Találatok ‘ Hegedűs Géza’

Összesen 86 találat (61 - 80) : Hegedűs Géza.

Schweitzer Gábor: A partizán, a huszár, a bányász és az őstermelő – A pécsi zsidóság közelmúltjából

Írta: Schweitzer Gábor - Rovat: Történelem

A pécsi zsidóság közelmúltját érintő áttekintéstől semmiképpen sem várható tárgyilagosság és távolságtartás, amennyiben ez a visszapillantás teljességgel személyes jellegű lesz. Arról szeretnék elsősorban beszámolni – mesélni -, amit gyermekfejjel láttam, hallottam és … Tovább »

Mégis magyarnak, számkivetve

Írta: Klein László - Rovat: Hírek - lapszemle

Aki kizárólag a magyar zsidó (holokauszt-)identitás problémáinak bemutatását várja a Szombat folyóirat főszerkesztőjének új verseskötetétől (én), csalódhat kissé. Vicces, buja vagy filozofikus tájleíró költemények éppúgy megtalálhatók A szabadulás ízében, mint ahogy a költői szerep értelmezése is igen hangsúlyos Szántó T. Gábornál. Egyetemes emberi léthelyzeteket, általános magatartásmódokat mutatnak a versek, s vörös (Ariadné-)fonalként végighúzódik egy mitologikus szál, évezredessé tágítva a mondanivaló érvényességét. 

A Mazsihisz és kihívója – Igazodók

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége az új vallási és társadalmi szervezetek feltűnése miatt “legitimációs válságba” került, legerősebb kihívójának az Egyesült Magyar Izraelita Hitközség (EMIH) tűnt. Mivel előbbinek inkább az MSZP-vel, az EMIH-nek pedig inkább a Fidesszel volt szoros nexusa, a kormányváltás a pozíciók átrendeződését ígérte. A jelek szerint hiába.

Lőwy Dániel: A Körös-parti Párizs világirodalmi pillanatai

Írta: Szombat - Rovat: Politika

„Vannak pillanatok, amikor az egész ország irodalmi és művészeti életének itt van a központja” – véli Hegedüs Géza. A helyszín Nagyvárad, az ország pedig az első világháború előtti, „békeidős” Magyarország. Milyen is volt a Körös-parti Párizsnak nevezett, a gonoszkodók által Pece-parti Párizsnak titulált város a XX. század első éveiben?
 

Miért lakunk a Wallenberg-utcában?

Írta: Klein Rudolf - Rovat: Politika

A kultúrtörténet az építészeti és városi együttesekben a harmóniát, az egységes emberi akarás kőben/téglában történő megvalósulását méltányolja, akár a céhmesterek által épített középkori bártfai főtérről legyen szó, akár pedig a modern vállalkozói világ pesti együtteseiről. Nem csoda, ha meggondoljuk, hogy a globalizálódó világban az összhang, a társadalmi és az építészeti egység azok a kivételek, melyek azt a reményt táplálják, hogy talán még van lehetőség egyensúlyi állapotra, harmóniára ember és ember, ember és a környezet között.

Zsidó Don Juan

Írta: Szombat - Rovat: Archívum

2007. június 18. A Lauder Javne Iskola gyermekei Balla Margit rendezésében-díszleteivel-filmbejátszásaival és lelkesítésével bemutatták a Kolibri Színházban Simon Tamás (1935. dec. 2. –1956. márc. 26.) Don Juan című verses drámáját.           A Szamovár eszpresszó … Tovább »

A zsidó irodalom értelmezésének fő fordulópontjai a magyar zsidó sajtóban 1880-1944 között

Írta: Török Petra - Rovat: Archívum, Irodalom

Lasik figyelmeztetése ellenére

Mottó:

„Ha két zsidó egy talleszt talál – kié legyen a tallesz? Azé-e, aki először megpillantotta, vagy azé-e, aki felemel­te? Próbálják csak meg önök ezt a kér­dést megfejteni! (…) Lasik (…) már ré­gen elfeledte a tanító botját s … Tovább »

[popup][/popup]