Antiszemita kijelentések, holokauszttagadás, népirtásra való felszólítás olvasható a napokban alakult székelyföldi szervezet alapítójának, Csiby Károlynak a Facebook-oldalán.

Irodalmi veszteségeink című sorozatában a Tevan Könyvtár a Magyar Zsidó Kulturális Egyesülettel együttműködve három könyvvel emlékezik a Holokauszt áldozatául esett írókra, költőkre, újságírókra. A három könyv ismert és kevésbé ismert írók, költők újságírók műveiből áll össze, amelyekben a közös a történelmi háttér, hasonlóak a sorsok, a megpróbáltatások. A szorosan vett irodalmi tematikájú kötetek, A valóság valószínűtlen lett. Szemelvények a magyar Holokauszt-irodalomból I. és Lépés a képtelenség sötétjébe. Szemelvények a magyar Holokauszt-irodalomból II. mellett Oly korban éltek. A vészkorszak újságíró-áldozatainak almanachja címmel jelent meg a harmadik. Ennek Murányi Gábor által írt előszavát közöljük.

A szombat esti órákban a vasútállomások felé vette az irányt szinte valamennyi, korábban Bécs felé gyalog útnak induló migráns

– derült ki az M1 aktuális csatorna több helyszíni riportjából.

A csatorna tájékoztatása szerint a Keleti pályaudvarról szombat délben … Tovább »

Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség: ökumenikus összefogás kell a polgárháború elől menekülők segítésére

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

Kövér György történésszel beszélget Várnai Pál

Laczó Ferenc: „Magyar zsidó gondolkodás a Horthy-korban” alcímmel megjelent könyve azokat a reakciókat veszi számba, amelyekkel a hazai zsidó közvélemény a polgárosult nyugatias kultúrát elutasító, elzárkózó, múltba néző, autark rendszer által teremtett környezetben létezni próbált.

A nyíregyházi polgármesteri hivatal épülete az újkori magyar történelem és jogtörténet egyik legsötétebb büntetőperének helyszíne volt: 1883-ban itt zajlott le a tiszaeszlári Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával hamisan megvádolt zsidók pere, amelyről az akkori világ összes nagy lapja beszámolt, saját tudósítót küldve Nyíregyházára.

Zsidók a válaszúton; Irodalmi ellenzéki mozgalmak a XIX. század második felében; A magyar költészet Petőfitől Adyig; Voltam poéta én is… Néhány tanulmány, esszé, verseskötet, és regény címe abból az igen gazdag, termékeny életműből, amely kerek harmincöt esztendeje tört … Tovább »

Az 1941-es galíciai deportálás és a Kamenyec Podolszk-i tömegmészárlás

Józsefváros (és egy-két pesti kerület) zsidó népessége a 20. század közepéig

Faludy György Pokolbéli víg napjaim című remek önéletrajzában azokról a kapcsolatairól számol be, amelyek említésre méltó módon befolyásolták kalandos életét.

Színész, rendező, dramaturg, író, színházigazgató. Kedves, udvarias. Két lábon járó színháztörténet, büszke arra, hogy a magyar színjátszás legnagyobbjait ismerhette, dolgozhatott velük. Édesapja, Verebes Károly szintén színész volt, általa már gyermekkorában a „szent szörnyek” közelébe került. Markáns véleménye van a színházról, a szakmáról. Állítja, a politikának nem lenne keresnivalója a színházban, noha eddig minden hatalom igyekezett kisajátítani. A művészi színvonal az egyetlen értelmes mérce, a színháznak mindenkoron az emberről, az egyetemes emberi kérdésekről kell szólnia. Sajnálja, hogy eltűnt a palettáról a kabaré. Verebes Istvánt Nagyváradon kérdezte Simon Judit.

Felemás emlékév: Gadó János, Heisler András, Wekerle Szabolcs.
Holokauszt és irodalom: Jean Améry, Esztergályos Károly, Márton László (Párizs). Kövér György Tiszaeszlárról, Vanessa Lapa filmrendező Himmler naplójáról az ágy alatt.

Gerő András 10 zsidó? című cikkében hevesen ostorozza a Mazsihisz idei 1 %-os kampányát. Nem tetszik neki, amihez persze joga van. Véleményét azonban oly’ mértékben vezérli a Mazsihisz és annak elnöke elleni indulat, hogy számos tartalmilag is hibás megállapítás és helytelen összefüggések … Tovább »

Mit tudhatunk meg magunkról és magyarságunkról… 

A 68. Cannes-i Filmfesztivál hivatalos versenyébe (Sélection officielle – Compétition) kapott meghívást Nemes Jeles László Saul fia című első játékfilmje. Párizsban ma délelőtt a szervezők bejelentették a május 13-án kezdődő cannes-i filmfesztivál hivatalos programját.

A nemzet több puszta érdekközösségnél, a nemzet sorsközösség – hangsúlyozta a Holocaust Magyarországi Áldozatainak Emléknapján mondott beszédében Lázár János.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott ünnepi megemlékezésen … Tovább »

Ebben az évben is hatalmas, becsülhetően több tízezres tömeg vett részt a vészkorszak áldozataira emlékező Élet menetén. A gyülekező a Dohány utcai zsinagóga környékén volt. Semlegesnek maradni kevés – mondta felszólalásában Vattamány Zsolt erzsébetvárosi polgármester. … Tovább »

A hetedik kerület egyik legkisebb – életveszélyes állapotban, üresen málladozó – bérházának a sorsa nem kevés fejtörést okozott a helyi önkormányzatnak. Mivel műemlék, lebontani nem lehet a Csányi utca 5-öt, pedig a képek magukért beszélnek: távolról … Tovább »