A Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma szemináriumsorozata következő, szeptember 8. kedd 18.00 alkalmának témája: Radnóti Miklósné, Gyarmati Fanni Naplója. Vendégelőadó Földes Györgyi, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Alább részletet olvashatnak a Naplóból.

Irodalmi Nobel-díj: Szántó T. Gábor Patrick Modianóról, Kertész Imre-interjú, elemzés a zsidó felekezeteknek felajánlott 1 százalékokról, Kamenyec-Podolszk: George Eisen–Stark Tamás írása, beszélgetés Mohácsi Jánossal, Szép Ernő kiadatlan feljegyzései Istenről, interjú Frank Londonnal, új holokausztfilmek, Hajdú Eszter látlelete Magyarországról, Balázs Gábor Tatár György könyvéről és szellemi útmutatásáról.

A holokauszt 70. évfordulóján Lengyelországban nyílik kiállítás 

Az ELTE Holokauszt- és második világháborús emlékművének felavatásához kapcsolódó konferencia

Könyv Jan Karskiról, aki először vitt hírt nyugatra a náci megsemmisítő táborokról. 

A palesztinok és a zsidók kevéssé ismerik egymás irodalmi műveit, ezért írók egy csoportja elindított egy projektet, amelynek célja egymás gondolkodásmódjának a megismerése. Kétnyelvű antológiát állítottak össze, amelyben palesztin és zsidó írók lefordították egymás műveit.

A Yosl Rakover utolsó üzenete Istenhez –  immár klasszikus szöveg. Világhírét azonban egy véletlen tévedésnek köszönheti.

Zvi Kolitz, a Litvániában született és a háború előtt Palesztinába menekült jiddis nyelvű író 1946-ban, egy ihletett pillanatában alkotta meg a … Tovább »

Trieszt irodalma

Osztovits Ágnessel, Szegő Jánossal és Vári Györggyel beszélget Várnai Pál

Mi a magyarázat a Szírián és Irakon vegigsöprő horrorhullámra? Régen látott napvilágot ennél provokatívabb írás a Közel-Keletről.

Számtalan értelmiségi álma ez: veszik a könyvét, mint a cukrot, vidéki fellépése előtt a világszerte egyik legismertebb rajzfilmfigurával mossák egybe, szót képeznek a vezetéknevéből, és az egyik vezető párt vezére fakad ki, hogy ne már ő uralja a közbeszédet.

Tompa Andreával beszélget Eszéki Erzsébet

A moszuli főmecsetben 2014. június 29-én egy fekete ruhás alak Mohamed próféta utódának, az új kalifátus fejének nyilvánította magát. Pár héttel később az észak-iraki város keresztényei (a térség egyik legősibb vallási közössége) tömegesen menekülni kezdtek, miután ultimátum elé állították őket: vallási adót fizetnek, áttérnek az iszlám hitre vagy meghalnak. Mindezek az események abba a konfliktussorozatba tagolódnak, melynek szembenálló felei az európai gyarmatosítók első világháborút követő területfelosztásának átalakításán ügyködnek. Maga a kalifátus kifejezés azonban régebbi időket idéz. Michael Wood, a Manchesteri Egyetem professzora fejti ki véleményét.

A napokban jelent meg a József Attila-díjas író új regénye, a Máglya. A kötetet máris több nyelvre fordítják, Amerikában és Brazíliában is megjelenik. A könyv kilenc évig készült, és arról is szól: szabaddá csak az válhat, aki szembenéz a múltjával, felmenői tetteivel, akár bűneivel is.

Alább néhány olyan könyvet szemlézünk, amelyek elsősorban nőkről szólnak.

Az önazonosság magától értetődőségének elvesztése ismerős trauma azok számára, akik nemcsak osztályt, vallást, de országot is váltanak – önként vagy kényszerből, asszimilációjuk reményében, túlélésük érdekében. Másként történik ugyanez mindazokkal, akik saját … Tovább »

Dés Mihállyal beszélget Várnai Pál

Ros hasana alkalmából közöljük újra a jiddis irodalom klasszikusának elbeszélését.

Az idén februárban, 102 éves korában elhunyt Gyarmati Fanni naplóját idén decemberben fogja kiadni a Jaffa kiadó. Terjedelmes szövegről van szó, Gyarmati 1935 és 1946 között közel 3,5 millió karakterben számolt be Radnóti Miklóssal közös életük minden rezdüléséről.

Aki megőrzi száját és nyelvét (az igaztalan beszédtől), megőrzi lelkét (lelkiismeretét) a megpróbáltatásoktól, így tanítja a Szentírás. Szavait még tovább viszi a hagyományos irodalom. Mondván: cselekedeteitek legyenek méltóak a szentséghez.