Találatok ‘Óvás’
Összesen 990 találat (921 - 940) : Óvás.
Egy család a halhatatlanságnak…
Amigoék öt évszázada
A spanyol inkvizíció üldöztetései elől menekülő Amigo ősök olasz földön Génuában találtak otthonra. Selyemmel és fűszerekkel kereskedtek. Mérhetetlen szenvedések és megpróbáltatások után ott jobban ment a soruk, de egy évszázad múltán több nemzedékük … Tovább »
Könyvespolc
Ki vagyok én?
(Iszaak Babel: Napló, 1920. Pesti Szalon Könyvkiadó 1993. Fordította Hetényi Zsuzsa. 138 oldal, 210 forint.)
Naplót írt az odesszai zsidó kereskedő fia, a szovjethatalomért vívott háború csöndes pillanataiban. Iszaak Babelnek hívták, huszonhat éves volt, és sem … Tovább »
Vigyázó szemetek Ciónra vessétek I.
Nézetek a magyarországi cionista mozgalomról a két világháború közötti zsidó sajtóban
Mert Ciont választotta ki az Örökkévaló, azt kívánta lakóhelyéül:
Ez lesz lakóhelyem örökre, itt fogok lakni, mert így kívánom!
(Zsolt.132,13-14.)
„Adjanak nekünk szuverenitást … Tovább »
Rabbiválasztás a Dohány utcai zsinagógában
A XIX. század elején a nyugati, morvaországi, és németországi zsidó bevándorlás Magyarországra nagymértékben lecsökken, sőt a század első évtizedeiben meg is áll. A zsidóság számának gyarapodását a következő évtizedekben a kelet-európai, galíciai bevándorlás eredményezi, … Tovább »
Ázáél, az angyal
Egy újholdas éjszakán alászállott az égi birodalmakból egy „mággid”, egy tanítóangyal és belépett a Rabbi kamrájába, akit a korabeliek „Diadémnak” és „Koronának” meg „Lobogó Tűznek” és „Egyedülinek” neveztek. Az angyalt azért küldték oda, hogy a Rabbi előtt … Tovább »
Rosenzweig száz éve
MÁNDY STEFÁNIA VERSEI
egy ág igen de nővért mennyi éve
a sok levél zöld zöld feltámadásra
kihívhat bárkit én te – s ők hitetlen
felismerszik-e egy a tömkelegben?
a törzsön ág s még van elágazása
aztán a folytatás: az őskert
bízva másra
egy pillanat … Tovább »
A remény kézzelfogható
Soha nem voltam bizakodóbb, mint ma. Úgy vélem, Izrael Állam nagy lépést készül tenni előre méghozzá a nem is távoli jövőben. Mindaz, amit eddig tettünk, láttunk, reméltünk, elhalványul ahhoz képest, ami előttünk áll, amit tenni tudunk, s amit meg is fogunk tenni.
A zsidó nép … Tovább »
A Biblia bensőséges értelmezője
Meir Weiss (Weiss Pál) Budapesten született, 1908. december 18-án. Egyetemi tanulmányait ugyancsak Budapesten végezte, a Pázmány Péter (ma: Eötvös Loránd) Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, 1929 és 1932 között. Doktori értekezését ugyanitt védte meg, 1932-ben. Az agáda … Tovább »
„Minden konvenció nélkül…”
Schőner Alfréd beszélgetése Meir Weiss professzorral
Dr. Weiss Meir (Pál) 1908-ban született Budapesten. Az Országos Rabbiképző Intézet elvégzése után 1933-ban, hatvan évvel ezelőtt avatták rabbivá. Doktori disszertációja Az Ággádá Jonáthán ben Uzziél Tárgumjában Budapesten … Tovább »
Te szőke gyerek
Egy olyan szép szál göndör-fekete kreol bőrű, egyenes orrú férfi lép be, mint a filmeken az arab sejk, csak a humusza, meg a fejborítója hiányzik. Szemben velem ül le, rám villantja nagy, sötét szemét: itt leesik valami, ez is egy „kedves vendég”. Egy üveg sört küld oda. Jó … Tovább »
Kémkedés idealizmusból
A NILI története
1917-ben a front Palesztinához közeledett. Egy zsidó fiatalokból álló kis csoport hírszerző tevékenységgel próbálta az angolokat, akiktől az Oszmán Birodalomhoz tartozó Palesztina felszabadítását remélték segíteni. Föld alatti szervezetet létesítettek, NILI … Tovább »
Kötelességmulasztás, vagy tehetetlenség?
A Parlament 1993. február 2-i ülésén az interpellációk és a kormányhoz intézett kérdések során GADÓ GYÖRGY, mint már korábban több ízben, az állami élet legmagasabb fórumán hozta nyilvánosságra az adott időszak antiszemita jelenségeit, és követelte az arra illetékesek … Tovább »
Aki látta Dávid királyt…
Magén István interjúja Engel Tevan István grafikusművésszel
1936-ban született ugyanabban a lakásban, melyben az interjú készült A dolgozószobák hatalmas ablakaiból az újlipótvárosi háztetőkre látni. Lent a nyüzsgő Pannónia utca, arrább a Duna és a sziget. Odakint szél söpri … Tovább »
Ich bin eine Deutsche
Kárpátalján történt eset, csupán a neveket változtattam meg.
Ezúttal megint kibuggyant a Malom utcai zsidók városszerte ismert vitatkozó kedve, méghozzá köznapi ügyben: Kluge Gréti akit később csak Fräulein néven emlegettek ideköltözése ürügyén. Az egyik tábor, a hangadóbb, … Tovább »
A szegedi zsidó polgárság kulturális tájékozódása az 1944-ben zár alá vett műkincsek tükrében
1992A műgyűjtés szegedi hagyományainak megteremtői a XIX. század első felében nem-zsidók voltak.* Schaeffer Ádám vaskereskedő, Vedres István építész, Korda János nemzetőr ezredes francia és holland festők munkáit tartalmazó gyűjteményét kell kiemelnünk az előzmények közül. … Tovább »
Mai marranusok
A Szombat szeptemberi számában jeleztük, hogy a „marranus-irodalom” idén egy újabb kiadvánnyal gazdagodott. A Les Marranes (La Difference, Párizs, 1992) című kötet nyomán készült az alábbi összeállítás.
A Portugáliában 500 évvel ezelőtt megkeresztelkedett – Jehuda Lahav
erre … Tovább »
A diáklázadások és a madmazelek
Mindig jó előre tudni lehetett, hogy mely napokon lesz diáklázadás a Kazányi székesegyháznál. Minden jobb családnak megvolt a maga egyetemista informátora. Így aztán óriási közönség jött össze, hogy – igaz tisztes távolból – megtekintse a lázadást: voltak ott kisgyermekek a dadussal, … Tovább »
A liberális püspök és a cionizmus
Balthazár Dezső (1871-1936), a tiszántúli református egyházkerület püspöke (1911- 1936) annak a vallási liberalizmusnak volt – talán az egyetlen – szószólója a két világháború közötti keresztény magyar közéletben, amely nem csak az izraelita felekezetű állampolgárt fogadta el … Tovább »
Egy gazdag nyelv lassú halála
A jiddis nyelvnek – így Isaac Bashevis Singer – már több száz éve egy hamarosan bekövetkező halált jövendöltek: a jövőben is, mondta a múlt évben elhunyt irodalmi Nobel-díjas a rá annyira jellemző fekete humorral, a jiddis még nagyon sokáig fog halódni – azaz tovább fog élni.
Ma … Tovább »

