2016-ban végre önálló kötetben is megjelennek magyarul a jiddis irodalom klasszikusának elbeszélései a Zachor Alapítvány gondozásában. Ebből közlünk egyet az alábbiakban.

Versenytársak – interjú Heisler Andrással és Köves Slomóval, Bernard-Henry Lévy: A késelős intifádáról, Németország és a bevándorlás, Beszámoló a IV. Zsidó Filmfesztiválról, Kőszeghy Péter Gáli József életművéről, Berkovits György regényrészlete. Előfizetési akció értékes nyereményekkel!

Legendák, szokások, furcsaságok

“Ezeknek a dolgoknak a gyümölcsét az ember ezen a világon élvezi, de a tőke a másvilágon vár rá.”

György Péter esztéta két, Magyar Narancsban közzétett vitacikke után egy újabbat írt az Élet és Irodalom november 27-i számában (Lehetséges egy beszélgetés). Míg korábbi két írásában Köves Slomóval, az EMIH vezető rabbijával vitatkozott, ezúttal Komoróczy Gézával, az asszíriológia és hebraisztika professor emeritusával. György Péter az utóbbi időben számos írásában tesz a zsidóság, a zsidó identitás mibenlétére, vagy az abból fakadó, általa elvárt magatartásmintára vonatkozó, nemegyszer normatívnak tűnő, netán annak is szánt kijelentéseket. Kinek van joga képviselnie a zsidóságot, mit kell képviselnie a zsidósággal kapcsolatban, hogyan kell ma a zsidóknak gondolkodniuk menekültügyről, zsidóként említhetők-e a vészkorszakban zsidóként megöltek és meghurcoltak, ha ők esetleg nem tekintették magukat annak, valamint ezzel összefüggésben miért nem kell/szabad héber feliratot vésni az ELTE egykori növendékei között zsidók és rabbik emlékét is megörökítő második világháborús és vészkorszak-emlékművére.

Mesterségesen létrehozott emberszerű lényekkel szinte valamennyi kultúrában találkozunk. Ezek közül talán a legismertebb és legnagyobb hatású a zsidó gólem legenda. A magyar értelmező szótár szerint a gólem a középkori prágai zsidó misztikában életre keltett óriási agyagszobrot jelöli. Noha a prágai gólem valóban a legismertebb, a történet jóval távolabbra nyúlik vissza.

Ma már nem nagyon tartják számon, de Kellér Dezső, a magyar kabaré feledhetetlen alakja, a nótaszerző és „a konferanszié” ifjabb korában néha-néha a költészettel is megpróbálkozott. Voltak egészen „komoly” versei, melyekben az élet nagy kérdéseit boncolgatta, ám legtöbbször pesti életképeket örökített meg – röviden, szellemesen, hibátlan ritmusban, s ha magáról beszélt, legtöbbször finom öniróniával.

“Esőkre és a jó hírekre azt mondja: „Áldott legyen, aki jóságos, és aki jót tesz.” Rossz hírekre azt mondja: „Áldott legyen, igaz bíró.””

A frankfurti Auschwitz-per kompromisszum nélküli államügyésze Lars Kraume új filmjében.

„Kohn és Grün a kávéházban üldögél. Kohn újságot olvas. Az egyik hír fölkelti érdeklődését: – Mit szólsz hozzá: a pesti állatkertben vizilóbébi született! Grün kétkedően csóválja a fejét: – Na és jó az nekünk?”

Két új zsidó viccantológia látott nemrég napvilágot. Miért jó ez nekünk?

Egyik legolvasottabb szerzőnk, a Reich Jenő (1905-1943) néven született pesti humorista, kabaré- és kalandregényíró életét és munkásságát tudományos igénnyel feltáró emlékkötetben irodalomtörténész, filológus, levéltáros, történész, bibliográfus fogott össze, hogy 500 oldalon minél teljesebb képet adjon a 38 éves korában zsidó munkaszolgálatosként eltűnt író munkásságáról.

Miként lehetséges, hogy a lengyelországi rendszerváltás óta épült legnagyobb középület éppen a POLIN nevet viseli? Olyan múzeum ez, amely a történelem során először a lengyelországi zsidóság történetét meséli el, a kezdetektől.[1]

Milyen mennyiségű étel után mondanak ételáldást? Amennyi megfelel egy szem olajbogyónak. Rabbi Jehuda azt mondja: Amennyi megfelel egy tojásnak.

„A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli … Tovább »

Az iszlám Európában – helyzetkép, kockázatelemzés, Interjú Gárdos Péterrel, Clara Royer-val és Uri Asaffal, Jónás könyve új fordításban!, Seres Attila: Zsidó százalékok reneszánsza, Gantner Ádám: A szobapincér. Előfizetési akció értékes nyereményekkel!

A Zsidó Tanulás Világnapja [Global Day of Jewish Learning] a Bálint Házban

A VÁDLI Alkalmi Színházi Társulás ötödik évadának új bemutatója a egy méltatlanul elfeledett regény színpadi adaptációja.

Az első világháború centenáriumi emlékéveit üljük. E kapcsán tavaly óta, s napjainkban is országszerte számos településen újították-újítják meg a száz esztendeje zajlott háború emlékjeleit, hadisírjait. A négy éven át – 1914-től 1918-ig – tartó öldöklő küzdelem több mint 15 millió ember halálát okozta, s ki tudja felmérni pontos számokban, hogy mennyi, de mennyi hadifoglyot, sérült, idegileg megviselt embert. Nem véletlen, hogy 1914 és 1918 között figyeltek fel először az idegorvosok egy sajátos tünetcsoportra, az úgynevezett „háborús neurózisokra”.

Debreczeni József regénye alig néhány évvel a második világháború vége után, 1950-ben jelent meg első alkalommal. Riportszerű leírásai miatt az irodalomtörténészek az egyik legautentikusabb táborregénynek nevezték. A Hideg krematórium cím azoknak az embereknek a halálára utal, akik nem a táborok krematóriumaiban égtek el, hanem az út, az erőltetett menet, a kényszermunka, az éhség és a betegség következtében vesztették életüket.

A regény most újra megjelent, magyar és szerb nyelven is.

A New Yorkban élő építész szenvedélyes szakács: 450 kötetes szakácskönyvgyűjteménye mellett leginkább kéziratos családi receptjeiből szeret főzni. Körner András első kötete, a Kóstoló a múltból egy XIX. századi magyar zsidó háziasszony mindennapjait ábrázolta. Második könyve … Tovább »