Jártam már a Teleki téren, jártam már más súlban is itt – igaz, csak
képzeletben. Keleti pályaudvar, végállomás című regényemben a
Karpfenstein utca egyik haszid imaházát írtam meg, a belzi rabbi
követőjével: milyen is lehetett e világ a Rajk-per idején.

A 2011-es Árkádia-díjat a „Transzport. A bevagonírozott ház”
holokauszt-emlékmű megvalósításának támogatójaként a 2B Kulturális és
Művészeti Alapítvány kapja. A díj átadására június 8-án, 14.30-kor kerül
sor a Ráday utcai 2B Galériában.

Az idén először ünnepként számon tartott Nemzeti Megemlékezés napja
kapcsán arra voltunk kíváncsiak, vajon a fiatal kreatívokat miképp
foglalkoztatja az idestova 91 éve történt határváltozás. Egyáltalán,
érdekli őket?

A keresztény egyházak magatartása táptalaja volt Magyarországon az
antiszemitizmusnak. Nagy V. Rita pszichológus és szociológus könyvében
parlamenti beszédekkel bizonyítja állítását.

A Józsefváros a budapesti zsidóságnaky különös lenyomata. Egyfelől
megjelennek benne a századfordulós zsidóság asszimilációs törekvésének
csúcspontjai, másfelől az újbevándorló, piacozó, hagyományos
életformájához és vallásos kötődéséhez ragaszkodó, vándorlásra ítélt
zsidó kispolgár is.

Savuot éjszakáját minden évben a tanulásnak szenteljük. A hagyomány
szerint így tesszük jóvá mi zsidók, hogy a Tóraadás éjjelén nem
maradtunk ébren. És így bizonyítjuk, hogy a dolgok megjavíthatóak, jobbá
tehetőek.

Egész napos mulatság a zsidónegyed szívében, a Kazinczy utcában. Az idei Judafest egyik különlegessége, hogy civil szervezeteknek is lehetőséget nyújt az interaktív bemutatkozásra. A rendezvényhez csatlakozva idén először rendezik meg a Community FunRun elnevezésű futóversenyt, amelyen a testmozgás mellett a résztvevő szervezetek anyagilag is támogathatnak egy általuk választott jótékonysági célt.  

 Szilágyi Júlia: Jegyzetek az akváriumból. Esszék, feljegyzések. KOMP-PRESS Kiadó, Kolozsvár, 2010.

Ősidők óta foglalkoztatja az embereket, hogy vajon vizsgálhatják-e éppen azt, amiben benne vannak. Szilágyi Júlia újabb kötetében André Malraux-t idézi: „Aki rálátást … Tovább »

Balla D. Károly

menyegző
 

A kívánságok lassú nyákjain

ereszkedik a jóslat mind alább,

petéit rakja: gömbölyű halált –

s hiteknek tépi védőburkait.

Körötte romlott kecs és ferde szín

türemkedik a baldachinon át,

a tüll remeg, ha rázza … Tovább »

„Namény utcában, Beregszászon, áll-e még az én szülőházam?” – kérdezi Reichard Piroska 1939-ben a Nyugat hasábjain. A költő, műfordító, tanár 1884-ben született Kárpátalján, akkor még Bereg vármegye Tiszaháti járásának székhelyén. Budapesten szerzett bölcsész diplomát, … Tovább »

„Ne száradjon ki a forrás, és ne fonnyadjon el a fa.”
(Spira Lázár egykori munkácsi fôrabbi)

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület az európai határok „légiessé” válásával egyre erősebben törekszik bemutatni a történelmi Magyarország egykori zsidó közösségeinek életét, … Tovább »

Kárpátalja zsidó közössége kultúrájában a magyarországi ortodoxiától és neológiától egyaránt erôsen eltért. Az itteni állapotok sok tekintetben inkább a lengyel zsidóságra emlékeztettek. Kárpátalja zsidósága túlnyomórészt jiddis anyanyelvû volt, s vallási kultúrájában … Tovább »

A „kárpátaljai magyar zsidóság” fogalma inkább a magyar történetírói kontextusban merül fel, hiszen sok kárpátaljai zsidó identitása nem a magyar volt. E közösségről számosan megírták, hogy jórészt tradicionális elemekből állt, körükben sokan jiddisül beszéltek és írtak. … Tovább »

2004-ben Böröcz András és Rajk László közös holokauszt emlékmű
megtervezésébe kezdett.  A kiindulópont Böröcz diófából készített
vagonja volt, amiben kifaragott facipők kezdenek dobogni, ha valaki
megtekeri a hozzájuk tartozó kurblit. Ezt a konstrukciót a két alkotó
felnagyítva, egy vagonná átalakított házban képzelte el, mégpedig a
Kazinczy utca sarkán álló egyemeletes épületben.

A szerző Anyám pészahja című könyve, mely családtörténete mellett
Kárpátalja zsidóságának 20. századi történetét is megidézi, az ünnepi
könyhétre jelenik meg az Argumentum kiadónál. Ebből közlünk részletet.

Az új Mazsök-kuratórium kérdése, valamint a zsidóság és a vészkorszak
oktatása szerepelt kiemelt hangsúllyal a zsidósággal foglalkozó, dr Gál
András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára
által vezetett bizottság legutóbbi ülésének napirendjén.

A New York Times a minap egy példátlan felmérés eredményét összegezte “A
vallási hovatartozás meghatározza az anyagi boldogulást?” című
írásában. Az írás alapjául a washingtoni székhelyű Pew Research Center
reprezentatív felmérése szolgált. Az egyedülálló kutatás irányítója,
Scott Keeter, a Pew igazgatója a hvg.hu-nak adott interjúban
megerősítette az Amerikában nagy port felvert cikk megállapításait.
 

“Ne merj mosolyogni, zsidó fattyú” – elítélik-e Képírót?
Képíró Sándor egykori csendőr-százados “újnyilas barátai” hasonló
módszert alkalmaznak, mint vészkorszakbeli elődeik: hőbörgéseikkel és
izomzatukkal próbálják megfélemlíteni a csendes többséget. Mindezt a
Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának épületében. Ha a II. világháború
során elkövetett háborús és népellenes bűncselekmények miatt folyó
perben felmentő ítélet születik, hősként ünnepelhetik a 97 éves
vádlottat, ha elmarasztalják, újabb ürügy adódik a vérszagú zsidózás
folytatására. 

2011-ben már a Sziget Kulturális Szervezőiroda rendezésében várja látogatóit a
hazai gasztro-kulturális élet egyik kiemelkedő eseménye, a Budai Gourmet. A
Gourmet – a nevéhez méltóan – a gasztropalettáról kizárólag a minőségi termékeket és szolgáltatásokat
kívánja befogadni és bemutatni, ezzel is elősegítve a hazai gasztro-kultúra
minőségi fejlődését és népszerűsítését.

Korábban  közöltük a szerző írását, melyre kérésünkre Czeizel Endre és
Venetianer Pál reflektált. Az alábbiakban a viszontválaszt olvashatják.