Bihari Tibor: Emlékezés a régi VAC-ra
László József: Két szégyenletes pillanat
Bemutatjuk Zeévet, a népszerű izraeli karikaturistát
Se paraszt, se zsidó…
Ahasvérus varga cipőboltot nyit
Bereznai Zsuzsanna: Zsidó szokások és hiedelmek
Dr. Buk Mirjam: Hol volt, hol nem volt…
A próféta, … Tovább »

A napjainkban zajló rendszervál­tozás egyik apró jeleként az elmúlt év végén megkezdődött a régi, hírneves Vívó és Atlétikai Club, a VÁC újjászervezése is.
Nagy divat mostanában a nosztal­gia, s az újrakezdésnél nem árt fel­idézni a régi VAC-ot: tevékenységét és eredményeit, … Tovább »

Emlékek
1944 áprilisa
A legrövidebb háborús tanév volt az 1943-44-es. November 3-án men­tünk először iskolába, s áprilisban, húsvét táján kaptuk meg a bizonyít­ványt. Az iskolák kórházzá vedlet­tek. A padok helyét vaságyak és szalmazsákok foglalták el. A kitö­mött … Tovább »

 Nehéz regényt írni. Még nehezebb az alkotó dolga, ha a közelmúltat vagy a jelent akarja életre kelteni és megörökíteni. Ezért, bár az utóbbi években sokan kísérelték meg, ke­veseknek sikerült. Legkevésbé azok­nak, akik nem elégedtek meg hazai világunk egy szeletével, hanem … Tovább »

A teremtés és az elkárhozás filo­zófiával terhes víziója, reb Jesus Golgotája, a reformáció kor- és körképe, a staszi éberkedése, bölcselke­dése Istenről, az emberi értékekről, a hatalomról, horror és sci-fi – mind belefér Stefan Heym legújabb magyarul megjelent művébe. … Tovább »

AZ EMBER ÉLETÉNEK középpontja a ház. Az emberek mindennapi életéhez hozzátartozik, hogy szilárd pontjuk legyen a térben, ahonnan kiindulnak, s ahová mindig visszatérnek. Ez a szilárd pont a ház, az otthon. A ház és a mindennapi tér egyéb építményei az emberi élet alap­vető funkcióival … Tovább »

In memoriam dr. Buk Miklós
Férjem, dr. Buk Miklós 1935-től 1944-ig a Magyar Cionista Szövetség főtitkára volt. Én 39 tavaszán ismer­tem meg, de tudok előző működésé­ről is. Magyarországon akkoriban a cionizmus „rendőri ügy” volt. Két zsidó hitközség létezett: az ortodox, … Tovább »

Herzl Tivadar és Nordau Miksa a cionizmus meteorjai fáklyaként vé­gigvonultak a magyar zsidó horizon­ton, s aztán csend lett. Később ki­sebb fényű hajnalcsillagok fénye vibrált lelkesített egy-egy rövid idő­re, mint: Rónai János, Szamosfalvi, Bettelheim, akiknek tanítványai és … Tovább »

Beszélgetés Róna-Tas Andrással
PÁR ÉVVEL EZELŐTT a világ több rangos magazinja és napilapja is te­kintélyes teret szentelt a jugoszláviai író és irodalomtörténész, Milorad Pavič regényének, a Kazár szótár­nak. Divatos lexikonregény formájá­ban jelenítette meg elképzelését … Tovább »

NÉHÁNY EMLÉKEZETES ÓRÁT szerzett azoknak, akik elmentek meghallgatni előadásait a New York-i városi egyetem bölcselet professzora, Michael Wyschogrod. A tudós rabbi magyar szülők gyermekeként kiskorában ke­rült ki családjával egyetemben az Egyesült Államokba, s ott is végezte iskoláit. … Tovább »

Az alábbiakban részleteket közlünk Márai Sándor NAPLÓ 1943-1944 című kötetéből, amely az idei könyvnapra jelent meg, az Akadémiai Kiadó és a Helikon Kiadó gondozásában.
Egy embert lehet büntetni csele­kedeteiért és szavaiért de nem le­het büntetni származásáért. Akit származásáért … Tovább »

A magyar zsidó történelmi múlt egyes epizódjait felidézve, az utób­bi időben egyre gyakrabban olvasható utalás Herzl ama „próféciájá­ra”, amennyiben előre látta, hogy a cionizmusról hallani sem akaró ma­gyar zsidóságot az antiszemitizmus fogja a cionizmus karjaiba hajtani.
Az … Tovább »

Antall József magyar miniszterelnök tisztelgő látogatást tett Jean-Marie Lustiger bíborosnál, a francia főváros katolikusainak lelki vezető­jénél.
A találkozás a protokoll szabályain túl is érdekesnek tűnt. Lusti­ger bíboros ugyanis származásánál fogva közép-európai, lengyelországi, … Tovább »

Fél évszázada sincs, hogy az euró­pai kontinens országainak lakói szemtanúi voltak sok millió zsidó embertársuk tervszerű megkínzatásának, lelki és fizikai összetörésének, halálba hurcolásának. Túlnyomó többségüket elnyelték a koncentrá­ciós táborok, a gázkamrák, a … Tovább »

Beszélgetés a St. Gallen-i rabbival
NÉHÁNY SZÁZ MÉTERRE a St. Gallen-i apátságtól, amelynél kalan­dos kedvű magyarok ezer évvel ez­előtt tettek először látogatást, kitű­nően karban tartott épület áll a há­zak sorában. Ezzel ugyan nem kü­lönbözik szomszédaitól, de színes … Tovább »

Gondolatok a Szabó Dezső vitához
(Második, befejező rész)
AZ ÉRETT SZABÓ DEZSŐ mindig tisztán látta, nem becsülte sem le, sem félre a zsidóság történelmi sze­repét. (…) Sokan fognak csodálkoz­ni talán, de ezt az interjút is vele készítette Szombati Sándor: „Zsidótemplomban … Tovább »

MAGYARORSZÁGON éppúgy, mint Romániában és Lengyelországban, a kommunisták és a parancsaikat va­kon teljesítő hírhedt politikai rend­őrség vezetői között a második vi­lágháború utáni évtizedben sok volt a zsidó származású. Felmerül a kér­dés, hogy mi ennek az oka? Igaza … Tovább »

„EBBEN AZ ORSZÁGBAN nagyon nagy az érdeklődés az aliják iránt. A zsidóságnak egy tekintélyes há­nyada, mely túlélte a háborút, leg­alább ötvenezer fő, azonnal ki akar menni Palesztinába… A visszaté­rők közül azok, akik nem találták meg egyetlen rokonukat sem, nem akarják … Tovább »

Mire ezek a sorok megjelennek, milyen messze már szeptember első vasárnapja, amikor a gyönyörű ötven kislány és fiúcska, osztályuk­nak megfelelő szín szerint, zöld és kék felhő-jelvényt kitűzve, először gyűlt össze, hogy megismerkedjen egymással – ez a tanító nénikkel már … Tovább »

Szinte naponta elmentem mellette. Elrévülve nézegettem romjaiban is fenséges alakját, évtizedek óta be­tört, széljárta ablakait és a múltat idéző, megtépázott feliratokat. Sze­mem előtt pusztult, naponta veszí­tett méltóságából. Népének hű társa lehetett, mert ahogy a zsidókat … Tovább »