Összesen 94 találat (1 - 20) : Hegedűs Géza.
Schweitzer József a Csákyban – és az ország színe előtt
“Schweitzer Ági emlékének”
Csákyt írok, jóllehet az utca neve ma Hegedűs Gyula utca, és az itt lévő, egy bérház udvarába bújtatott zsinagóga is a címtárakban, hivatalosan Hegedűs. Az utcanévben gr. Csáky Albin … Tovább »
A Kirschner Péter által vezetett Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) öt éve szervez emlékező-tiltakozó felolvasást a nem kívánatosnak minősített zsidó szerzők 1944-ben betiltott és bezúzott műveiből. A tavalyi felolvasások szövegét most kötetben is kiadták A barbárság … Tovább »
Scheiber Sándor és temetései – az állambiztonsági anyagok tükrében*
Scheiber Sándor főrabbi, a Rabbiképző Intézet igazgató-professzora 1985. március 3-án elhunyt. A Kádár-korszak végén eltávozott nagy tudós rabbi – már csak hívatásánál fogva is – egész életében … Tovább »
Most szombaton volt tu beáv, áv hónap 15., amely a Szentély pusztulását gyászoló tisá beáv-val szemben az év egyik legboldogabb napja. A Misná elbeszéli, hogy a jeruzsálemi hajadonok ezen a napon egyforma fehér lenruhában mentek ki táncolni a város körüli szőlőkbe, ahol igyekeztek … Tovább »
Petícióban tiltakozik a Sziget Fesztivál szervezőinél a Kneecap tervezett fellépése miatt másfélszáz művész és zenész, köztük Nemes Jeles László Oscar-díjas rendező és filmjének sztárja, Röhrig Géza, illetve a teljesség igénye nélkül Szalóki Ági, Farkasházi Réka, … Tovább »
A kutató történész, muzeológus elbeszéléseinek egyszeri találkozással nem lehet a végére érni. Nekem sem sikerült. Érdekes történeteket hagytunk félbe, melyekről pedig még köteteket is írt. Álljon itt két kötetének – két emberi sorstörténete.
„Simon Böske naplója.”
Simon … Tovább »
A 120 éve született Rejtő Jenő, alias P. Howard, a magyar szórakoztató irodalom egyik legnagyobb és legnépszerűbb alakja. Reich Jenő néven született 1905. március 29-én Budapesten, apja nyomdai tisztviselő volt. A Kertész utcai polgári iskolából kicsapták, mert szájon vágta zsidózó … Tovább »
A Benda Ivánnal készített életútinterjú második részét közöljük. Az első rész itt olvasható.
A beszélgetésünk elején már megkérdezem, mikor és hogyan kezdődött a fotóművészeti karriered. Kérlek, mesélj erről!
Az ember életében vannak döntő pillanatok. Abban … Tovább »
Elsősorban szakrális terek, a budapesti zsinagógák adnak otthont idén a Zsidó Kulturális Fesztiválnak, amely szeptember 8. és 18. között hat helyszínen 26 programmal várja a közönséget.
Több mint zene: a kultúrák találkozása címmel rendezik meg idén a 26. Zsidó Kulturális … Tovább »
– Köszönöm Schiffer Jánosnak, Kácsor Zsoltnak, Varga Tamásnak és mindenkinek, aki hozzásegített minket ahhoz, hogy ez a történet a közösen átélt múltunk része lehessen, és soha ne legyen a jövő része – mondta Karácsony Gergely főpolgármester a Horthyliget áldozatainak állított … Tovább »
Már csak pár nap van hátra a zsidó közösség legnagyobb éves találkozásáig, a Judafestig! A megújult rendezvényt a Bálint Ház ezúttal egy hatalmas piknik keretében a város közepén tartja.
Szeptember 10-én egy napra átváltozik a Madách tér: a szürke betont fű, a parkoló … Tovább »
A Mazsike szeptember 26-án mutatja be Márai Ilona naplójából készült 4 részes kisszínházi sorozatuk harmadik részét a KuglerArt Szalonban.
Lola naplója
Márai Ilona naplójának 4 részes irodalmi-kisszínház sorozata
Előadják:
Takáts Andrea
Hegedűs … Tovább »
Volt nemzetközi kapcsolati ügyintéző mezőgazdasági gépekkel foglalkozó intézményekben, titkárságvezető külkereskedelmi vállalatnál. Volt a magyar külügyminisztérium szakmai főtanácsadója, Brüsszelben a Magyarországi Régiók és Önkormányzatok Képviselete igazgatóhelyettese, … Tovább »
Debrecenben született, édesanyjával együtt fél éves korában, 1944 júliusában a gettóból Bécsbe deportálták. Amikor felszabadultak, visszajöttek Debrecenbe. Apja családja, hat testvér és két szülő is Bécsben volt, az apa és nagyobb fiútestvére munkaszolgálatban, de csak apja … Tovább »
„… ahova te mész, megyek én is. Ahol te letelepszel, letelepszem én is.” (Ruth könyve)
Márai Ilona naplójának megjelenése az idei év irodalmi szenzációja. A MAZSIKE a 2022/23-as évad kiemelt kulturális programjaként – a HELIKON Könyvkiadó, és a KuglerArt Szalon támogatásával … Tovább »
A „nem kívánatosnak” minősített zsidó szerzők műveinek megsemmisítését 1944. június 16-án kezdték meg Budapesten. A barbár cselekedet évfordulóján nyilvános felolvasással emlékezik az elpusztított könyvekre és szerzőikre a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike), a … Tovább »
Kisantal Tamás Az emlékezet és a felejtés helyei című könyve egymással összefüggő irodalomtörténeti tanulmányok füzére, nem a magyar holokausztirodalomról szól, inkább mára elfeledett művekről és emlékezetpolitikai jelenségekről. Arról, hogy milyen múltreprezentációs stratégiák … Tovább »
Az EMIH által létrehozott FIRGUN Zsidó Kulturális Alap működésének az első évében mintegy 31 millió forint értékben ír ki alkotópályázatokat különböző művészeti ágak képviselői számára.
Minderről az EMIH alábbi közleményében olvashatunk.
„Az EMIH elsődleges … Tovább »
A költészet napján olvashatják interjúnkat Zoltán Gábor íróval, a Szép versek 1944 – Abszurd antológia szerkesztőjével.
Szép versek 1944: ezzel a címmel jelent meg Zoltán Gábor új kötete. A 2016-os, nagy visszhangot keltő Orgia és a 2018-as Szomszéd után ismét a vészkorszakot … Tovább »
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület kezdeményezi, hogy a Költészet Napján emlékezzenek meg Szenes Hannáról.
A magyarországi zsidó szerveztek és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága kezdeményezésére az UNESCO Közgyűlése a 2021. év kiemelt fontosságú évfordulói sorába … Tovább »