Összesen 966 találat (401 - 420) : Éri Károly.
Bolgár Dániel Miért van olyan sok magyar zsidó olimpiai bajnok? című írása olyan témát érint, amelyről pár éve magam is írtam.[1] Cikkemben egyrészt a magyar zsidó olimpiai bajnokok sikereinek okát, másrészt a sikerek értelmezéseit tártam fel.
Nagy figyelmet fordítottam … Tovább »
Kérjük, halkítsák le rádiójukat, gondoljanak azokra, akik pihenni kívánnak —, mondta be éppen a rádió, de Ica még buzgón festette a Kossuth-címereket a konyhaasztalnál. Már tele volt az inge, mackója, füle, praclija piros-zöld színnel kenve, úgy nézett ki, mint egy barna copfos … Tovább »
Részvétét fejezte ki Áder János szerdán Simon Peresz Nobel-békedíjas volt izraeli államelnök és miniszterelnök halála miatt. A köztársasági elnök szerint Peresz távozásával egy “kiváló politikai vezetőt”, egy “igazi államférfit” veszített el az izraeli nép. Egyelőre nem tudni, … Tovább »
Simon Peresz, a kilencvenhárom éves korában elhunyt Nobel-békedíjas volt izraeli államelnök elérte célját, népe szolgálatát – mondta az izraeli kormány délelőtti rendkívüli gyászülésén Benjámin Netanjahu miniszterelnök.
“Ez Izrael első napja Simon Peresz nélkül” – kezdte … Tovább »
Aly Raisman a két olimpián szerzett hat érmével a második legsikeresebb amerikai tornásznő.
Élt egy kislány az USA Massachusetts államában, akit édesanyja tornásznak szánt, mivel maga is ezt a sportot űzte a középiskolában. Ezért már 18 hónapos korában elvitte az apróságot … Tovább »
Zsidó téma tuti téma?
Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében?
Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen?
Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben?
Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni?
Folytatjuk tavaly áprilisban elkezdett sorozatunkat, melyben ezúttal két magyar írót kérdezünk a műveikben megjelenő zsidó tematikáról.
A digitális képek poszt-gutenbergi világában hatalmas változást él át a világ. Ez a vizuális művészeteket, benne az építészet is megrázza, amit a Biennálé, a legfontosabb nemzetközi mustra is jó ideje jelez. Sztárok helyett új vezérfonal kerestetik.
A chilei építész, Alejandro … Tovább »
Zsidómentességet kérő levelek Jaross Andor belügyminiszterhez.
Részlet az idei könyvhétre megjelenő, A felperzselt ország című kötetből.
Charles Fenyvesi hat szellemet idéz meg könyvében.
Rotschild Klárát (1903 – 1976) sokféleképpen emlegeti az utókor: a divat királynője, KGST-s Mata Hari, a vörös divatdiktátor, Kádár Jánosné és a Tito házaspár ruhatervezője.
A keresztények és a zsidók közös felelőssége, hogy megmaradunk-e Európában – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, a Keresztény-Zsidó Társaság (KZST) megalakulásának … Tovább »
Meglepetésnek és megtiszteltetésnek tartja Nemes Jeles László filmrendező, hogy tagja lehet a 69. cannes-i fesztivál kilenctagú zsűrijének.A Saul fia című Oscar-díjas alkotás rendezője ezt a zsűrinek a seregszemle szerda esti megnyitóját megelőző sajtótájékoztatóján mondta.
Nemes Jeles László, a Saul fia Oscar-díjas rendezőjét is meghívták a 69. cannes-i filmfesztivál versenyprogramjának kilenctagú zsűrijébe, amelyet George Miller ausztrál filmrendező, forgatókönyvíró és producer fog vezetni – jelentették be a szervezők hétfőn.
A tavalyi cannes-i … Tovább »
Vasárnap tartják az Élet menetét Budapesten. A holokauszt áldozataira emlékező menet a Dohány utcai zsinagóga elől indul, és a Károly körút – Deák tér – József Attila utca – Széchenyi tér – Zrínyi utca útvonalon keresztül a Szent István-bazilika előtti térre érkezik meg. Először szólnak az emlékezőkhöz közösen a történelmi egyházak képviselői.
Száz éve, 1916. április 13-án halt meg Eötvös Károly ügyvéd, író, újságíró, politikus, a hírhedt tiszaeszlári per védője, akit bölcsessége, jogi felkészültsége, segítőkészsége okán az egész ország “Vajdaként” emlegetett.
A Magyar Zsidó Múzeum százéves fennállását ünneplő kiállításának ünnepélyes megnyitójára, 2016. április 9. (szombat), 20:15 órára invitál mindenkit a Mazsihisz. A kiállítást beharangozó sajtótájékoztatón jártunk. A száz tárgyból, ízelítőként az alábbi ötöt mutatjuk be.
„Dúdolok én,
s mert fúj a szél,
előredőlök hát én is,
és ez a dal
előredől
énvelem együtt egy kissé.”
(Bereményi Géza: Antoine, Desiré és a szél)
Tóth Istvánnal az 1988-ban megalapított Magyar Iszlám Közösség alelnökével a Róbert Károly körúti imahelyen találkoztam. A kietlen és zajos külvárosi környékbe ékelődött, minden pompát nélkülöző épületen csak egy kihelyezett táblából következtethetünk arra, hogy itt … Tovább »
Elhivatott tudós-tanár, kiváló szociológus és bölcs szociálpolitikus, a szegények, különösen a gyerekek iránt szenvedélyes felelősségérzettel megáldott mosolygós asszony: Ferge Zsuzsa. Barátai, kollégái régóta biztatták, hogy önéletrajzban, személyes hangú könyvben mondja el élete, kutatásai és szakmai küzdelmei tapasztalatát – ez idáig elhárította ezt. Tanítványának, Weiler Katalinnak most sikerült rábeszélnie, hogy az általa több mint 10 éven át felvett beszélgetéseket frissítve, kiegészítve, egybeszerkesztve adja ki nyomtatásban.
Nem hagyományos memoár, nincs benne önigazolás, annál több a tárgyszerű krónika, a bensőséges líra, a szemérmes vallomás, a tépelődő önismeret és a humor. Sokat megtudhatunk a ’30-as évek hazai demokratikus gondolkozású értelmiségéről, a családjáról, a barátairól, a II. világháborúról, az 1945 utáni lendületről, a Rákosi-rezsimről, 1956-ról és a Kádár-korszakról, az antiszemitizmusról, a szociálpolitika nehéz útjáról hazánkban. Heves szociális elkötelezettség, fiatalokat megszégyenítő aktivitás és szellemi nyitottság jellemzi az emlékezést. Szolid derű árad a könyvből: „Minden bajjal együtt szép, jó, szerencsés életem volt. […] Harmóniát kerestem, és ezt a személyes életemben gyakran megtaláltam.”
Agárdi Péter