Ma is a könyv népe

Izraelben több tucat cég foglalkozik könyvkiadással, a szépirodalom mellett vannak köztük főleg szakirodalommal, tankönyvekkel foglalkozó egyetemek, valamint és jogi és szakkönyvkiadók is. A nagyobb újságok is megjelentetnek irodalmat, s az egy-két köztulajdonban, kibuci kézen lévő cég ellenére a kiadás üzlet, amely ha veszteséget termel, akkor csődbe megy.  

Izraeli könyvkiadás számokban

 

 

 

Etgar Keret regény héber kiadásban

Mint Amnon Ben-Shmuel, a könyvkiadók szövetségének mellesleg magyar származású elnöke elmondta, szervezetében önkéntes a tagság, szemben pl. az ügyvédek vagy építészek kamarájával, ahol csak a tagok gyakorolhatják az ipart. Mégis 90% körüli a részvétel, mivel a kiadók fontosnak tartják ernyőszervezetük működését, amelyet érdekvédelmi szándék hívott létre még Izrael megalakulása előtt, 1939. szeptember 1-én. Történt ugyanis, hogy a háború miatt leállt a papírszállítás Palesztinába Németországból, a papírárut attól kezdve a britek Amerikából hozatták, és a hiány miatt bevezették a kvótarendszert. Ekkor 13 könyvkiadó szövetkezett, mert úgy vélték, együtt többet tudnak szerezni a szűkös felhozatalból. Szervezetük a mai napig felelős az olcsó papír beszerzéséért, manapság főleg egy haderai papírgyár beszállítása révén. A szerveződés a hatóságokkal szemben is képviseli a könyvkiadókat, például a Kneszetben a törvényhozási vitákban. Ezen túl naponta kapnak könyveket külföldi szervezetektől és felkeltik irántuk a hazai kiadók érdeklődését. Fontos feladatuk még évente megszervezni a héber könyv hetét június első szerdájától tíz napon át, ha csak a savuot ünnepe miatt el nem tolódik az esemény. Ezt Izrael szerte egyszerre több mint 50 településen tartják, 1961 óta tartják. Bár a Massada kiadó akkori tulajdonosnője már 1926-ban hatalmas asztalokra pakolta és 25 % al olcsóbban adta kínálatát a Rotschild sugárúton Tel Avivban, és ezt elnevezte a héber könyv napjának, de ez csak afféle ősidőkbe nyúló legenda, a hivatalos számlálásban csak jövőre lesz az ötvenedik évforduló. Az izraeli ünnepi könyvhéten hatalmas választékkal találkozik a vásárlóközönség, s a kiadók azért is tartják fontosnak a közvetlen találkozást, mert ilyenkor jobban megismerhetik olvasóik ízlését. És ekkor sokkal olcsóbb is a könyv a boltok kihagyása miatt.

