A zsidók és a fürdőkultúra

Száz éve született Charlotte Delbo francia ellenálló, Auschwitz írója.

Zoltai Gusztáv távozásáról és a Mazsihisz lehetséges megújulásáról, az OR-ZSE könyvtárának rejtett állománya, Holló Imre-grafikák, interjúk a vészkorszak előtti vidéki zsidóság kutatásáról, írás a neológ nevelésfilozófiáról, és irodalom: egy jiddis és egy héber klasszikus … Tovább »

1944. március 19-én bevonultak a német csapatok Magyarországra. A német alakulatok közvetlenül nem érintkeztek a magyarokkal, ám puszta jelenlétük már elegendő volt ahhoz, hogy a megszállás után kinevezett Sztójay-kormány a németek minden kívánságát teljesítse. Hogyan változott az élet Magyarországon a németek bevonulása után?

70 évvel ezelőtt ezekben a napokban már folyt a gettósítás Kassán és környékén, néhány nappal később pedig megindult az akkor a Magyar Királysághoz tartozó felvidéki területek nyugati részén is. Kassai, gömöri, mátyusföldi magyarok ezrei voltak kénytelenek elhagyni otthonukat, hogy – köztes állomásként az auschwitzi halálgyár felé – egy-két hétre az adott régió valamely településén kijelölt gettóba költözzenek.

Bár a zenének megvannak a korlátai és önmagában nem elég, mégis segíthet feloldani a rasszizmust és az emberek közti ellenségeskedést – mondta az MTI-nek Leon Botstein amerikai karmester annak kapcsán, hogy vasárnap koncertet vezényel a Zeneakadémián a holokauszt áldozataira emlékezve, a magyar zsidóság deportálásának 70. évfordulója alkalmából, a kormány által meghirdetett Magyar Holokauszt Emlékév keretében.

A szerkesztőség azt kérdezi, hogy összeférhet-e ma a zsidó és a magyar „identitás”, bármi legyen is ez.

Online aláírásgyűjtést indítottak neves művészek, tudósok, teológusok, közéleti emberek a Holokauszt Emlékközpont és a Veritas Intézet közötti megállapodás ellen. Alább a petíció teljes szövegét és a kezdeményezők listáját közöljük.

Az amerikai hadsereg 1945. május elején szabadította fel Németországban a mühldorfi lágert,

Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus befolyásos elnökének neve gyakran bukkan fel a magyar sajtóban, de Magyarországon meglepően keveset tudnak a család történetéről, pedig ez magyar bevándorlók valódi amerikai sikertörténete.

A Sátoraljaújhelyen született, 29 éves Rosenthal … Tovább »

A varsói gettóról szóló legjobb könyvnek nevezte Alina Molisak lengyel irodalomtörténész, a Varsói Egyetem tanára az MTI-nek adott interjúban Bogdan Wojdowski lengyel zsidó író A holtaknak vetett kenyér című regényét, amelyet a Park Könyvkiadó jelentetett meg a könyvfesztiválra.

Schein Gábor és Szűcs Teri szerkesztésében “Zsidó” identitásképek a huszadik századi magyar irodalomban címmel jelent meg tanulmánykötet az Eötvös Kiadó gondozásában.

Hans-Henning Paetzke író-műfordító 

A mikve, vagyis a zsidó rituális fürdő, az évezredek során a zsidó vallásos élet legfontosabb helyszíne volt a zsinagóga mellett.

Paul Celan (1920-1970)

Kivándorolt tanítványa emlékezett Scheiber Sándor születésének centenáriumán édesapja kollégájára, a diktatúra idején az állambiztonság által zaklatott rabbira, professzorra.

A civil forrásteremtő összefogás elindította kampányát.

A Holokauszt magyarországi emléknapja alkalmából Gyárfás Endre íróval közlünk interjút.

Közös toleranciaprojektet indított Sós kávé (Salziger Kaffee) címmel a Magyar Holokauszt Emlékév alkalmából a Budapest XX. Kerületi Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium, valamint németországi testvériskolája, a saarlouis-i Gymnasium am Stadtgarten, a magyar holokauszttúlélő nők visszaemlékezéseit tartalmazó Sós kávé című kötet egyes részeit színpadra állítva. A két iskola diákszínjátszói 2014. január 31-én Saarlouis-ban mutatták be először német nyelven előadásaikat, április 2-án és 3-án pedig Budapesten az Izraeli Kulturális Intézet, illetve a Bálint Ház közönsége ismerhette meg a darabokat.

Megjelent a Szombat áprilisi száma
Borbély Szilárd egyik utolsó írása és Jeszenszky Géza válasza az Emlékezetközösség körkérdésére. Holokauszt a magyar irodalomban: Osztovits Ágnes, Szegő János és Vári György kerekasztal-beszélgetése. Gyerekkönyvek a vészkorszakról, Heller … Tovább »