Uri Asaf legújabb verseskötete folytatja a zsidó költészeti hagyománnyal való párbeszédet. Egyszerre érzéki és metafizikus ez a költészet, a magyar irodalom rendkívüli koncentráltságú megnyilatkozása. Három verset közlünk a kötetből.

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

Viszontválasz Frölich Róbertnek

A Szombat Alapítvány új kuratóriumot választott.

Felemás emlékév: Gadó János, Heisler András, Wekerle Szabolcs.
Holokauszt és irodalom: Jean Améry, Esztergályos Károly, Márton László (Párizs). Kövér György Tiszaeszlárról, Vanessa Lapa filmrendező Himmler naplójáról az ágy alatt.

Ocskay Lászlóról

Palya Bea a Selymekről, a készülő koncertjéről beszélt, de szóba került még a nőiesség, az erős nő képe, ahogy a nők egymás iránt érzett szeretete, tisztelete is. Persze a mezítlábas éneklés sem maradhatott ki.

Két hét múlva egy hatalmas durranás lesz a MÜPÁ-ban, … Tovább »

Nem iszlámellenes a Behódolás: mindenki megkapja a magáét – a francia irodalom legpimaszabb szerzőjének Víziója az új Európáról

Mi történik, miután felvágod az ereidet, főbe lövöd, esetleg vízbe fojtod magad? A paradicsomba vagy a pokolra kerülsz, miután végzel magaddal?

1915. április 24-én szomorú nap virradt az Oszmán Birodalomban élő örményekre. Több mint kétszáz vezető örmény értelmiségit tartóztattak le, majd kezdték meg deportálásukat Konstantinápolyból a kis-ázsiai régió szíve felé a birodalom belügyminisztere, Talat pasa parancsára. Henry Morgenthau amerikai nagykövet közbenjárására pár tucatnyiuknak engedélyezték a visszatérést a fővárosba, a többiekre viszont további deportáció és végül halál várt.

Zsidóság, Izrael, antiszemitizmus és a vészkorszak témája is jelen van a Könyvfesztiválon kínált könyvekben. Válogatás a 2015. április 23. és 26. közt a Millenárison (1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20.) megrendezésre kerülő Könyvfesztivál programjaiból.

Gerő András hétfőn megjelent cikkében sok fontos és érdekes gondolatot vetett fel: azon lehetne polemizálni, hogy az installáció részét képező fényképek, illetve képmások szobornak minősülnek-e vagy sem.

Gerő András történész vitacikkben bírálja a Mazsihisz 1 %-os kampányát. Felajánlottuk a válasz lehetőségét a Mazsihisznek.

Szűcs Teri irodalomkritikus és Fehér Renátó költő tárlatvezetése a kiállításban

”  A múltat, – zsidó származásukat – tagadó apák gyerekeit különösen készületlenül érte, amikor egyszerre találkoztak a maguk zsidóságával és környezetük antiszemitizmusával.”

“Kérdezték, honnan jön, azt válaszolta, Párizsból. Hova tart? Londonba. Hogy került ide?  Erre azt mondta, hogy eltévedt.”

A múltunkra büszkék lehetünk, a jövőnket építsük együtt!

„Zsidónak lenni”, a magyar (és nemzetközi) társadalmi életre vonatkozólag legbonyolultabb, legmeghatározatlanabb, akár kívülről értik valakire, akár az illető önmeghatározásáról szól.

Volt egy zárt, szubkulturális világ a Kádár-rendszerben, amiről 40 év után is legendákat mesélnek azok a lassan öregedő gyerekek, akik valamikor benne lehettek.

A bánki-tavi „magánnyaraltatások” szabadságot és életre szóló impulzusokat adtak a résztvevőknek – mégsem mindenki … Tovább »

Erez Biton, az első szefárd zsidó, aki irodalmi Izrael-díjat nyert,