Kémkedés idealizmusból

Írta: Kémkedés idealizmusból - Rovat: Archívum, Történelem

A NILI története

1917-ben a front Palesztinához közeledett. Egy zsidó fiatalokból álló kis csoport hírszerző tevékenységgel próbálta az angolokat, akiktől az Oszmán Birodalomhoz tartozó Palesztina felszabadítását remélték segíteni. Föld alatti szervezetet létesítettek, NILI néven. Ez egy bibliai vers rövidítése: Neách Jiszráél Lo Jesákkér, azaz: isten nem lesz hűtlen őseinknek tett ígéretéhez. Kik voltak ők?

Áron Áronson, világhírű agronómus és botanikus, egy különleges szárazságtűrő búzafajta kikísérletezője, szépségükről híres húgai, Szárú és Rivká, Ávsálom Feinberg költő, Josef Lisánszky, erec legjobb lovasa, a Rison Lecion-i Belkind fivérek, Námán és Eintán, valamint még néhány ifjú. Többnyire szabrek, bennszülött zsidók révén jól beszéltek arabul, ismerték az országot. Így nem keltettek feltűnést, mikor beduin öltözékben bejárták az országot és jelentést küldtek Zichronba. Ezeket a jelentéseket az Áronson lányok eljuttatták bátyjukhoz, aki külföldön tartózkodott és szoros kapcsolatban állt az angol hadvezetőséggel és befolyásos politikusokkal. Volt úgy, hogy postagalambbal küldték Alexandriába a híreket.

Sajnos, tevékenységük nem soká maradt titokban, Ávsálom Feinberg az angol hadsereghez igyekezve beduinokkal küzdve esett el, 1917 októberében pedig a törökök elfogták Szárát és édesapját. Négy nap után a leány, nem bírta a kínzásokat, öngyilkos lett. Josef Lisánszky egy ideig bujkált, majd társaival együtt a törökök kezére került. Námánt Belkinddel együtt 1918 januárjában Damaszkuszban kivégezték ugyanott, ahol 1965-ben Eli Kohen izraeli hírszerzőt. Áron Áronson Allenby vezérkaránál tartózkodott, így nem foghatták el.

Hogy milyen jelentős szolgálatot tett NILI a szövetségesek ügyének, arról hadd idézzünk egy angol és egy török tisztet. Friven szerint a NILI híranyaga legalább harmincezer angol katona életét mentette meg az erec iszráeli fronton. Zabet török generális a háború után úgy nyilatkozott: „Nem az angolok győztek le bennünket, hanem egy Áronson nevű zsidó, aki, mint ezt később hallottam, világhírű tudós volt és nem pénzért tette, amit tett, hanem hazaszeretetből.”

Áron Áronson 1919. május 15-én angol repülőn utazott a párizsi békekonferenciára, hogy ott a zsidó nép igényeit Palesztinára képviselje. Soha nem érkezett meg. Állítólag a tenger fölött kinyílt a gép ajtaja és a nála lévő dokumentumokkal együtt elnyelte a tenger.

A család egyetlen életben maradt tagja, Rivká, Ávsálom menyasszonya hosszú életét a NILI emléke ápolásának szentelte. Múzeumot rendezett be, összegyűjtött minden anyagot, ami testvéreire, imádott vőlegényére és a NILI tagjaira vonatkozott.

Öt évtizeddel az események után egy Ben Elkáná nevű őrnagy, aki már régen kereste Ávsálom sírját, megtalálta annak a beduin törzsnek a főnökét, amelyik lelőtte a héber ifjút. A sejk elvezette a tisztet egy pálmához, mondván: alatta nyugszik Ávsálom.

Kiderült, hogy a beduinok elkaparták áldozatuk tetemét a homokba, és az Ávsálom zsebében lévő datolyákból nőtt ki a pálma. A holttestet agnoszkálták, majd a kormány rendeletére a jeruzsálemi Herzl-hegyen a katonai temetőben, az ejtőernyős hősi halottak részlegében temették el. Tízezrek adták meg neki a végtisztességet.

Kémkedés idealizmusból

Címkék:1993-05

[popup][/popup]