MAZSÖK-pályázat  – A pénz csaknem felét már eligérték –

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

MAZSÖK-pályázat

A pénz csaknem felét már elígérték

A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapít­vány által áprilisban meghirdetett pályá­zat (melyet lapunk előző száma is közölt) beadási határideje május 15-én jár le.

A pályázati elvek között szerepelt az, hogy csak konkrét tervekre fognak pénzt adni, semmilyen szervezet nem kap támogatást csupán létezése jogán. A lefektetett elv alól kivételt képez a Ná­cizmus Üldözötteinek Bizottsága és a Munkaszolgálatosok Országos Egyesüle­te – előbbi egymillió, utóbbi nyolcszáze­zer forintos egyszeri, alanyi jogon járó támogatással. E két esetben „maga a szervezet a projekt” – hangzott a nehe­zen értelmezhető hivatalos indoklás. A megkülönböztetés valódi okát Zoltai Gusztáv terjesztette elő: a kárpótlás so­rán e két szervezet oly nagy segítséget nyújtott a Közalapítványnak – egyebek közt adatbázisuk rendelkezésre bocsájtásával – hogy ekképpen kívánják segít­ségüket honorálni. Ezen túlmenően e szervezetek sanyarú „lakásviszonyain” is enyhítenek a fenti összeggel. Szeszlér Tibor, a B’nai B’rith szervezet vezetője és képviselője a kuratóriumban azt java­solta, hogy a hatvan év alatti holocaust­-túlélők (tehát az 193945 között szüle­tettek), akik életjáradékra még nem jo­gosultak, kapjanak tízezer forint egysze­ri segélyt. Ellenvéleményt hangoztatott Pollák Jenő, aki szerint tízezer forint a még aktív korban lévő emberek számá­ra nem nagy jelentőségű összeg, viszont becsülhetőleg húszmillió forinttal terheli meg az alapítvány büdzséjét, amely eb­ben az évben nem lesz sokkal több százmillió forintnál. Korányi László, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke úgy vélte, hogy a tízezer forint aktív, jól kereső embernek jelentéktelen, viszont a 20 millió forintnál kisebb összeggel is sokat lehetne segíteni a 2000 ember kö­zül szociálisan vagy egészségileg rászo­rultakon. A kuratórium végül mind a két javaslatot a megszavazta: fejenként 10 ezer forintot juttatott a hatvan évnél fia­talabb holocaust-túlélőknek; tovább 5 millió forintot adott át a Magyarországi Zsidó Szociális Segély alapítványnak, amely ezt a nehéz anyagi helyzetben lé­vők támogatására fordítja majd.

Ebben az esztendőben feltehetőleg 60 millió forintnyi szétosztható pénz fö­lött dönthet majd a MAZSÖK. (A remélt 100 millió egy része azért nem jött be, mert kormány által átadni ígért egyik in­gatlan, egy Tüköry utcai bérház átadása nem történt meg. Az ügy még függőben van.) A fenti összeget figyelembe véve megállapítható, hogy a kuratórium a ren­delkezésére álló összeg 45 százalékát elígérte – még a pályázat kiírása előtt. A lapzártánkig benyújtott pályázatokban feltüntetett támogatási igény jóval felül­múlja a százmillió forintot.

Korányi László terjesztette be azt a ja­vaslatot, hogy a fontosabb zsidó szerve­zetek és orgánumok alanyi jogon kapja­nak támogatást a közalapítványtól. Ja­vaslatát a hozzáfűzött írásos indoklás­ban azzal támasztotta alá, hogy jelenleg egyetlen magyarországi zsidó társadalmi szervezet sem képes a tagdíjakból meg­élni a civil társadalom gyengesége miatt. A javaslatot a többség leszavazta, azzal érvelve, hogy az alanyi jogon járó támo­gatás a csupán pénzre áhítozó fantom­szervezetek terjedését segítené elő. Az indítványozó erre azt javasolta, hogy minden szervezet a ténylegesen befize­tett tagdíjak összegét kapja meg a Közalapítványtól. A javaslatot leszavazták. Ugyancsak Korányi László javasolta a zsidó sajtó kiemelt támogatását – annál is inkább, mivel az egyéb alapítványok az erre fordítandó összegeket épp a MAZSÖK-re hivatkozva csökkentették. Bur­kolt cenzúrának nevezte azt az ellenve­tést, mely szerint a kuratórium ne támo­gasson olyan kiadványokat, melynek tar­talmát nem ismeri.

A kuratórium legutóbbi ülésén elhang­zott még egy javaslat: a Közalapítvány ne csak a magyarországi, hanem a ma­gyar ajkú (tehát a szomszéd országokban és Izraelben élő) zsidóságra is terjessze ki a pályázaton való részvétel lehetősé­gét. A javaslat Pollák Jenő tájékoztatá­sa szerint elfogadtatott, ennek ellenére a pályázati kiírásból hiányzik – abban már csak a külfölddel való kapcsolattar­tás fontossága szerepel. Mint azonban más forrásból megtudtuk, külföldiek is pályázhatnak, amennyiben magyaror­szági projektet akarnak megvalósítani.

Címkék:1998-05