Összesen 445 találat (401 - 420) : Pál Tibor.
A kárpótlás kérdésében kisebb áttörés következett be a magyarországi zsidó szervezetek egymással folytatott tárgyalásain: öt szervezet írásban megállapodott abban, hogy előzetesen egyeztetik álláspontjukat.
Hogy a tárgyalásokon mit képviseljenek, annak eldöntésében … Tovább »
Az Angliában élő szerző londoni egyetemen elfogadott disszertációjára épül az alábbi tanulmány. Bizonyára sok történész, politológus bírálatát váltja ki, mi mégis közöljük, mert számos adata először lát napvilágot, és egyéni megállapításai, közvetkeztetései olvasóink … Tovább »
A KÁDÁR-KORSZAK MÉLTÁN dicsekedhet azzal, hogy a Hruscsov-Brezsnyev időszak szovjetblokk országai közül egyedül hazánkban nem volt a hivatalos kormányzat antiszemita. Minden azonban elsősorban a formális politikai élet felszínét jelentette. A felszín alatt nálunk is ott lappangott … Tovább »
Adalékok a torzóban maradt 1952-53-as budapesti zsidóellenes tisztogatásokhoz*
A MOSZKVAI PRAVDA 1953. január 13-i közleménye utáni napon a Szabad Nép is hírül adta, hogy „cionista orvosgyilkosok csoportját” leplezték le a szovjet állambiztonsági szervek. A név szerint is felsorolt … Tovább »
Rajk László 1949. május 30-i lefogása előtt 12 nappal az ÁVO már őrizetbe vette dr. Szőnyi Tibort (a szeptemberi bírósági halálos ítélet szövegében a Szőnyi név mellett zárójelben 1945 előtti neve, a Hoffmann is szerepelt), a MDP Központi Vezetősége káderosztályának vezetőjét … Tovább »
Beszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közgyűléséről
„Az 1994. évi közgyűlést 1995-ben megnyitom” – fordult Simonyi Péter ügyvezető elnök az egyesület ezer fizető tagja közül jelen lévő ötvenhathoz, majd átadta a szót Rajki András elnökségi tagnak, aki a levezető … Tovább »
A Hit Gyülekezetének kebelében megalakult Teljes Evangéliumi Diák- és Ifjúsági Szövetség (TEDISZ) az 1994-es holocaust emlékévben országszerte számos megemlékezést szervezett. Azzal, hogy e megemlékezéseken nem csupán részt vett, hanem ezeket kezdeményezte is, teljesen egyedül … Tovább »
(8) Igaz emberek
Haszidé ummot ha-olam. Így nevezik héberül azokat a nem zsidókat, akik a zsidóüldözések idején életet mentettek. Hszide umesz ho-ojlem. Righteous gentiles. „Igaz emberek” a világ népei körében.
Friedrich Born
(1903-1963)
1944. május 9-én érkezett meg … Tovább »
(6) Vészkorszak, II
Már május végén készen állt a német terv a budapesti zsidóság „koncentrálás”-ára. Eichmann egyetlen nap alatt akarta keresztülvinni, július közepén. Bizonyítékok nincsenek róla, de emlékezésekben többször felbukkannak a terv részletei. Elterjedt, hogy … Tovább »
Beszélgetés Mose Jahodával, a Joint budapesti irodájának igazgatójával
– Igazgató úr, Ön 1993 februárjában úgy nyilatkozott a Szombatnak, hogy – jóllehet a recesszió miatt világszerte csökken a jótékonysági készség -, mégis előteremti a magyarországi Joint számára azt a 3 … Tovább »
..házamban és falaimon belül, különbül, mint a fiak és a lányok… (Jes 56,5)
A fenti sorok Jeruzsálemben, a Jad Vasem emlékparkban olvashatók, ahol megörökítik azon nem zsidók nevét, akik a Holocaust idején zsidókat mentettek. Eddig 11 000 Igaz Embert találtak meg, köztük a … Tovább »
Mindenekelőtt érdemes talán legalább kísérletet tenni az alapfogalmak tisztázására. Ki tekinthető zsidónak? A vallási hagyomány szerint zsidó az, aki zsidó vallású, illetve zsidó anyától született. Az antiszemiták sok olyan embert is zsidónak tekintenek, aki a fentebb megfogalmazott … Tovább »
Új főrabbi a Dohány utcai zsinagógában • Vizsgálják a Zsidó Múzeumnál posztoló rendőrök felelősségét • Visszautasított bírálatok • Az Oneg Sabbat Klub felvételi kérelme a Hitközség alapszabályába ütközik
A Budapesti Zsidó Hitközség december 15-i üléséi Zoltai … Tovább »
Összefoglaló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1993. október 31-i közgyűléséről
Székely Gábor („civilben” Budapest főpolgármester-helyettese) a közgyűlés levezető elnöke az üdvözlő szavak után azzal kezdte, hogy a hozzávetőleg 1500 főnyi tagságból a határozathozatalhoz … Tovább »
Új külföldi szerzemények az Országos Rabbiképző Intézet könyvtárában
Hillel Halkin: Szent könyvet írni a katasztrófáról?
Jólesz László: A drágakő
Götz Eszter: Kozmosz-tévé 89/90
Labancz Gyula: Ki egy szóba
Love, Szerelem, Ljubov…
Szegő György: Zöld-Paradicsom Izraelből
Vadász … Tovább »
A Szombat első számában 1989 novemberében A szellem gazdag arcképcsarnoka címmel írtam Feuerstein Emil Izraelben magyarul közreadott három könyvéről. A kötetekből címük Egy marék virág az olvasók 210 híres magyar zsidó életművéről alkothattak képet. A negyedik kötet Magyarországon … Tovább »
Negyedszázada is van már talán annak, hogy a közel-keleti háború szenvedélyeinek a kellős közepén a párizsi Le Nouvel Observateurben a figyelmemet máig megragadó írást olvastam. Jean Daniel, a lap alapító főszerkesztője azt bizonygatta, hogy az izraeli-palesztinai konfliktusban csakis … Tovább »
Beszámoló a Budapesti Zsidó Hitközség és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 1993. május 2-i összevont Képviselőtestületi közgyűléséről
Raj Tamás nyitóimája után melyben a főrabbi a „Mélységből kiáltunk hozzád” kezdetű zsoltárt idézte Kéri Lajos, a … Tovább »
(Sándor Tibor: Őrségváltás. Magyar Filminlézet, 1992. 199 oldal, 120 forint.)
E kötetben dokumentumok és tanulmányok kaptak helyet a harmincas-negyvenes évek magyar filmgyártásáról. Olyan játékfilmekről szólnak, melyek annakidején a szélsőjobboldal politikai céljait kívánták … Tovább »
9 pont közgyűlési beszámoló helyett
Idézet az 1991-es közgyűlés egyik felszólalásából: „Köszönet az Elnökség tagjainak önzetlen fáradozásáért. Egyesek azonban lankadni látszanak, mert bár alkotóerejük teljében vannak, az egzisztenciáért folyó harc kemény, most alapozzák … Tovább »