A Kultúrpalota előcsarnokában magyar és angol nyelven olvashatók azok az
események, gondolatok és életérzések, amelyeket Anne Frank 13 éves
korától, korai halálát megelőzően 1944. augusztus 1-jéig rögzített.
 

A Mahmúd Abbász vezette Palesztin Hatóság tévécsatornáján új jelentést
adtak az etnikai tisztogatásnak: „az eső elmossa a zsidók
tisztátalanságát Jeruzsálemből” – hirdette a médium, egy másik adásban
pedig arról értekezett, hogy az imádkozó zsidók a „bűn és mocsok”
megtestesítői, és amint „kikerülnek a képből”, muszlim lakónegyedet
húznak fel a Siratófalnál. 

Palesztin fegyvereseknek nézték a reggeli imára igyekvő zsidó telepeseket, és szétlőtték autójukat.

A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség legújabb jelentése az iráni
atomprogramról sok szempontból már eddig is ismert adatokat gyűjtött
össze, de még soha nem utaltak ilyen egyértelműen arra, hogy a
programnak vannak fegyverkezést szolgáló elemei. 

Virág Judit pályafutását 1978-ban a Kiscelli Múzeumban kezdi
muzeológusként. Tíz év után vált, a Műgyűjtők Galériájának munkatársa
lesz, ahol festménybecsüsként dolgozik. Egy francia ügyfele meghívja
Lyonba, hogy megtanulhassa az árverezés mesterfogásait. 1993-ban
megnyitja Mű-Terem Galériát. Tudását Amerikában fejleszti tovább a nagy
árverező házak aukcióinak tanulmányozásával.

A szervezők becslése szerint legalább harminc magyarországi településen tartanak könyvégetéseket. Az akciót egy hungarista szervezet kezdeményezte.

Előkerült az elveszettnek hitt, nagy valószínűséggel soha nem publikált korabeli elemzés Szálasi Ferenc elmeállapotáról. A szakértői jellemzés kórosan torzult, zavaros, skizofrén személyiségként írja le a később emberiség elleni és háborús bűntettek miatt kivégzett nyilasvezért.

A Mazsike Művészetet Kedvelők Délutánja ezúttal a Szépművészeti Múzeum az El Grecótól Rippl-Rónaiig című tárlatát tekinti meg. A kiállításon Németh István a kiállítás kurátora segít bennünket eligazodni a csodálatos alkotások között.

„Miért ne mesélte volna el neki, hogy már a nagyapja is a Kazinczy utcában született? Hogy a Grand Café Kohnban négy krajcárért kapott fagylaltot …” (Lugosi Viktória)

Téved, aki a tradíciótiszteletet és a modernizációt vagy-vagy viszonyban képzeli el; aki társadalomszervező elvként képes csak az egyiket, vagy csak a másikat elgondolni. Ami magyarországi viszonyaink között azt is jelenti, hogy talán a népi és az urbánus kifejezéseket is ideje volna kivonnunk aktuális szókészletünkből, és nyugodtan átadhatjuk őket az irodalomtörténetnek.

Párizs – Azt írják Párizsban, hogy a népszámlásról rossz emlékeket
őriznek a magyarok, mert az 1941-es adatok felhasználásával szervezték
meg 1944-ben a zsidók és a cigányok deportálását.

Franciaországban újra kiéleződött az iszlám és a szabad
véleménynyilvánítás közötti sok vihart kavaró konfliktus, miután szerdán
eddig ismeretlen tettesek robbantásos támadást követtek el egy
szatirikus hetilap, a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen.

Izrael nem szándékozik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerdai jelentésére ideje korán reagálni. 

Ronthatják Washington és Jeruzsálem kapcsolatát a francia és amerikai
elnök izraeli miniszterelnökkel kapcsolatos sértő megjegyzései, amelyek
egy bekapcsolva felejtett mikrofon révén jutottak a média tudomására. Az
izraeli miniszterelnöki hivatal nem kommentálta az esetet, izraeli
képviselők szerint azonban Sarkozy és Obama leleplezték magukat.

Alighanem minden érintett és bennfentes elképedt, amikor a Mazsihisz és
az EMIH (örökjáradék ügyben folytatott) bizalmas háttértárgyalásairól
nyílt beszámoló jelent meg a Mazsihisz honlapján. 

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata

 
Zsidónak lenni trendi?

 
Új dizájn, új tartalom, régi ár:
megjelent a Szombat novemberi száma
 

Új zsidó stratégiát!
A kompromisszumos együttműködés, a közös stratégia nemcsak az antiszemitizmus elleni harcban, … Tovább »

A galamus hírösszefoglalójában olvasható hogy , milyen ítéletet hozott a
Pesti Központi Kerületi Bíróság Kiss Róbert volt Magyar
Gárda-főkapitány ügyében, mivel indokolt a bíró, mit mondott erről a
Magyar Helsinki Bizottság és mit válaszolt erre a Fővárosi Bíróság.

Az 1956-os forradalom szellemi előkészítői, reformkommunistái között
szép számmal találunk zsidó származásúakat. A holokauszt borzalmai után
válaszút elé került a magyar zsidóság, voltak, akik az emigrációt, mások
a maradást választották. Az utóbbiak közül számosan helyreállították
polgári egzisztenciájukat, fenntartották polgári mentalitásukat,
érdekeltek voltak a tőkés berendezkedés és a többpárti demokrácia
fenntartásában. Mások csatlakoztak a kommunistákhoz, identitást
váltottak, s azonosultak a párt szabadságot, egyenlőséget és
előítélet-mentességet ígérő antikapitalista programjával.

A „Zsidó Lacira” épp 50 éve mondták ki a halálos ítéletet.

Az állami fajvédő színház elleni tiltakozások csúcspontján Tarlós István
szórakoztató nyilatkozattal örvendeztetett meg minket. Azt állította,
hogy amit a közismerten fajvédő politikai publicista, Csurka István
egyebek közt az Ascher Café című cikkében is leír, az egyfelől
félreérthető, másfelől szemben áll az Új Színház koncepciójával.