Aki mer az nyer? – 111 éve született Rejtő Jenő
Kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban és emlékkötet Rejtő Jenő életművéről
Van egy kortársunk, aki foglalkozására nézve színpadi szerző, zsurnalista, regényíró, költő, színész, ’donhuán’, légiós, világcsavargó, öngyilkosjelölt, filozófus, librettista… és halott – legalábbis a maga módján.

A magyarországi zsidó közösség él és erős, a holokauszt feldolgozásában viszont Magyarország még csak ott tart, ahol az egykori Nyugat-Németország a hetvenes években – mondta Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára hétfőn Berlinben a magyar nagykövetség rendezvényén, amelyen bemutatták a Nem tűntem el – Richter Gedeon története című portréfilmet.

 Clara Royer-val beszélget Szentgyörgyi Rita

Regényrészlet

Szántó Erika filmrendezővel beszélget Várnai Pál

A 19. századi nagy zsidó temetők olyanok, mint egy hatalmas krónika lapjai, vagy akár az Írás kézzel rótt oldalai, melyeken írásjelekként sorakoznak a síremlékek, a sor- és szóközöket pedig az utak, kiteresedések, bokrok és fák jelenítik meg. Ez az az évszázad, amikor a hagyományos zsidó sírok szűk és katonás egymásutánját felváltja egy differenciáltabb, lazább és beszédesebb elrendezés az emancipáció és asszimiláció nyomán.

Ezzel a címmel tartotta meg hagyományos őszi szakmai tanácskozását a Vajdasági Helytörténeti Egyesület szombaton Topolya Község Múzeumában, ahol számos új információval gazdagodhattak a résztvevők. A program Tomik Nimród, a Helytörténeti Egyesület elnöke és Gazsó Hargita, a múzeum megbízott igazgatója köszöntőszavaival kezdődött, amit az Élettől életig a holokauszton című kötet bemutatója követett.

Antiszemita kijelentések, holokauszttagadás, népirtásra való felszólítás olvasható a napokban alakult székelyföldi szervezet alapítójának, Csiby Károlynak a Facebook-oldalán.

Irodalmi veszteségeink című sorozatában a Tevan Könyvtár a Magyar Zsidó Kulturális Egyesülettel együttműködve három könyvvel emlékezik a Holokauszt áldozatául esett írókra, költőkre, újságírókra. A három könyv ismert és kevésbé ismert írók, költők újságírók műveiből áll össze, amelyekben a közös a történelmi háttér, hasonlóak a sorsok, a megpróbáltatások. A szorosan vett irodalmi tematikájú kötetek, A valóság valószínűtlen lett. Szemelvények a magyar Holokauszt-irodalomból I. és Lépés a képtelenség sötétjébe. Szemelvények a magyar Holokauszt-irodalomból II. mellett Oly korban éltek. A vészkorszak újságíró-áldozatainak almanachja címmel jelent meg a harmadik. Ennek Murányi Gábor által írt előszavát közöljük.

A szombat esti órákban a vasútállomások felé vette az irányt szinte valamennyi, korábban Bécs felé gyalog útnak induló migráns

– derült ki az M1 aktuális csatorna több helyszíni riportjából.

A csatorna tájékoztatása szerint a Keleti pályaudvarról szombat délben … Tovább »

Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség: ökumenikus összefogás kell a polgárháború elől menekülők segítésére

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

Kövér György történésszel beszélget Várnai Pál

Laczó Ferenc: „Magyar zsidó gondolkodás a Horthy-korban” alcímmel megjelent könyve azokat a reakciókat veszi számba, amelyekkel a hazai zsidó közvélemény a polgárosult nyugatias kultúrát elutasító, elzárkózó, múltba néző, autark rendszer által teremtett környezetben létezni próbált.

A nyíregyházi polgármesteri hivatal épülete az újkori magyar történelem és jogtörténet egyik legsötétebb büntetőperének helyszíne volt: 1883-ban itt zajlott le a tiszaeszlári Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával hamisan megvádolt zsidók pere, amelyről az akkori világ összes nagy lapja beszámolt, saját tudósítót küldve Nyíregyházára.

Zsidók a válaszúton; Irodalmi ellenzéki mozgalmak a XIX. század második felében; A magyar költészet Petőfitől Adyig; Voltam poéta én is… Néhány tanulmány, esszé, verseskötet, és regény címe abból az igen gazdag, termékeny életműből, amely kerek harmincöt esztendeje tört … Tovább »

Az 1941-es galíciai deportálás és a Kamenyec Podolszk-i tömegmészárlás

Józsefváros (és egy-két pesti kerület) zsidó népessége a 20. század közepéig

Faludy György Pokolbéli víg napjaim című remek önéletrajzában azokról a kapcsolatairól számol be, amelyek említésre méltó módon befolyásolták kalandos életét.

Színész, rendező, dramaturg, író, színházigazgató. Kedves, udvarias. Két lábon járó színháztörténet, büszke arra, hogy a magyar színjátszás legnagyobbjait ismerhette, dolgozhatott velük. Édesapja, Verebes Károly szintén színész volt, általa már gyermekkorában a „szent szörnyek” közelébe került. Markáns véleménye van a színházról, a szakmáról. Állítja, a politikának nem lenne keresnivalója a színházban, noha eddig minden hatalom igyekezett kisajátítani. A művészi színvonal az egyetlen értelmes mérce, a színháznak mindenkoron az emberről, az egyetemes emberi kérdésekről kell szólnia. Sajnálja, hogy eltűnt a palettáról a kabaré. Verebes Istvánt Nagyváradon kérdezte Simon Judit.