A Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetőjeként figyelemmel kísérem a helybéli zsidósággal kapcsolatos információkat, melyek akár a sajtóban, akár visszaemlékezésekben megjelennek. Ennek köszönhetően összegyűlt már néhány dokumentum, s – ami igen fontos – személyes ismeretségek is kialakultak. 

Hét évi szünet után a színész Mel Gibson ismét főszerepben. Pénteken mutatják be Amerikában új thrillerjét, Edge of Darkness címmel. Gibson visszatérése nem zökkenőmentes, úgy tűnik, számára bizonyos körökben nincs bocsánat.
 

Koncertsorozat az MTA Dísztermében (februári program)

A zsidó Pest a főváros kisebbségi arcait bemutató sorozatunk következő része a lengyel, a szlovák és a szerb Budapest után, de kivételt képez annyiban, hogy gyakorlatilag külön sorozatot érdemelne. Bár alig van Budapestnek olyan kerülete, amelyről ne lehetne írni a zsidóság szempontjából, amelynek ne lenne zsidó története, mégis él a köztudatban egy történelmi zsidónegyed: Belső-Erzsébetváros.
 

Ma Belső-Erzsébetvárost hívjuk zsidónegyednek, pedig azelőtt sosem nevezték így. Egyrészt, mert bár nagyrészt zsidók lakták, nem kizárólagosan; másrészt, mert bár nagyrészt ott laktak a zsidók, de nem kizárólagosan. A Belső-Erzsébetváros történetét taglaló epizód után sorozatunk folytatásában Lipótváros, Újlipótváros, Újpest és Józsefváros zsidó arcával nézünk szembe.
 

Vona bezáratná a vezető tévécsatornákat, de valóságshowt indítana.
 

A Magyar Kultúra Napja szimbolikus jelentőségű eseményhez kötődik: 1823-ban ezen a napon született legfontosabb nemzeti jelképeink egyike, a magyarság önkifejezésének egyik legértékesebb alkotása, a Himnusz. De hasonlóan jelképez minket, magyarokat minden vers, könyv, film, színházi előadás, zene, festmény és más műalkotás, amivel mi, magyarok kifejezzük a bennünk lévő értékeket. Ezért fontos minden olyan kulturális esemény is, amely lehetőséget kínál arra, hogy közvetítsük ezeket – írja közleményében Mesteházy Attila.
 

Az Afganisztánban működő talibánok, az iszlám harcosok jelentős része egy olyan törzsi népből származik, amely elképzelhető, hogy az ókori zsidósághoz kötődik. Indiai genetikusok – izraeli segítséggel – a korábbi sikertelen bizonyítási kísérletek után most újból megpróbálják igazolni az Afganisztánban és Pakisztánban élő pastuk esetleges kapcsolatait a mai Izrael lakóival – írja a londoni Guardian.

Évente több tízezer izraeli látogat Magyarországra. Ugyanakkor nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy ezeket a jó kapcsolatokat beárnyékolják az antiszemitizmus egyes megnyilvánulásai. Manapság ha Izraelben az emberek Magyarországról hallanak híreket, akkor ezek többnyire az antiszemitizmus növekedésével kapcsolatosak. Látják, ahogy a szélsőségesek az utcán menetelnek…

Elbocsátották az auschwitzi múzeumból azt a biztonsági őrt, aki akkor vezette az éjszakai szolgálatot, amikor az előző hónapban ellopták az egykori náci haláltábor bejáratánál lévő fémfeliratot, közölte a lengyel PAP hírügynökség.
 

“A mi iskolánkban összeírják a zsidó gyerekeket, zsidólista készül, és a tanulók aláírást gyűjtenek azért, hogy a zsidó gyerekek menjenek el az iskolából” – mondta el a Kolibri Színház előadása utáni beszélgetésen egy középiskolai tanár.

Nem tudom, kitől hallottam: amerikaitól ne kérdezd meg a fizetését, magyartól pedig a vallását. Régen lehetett: már odahaza sem tudakoljuk, mennyi van a másiknak a borítékjában. Mindenesetre kevés két olyan kultúrát ismerek, amelyekben ilyen eltérően ítélnék meg, kényes téma-e a vallás. 

Itamár Jáoz-Keszt, és felesége, Hanna tel-avivi otthona egyben az Eked kiadó irodája is. A falak könyvespolccal tele, Itamár saját művei magában több sort elfoglalnak. Kintről a városra jellemző párás levegő árad be és madarak hangja hallatszik, az ablak mellett pedig egy üvegházinak tűnő orchidea pompázik rengeteg virággal. Hanna állítólag másfél évig öntözte, amíg életjelt adott.
 

Őszintén szólva nem hittem volna, hogy Arnold Schönberg Mózes és Áron című operájának első budapesti előadása zsúfolásig megtölti majd a Művészetek Palotájának nagy hangversenytermét. Ez azt jelenti: Magyarországon van egy közönségréteg, amely érdeklődik a huszadik század egyik legjelentősebb újító zeneszerzője és annak legfontosabb műve iránt, még ha az nehezen befogadható is.
 

Kampánynyitó rendezvényt tartott a Jobbik Budapesten. A mintegy 2500 fős Újbuda-Tóvárosi sportcsarnok teljesen megtelt, az épület előtt a hatalmas magyar és árpádsávos zászló tövében és odabent gárdisták, valamint “Csendőrség”-feliratot és sorszámot viselő fekete kommandósruhások biztosították a helyszínt. A párt egyéni képviselőjelöltjei a korona másolata előtt tettek esküt. A beszédekben sok hangzatos kijelentés, és szinte semmi konkrétum nem szerepelt.
 

Szombat este mutatja be a Nemzeti Filharmonikus Zenekar a teljessé vált Mózes és Áron című operát.
 

Novák Attila: A Mazsihisz-rendszer válsága
A Mazsihisz leépülési folyamata nem most indult meg. A nemzedékek romlása az elmúlt évtizedekben folyamatos volt, a zsidók szélesebb közösségével már régen elvesztette a kapcsolatát, ezért komoly felelősség terheli. A zsidó értelmiségieket … Tovább »

Az író, újságíró, és vérbeli tel-avivi Ruvik Rosenthallal van találkozóm, meglepő módon egy jeruzsálemi kávéházban. „Gyakran jövök ide.” – mondja, de rögtön, határozottan hozzáfűzi: szemben a középkori spanyol zsidó költővel, Jehuda Halevivel, aki azt írta, szíve mindig keleten van, őt  szíve és lelke mindig nyugatra, a Földközi tenger partjára húzza.
 

Miep Gies volt az, aki a család rejtekhelyének felfedezése után összegyűjtötte a tizenéves Anne szétszórt papírjait és feljegyzéseit, majd olvasatlanul elzárta őket egy fiókba.
 

Ma reggel, az újság szerint katyusa találat érte a Kirját Smoná-i temetőt, de a jelentés szerint senki nem sérült meg.* Miután átnéztem az ezzel kapcsolatos többi újságcikket és beszámolót, barátommal, Slomo Svá-val találkoztam, aki az én véleményem szerint a zsidó bölcselet valamint Izrael és Tel-Aviv történelmének legjobb ismerője.