David Grossman regénye

Mint Avram Kantor, a kibucmozgalom által 1940-ben életre hívott, egyik legnagyobb könyvkiadó, a  Kibuc Meuhad magyar könyvekért is felelős vezetője elmondta, az izraeli könyvkiadás alapvetően nem különbözik más országok hasonló intézményeitől. Az írók írnak, ők, vagy a szerkesztők a kiadókhoz küldik a kéziratokat, ott a lektorok véleményezik, javasolják, vagy sem. Ha tetszik, akkor többen mások is elolvassák és döntenek megjelentetéséről, főleg ha új íróról van szó, hiszen az ismert íróknál mindez gyorsabban és egyszerűbben zajlik: általában eleve tudják, érdeklődnek-e munkái iránt.  Emellett a külföldi könyveket ügynökök igyekeznek az egész világból eladni nekik, s olvassák a nemzetközi kiadói szakirodalmat, figyelik a külhoni sikereket is, és rengeteg javaslatból válogatnak végül. Náluk mindez nemcsak üzlet, nyilvánvaló társadalmi elkötelezettségük a szocialista, baloldali értékek mellett, miközben életben is kell maradniuk a piacon. Ennek a kiadónak a dolgozói máig kibucnyikok, s az új szerzők is gyorsabban jutnak túl az előszobán, ha kibucban alkotnak. Ugyanakkor csak jó könyvet adnak ki, az egyszerűbb bejutáson túl nem jelent előnyt a kibucmozgalom hátszele. Izraelben ők adták ki Lenint, Borohovot, Marxot, s bár már sok éve nem jelentették meg ezeket a klasszikusokat a vevőtábor hiánya miatt, nincs gond, ha valaki olvasni vágyik műveiket, akad belőlük bőven a raktáron. Az utóbbi évtizedekben elsősorban szépirodalom, humán és társadalmi indíttatású könyvek, filozófiai munkák kiadásával foglalkoznak. A magyar irodalom általában csak akkor jut el hozzájuk, ha már lefordították németre, ha már Nyugat-Európában sikert aratott, eredetiben senki sem olvas náluk magyarul, csak a világnyelvekben vannak otthon. Éppen sajtó alatt van kiadójukban egy Kertész Imre könyv, nemrég jelentették meg Salamon Pál egyik művét, s ők hozták ki Dalos György munkáját is. Magyar vonalon kevés a jó fordító, míg angolból több tucat jelentkező közül válogathatnak, addig magyarból szűkös a kínálat, bár akadnak, pl. az egyébként általában mással foglalkozó Katz Katalin. Sajnos a budapesti könyvvásárra nem járnak, de jelen vannak Frankfurtban, Bolognában, Londonban, a legnagyobb nemzetközi könyvvásárokon.

Ronen Bergmann regénye

Az adatok szerint 1988-ban tetőzött az olvasási kedv, majd megjelentek a konkurrens tévécsatornák, a számítógépes játékok, és lanyhult az érdeklődés egészen 1995-ig. Azóta visszatér a könyv, évente növekszik az eladás, és érdekes változások is zajlanak. Míg régen a könyvek 60% a fordítás volt, manapság már 60-65 % helyi héber nyelvű irodalom, s az utóbbi évtizedben többségbe kerültek a nők az évente megjelenő 50-100 új szerző körében. Az ismert írók szépen keresnek, de a kezdő szerzők helyzete anyagilag nagyon nehéz, errefelé is kevesen tudnak megélni az írásból. Izraelben a könyvek jelenleg átlagosan 90 sékel, vagyis olyan 4500 forint körül járnak. Az írók ismertségüktől függően 3-6 sékelt kapnak az eladott példányokért, csak néhány sztárnak minősülő szerző jut el 12 sékelig, tehát csak a legritkább esetben hozza vissza a mű a rá fordított időt és energiát. Vagyis a zsidó államban sem pénzéhségből írnak az írók. Ráadásul az utóbbi években súlyos konkurenciaharc fejlődött ki a két nagy könyvterjesztő cég, a Stemacky és a Comet szfarim közt. A verseny komoly mértékű árengedményekhez vezet, például négy könyvet kínálnak egy százasért. Ha viszont ennyiért adják el a művét, akkor a szerző csak 1-1.5 sékelt kap egy példány után. Ezért jelenleg nagyban folyik a lobbizás a törvényért, amely az első egy-két évben tiltaná a frissen megjelent művek leárazását, tilos lenne túl nagy engedményekkel árulni azokat.

Izrael kicsiny ország, mindössze kb. öt és félmillióan olvasnak héberül, közülük is rengetegen irodalmat inkább az anyanyelvükön, más nyelveken keresnek. Évente mégis körülbelül 4500 könyv jelenik meg, ami világviszonylatban is kiemelkedő. Naponta mintegy 20 új könyv jelenik meg, hozzávetőleg évi 1.5 milliárd sékel, vagyis 75 milliárd forint a forgalom, s mindezek alapján Izrael máig a könyv népe, ahol az emberek életében ma is fontos szerep jut a papírra nyomtatott betűknek.