Párizs érsekénél

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Külföld

Antall József magyar miniszterelnök tisztelgő látogatást tett Jean-Marie Lustiger bíborosnál, a francia főváros katolikusainak lelki vezető­jénél.

A találkozás a protokoll szabályain túl is érdekesnek tűnt. Lusti­ger bíboros ugyanis származásánál fogva közép-európai, lengyelországi, szülei pedig eredetileg zsidók. A hit­leri elözönlés elől menekülve hagy­ták el hazájukat, kerestek új otthont a Szajna partján. Katolizáltak, a fiuk még úgyszólván gyermekfejjel választotta a papi hivatást és magas morális igénye, nyílt esze, tudós al­kata révén fokozatosan emelkedett az egyházi ranglétrán. Néhány esz­tendeje lett Párizs érseke, majd II. János Pál pápától, honfitársától kap­ta meg a bíborosi címet. Egyike azoknak, akik igen közel állnak a Szentatyához, mondhatni úgy is, bi­zalmi embere. Amikor kirobbant az auschwitzi karmelita kolostor sajná­latos incidense, Lustiger bíboros is ott volt a tárgyalásokon. A Vatikán megbízásából egyengette a méltá­nyos, a lelkeket csillapító megoldást, és tapintata, higgadtsága nyugvó­pontra vitte az ügyet.

Már csak azért is alkalmas volt erre, mert büszkén vállalva szárma­zását, az európai zsidó-katolikus kultúrkör letéteményesének vallja magát. Ez a hagyomány adja lelki erejét, a párbeszéd fáradhatatlan előmozdítója. Ha időnként föllobban Franciaországban a gyalázatos anti­szemitizmus – miként a közelmúlt­ban, most is -, Lustiger bíboros az első, aki fölemeli szavát, megbélyegzi a gyűlölködést, sürgősnek érzi az állásfoglalást.

(Amerikai Magyar Szó, 1990. július 19.)

Címkék:1990-10

[popup][/popup]