méterre az Al-Aksza mecsettől, a Siratófaltól, azaz a Templom-hegytől. A turisták elmaradoznak, a feliratok arabra váltanak, a hangulat elkomorodik. Ez a kelet-jeruzsálemi Silwan, ahol minden centiméter számít, és amely kicsiben leképezi az egész palesztin–izraeli nemzeti, területi követelések drámáját.
 

„…minden attól függ, hogy ki adja át tanúvallomásunkat a jövő nemzedékeknek, hogy ki írja meg ennek a korszaknak a történetét (…) ha mi írnánk is meg a vér és könny ezen korszakának történetét – és én szilárdan hiszem, hogy ez így is lesz –, egyáltalán ki fog majd hinni nekünk? Senki sem akar majd hinni nekünk, mert a mi katasztrófánk az egész civilizált világ katasztrófája…

Április 18-án vasárnap emlékezett a magyar közélet a vészkorszakra. Idén aznap zajlott több mint tízezer ember részvételével az Élet Menete, s aznap rótták le kegyeletüket az áldozatok emléke előtt politikusok, egyházi vezetők, zsidók és nem-zsidó emlékezők egyaránt. 

Az egykori auschwitz-birkenaui náci koncentrációs táborban pénteken, a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján felavatták azt a vagon-emlékművet, amely a haláltáborba szállított több mint 400 ezer magyar zsidónak állít emléket.
 

2010. április 30-án “Türelmetlenség – Hatalom – Történelem” címmel zajlik a Történeti Kollégium és a Romaversitas Alapítvány konferenciája, ahol az érdeklődők a toleranciáról, a cigánykérdés egykori kezeléséről és a miskolci gettóügyről is hallhatnak előadásokat.
 

A holokauszt áldozataira emlékeztek a Terror Háza Múzeumnál vasárnap délután. A Szent István parktól több ezer ember részvételével elindult a hagyományos fáklyás felvonulás, az Élet menete.
 

Fájdalmas lélekkel, kavargó gondolatokkal, megrendülten állok itt most Önök előtt egy olyan közösség küldötteként, amely átszenvedte a történelem legnagyobb sorscsapását.
 

Elhunyt Popper Péter, az ország egyik legismertebb és legnépszerűbb pszichológusa. 76 éves volt. Popper számos könyvet írt, tanított, gyakran tartott előadásokat, sokat szerepelt újságokban, rádióadásokban, tévében. Popper Péter egyik utolsó levelét a 168 Órának írta.