Születésének 130. évfordulója alkalmából rendhagyó, új kiállítás emlékezik Szép Ernőre. Az író tiszteletére rendezett tárlat egykori törzshelyén, a régi Japán kávéház épületében található Japán Szalonban tekinthető meg.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület a Pepper Art Projects-szel együttműködve a 130 éve született Szép Ernőre emlékezik. A szerző tiszteletére rendezett kiállítás 2014. december 11-én, csütörtökön 18:00 órakor nyílik Szép Ernő egykori törzshelyén, a régi Japán kávéház épületében (Budapest VI. ker., Andrássy út 45. II. emelet: 255kulcs3240 kapucsengő) található Japán Szalonban.

Neve már van, fala is lesz

Az Élet menete felvonulását tizenkettedszer tartották meg Budapesten vasárnap délután. Az eseményhez kapcsolódóan szobrot avattak, a vonulás előtt pedig a megemlékezők egy része demonstrációt tartott a tervezett Szabadság téri emlékmű területén.

A vasárnapi budapesti Élet menete után a megemlékezők Lengyelországba utaznak, ahol az Auschwitz és Birkenau közötti nemzetközi Élet menete élén idén először a magyar zarándokok vonulnak – mondta Gordon Gábor, Az Élet Menete Alapítvány kuratóriumának elnöke a szervezet szerdai sajtótájékoztatóján.

Hegedűs D. Géza irodalmi estje 

Az Élet Menete Alapítvány kuratóriumi ülésére meghívott vendégek nem szavaztak Gordon Gábor mellett. Az ügyben, mint a Népszabadság hírt adott róla, rendőrségi eljárás is indult, valószínűleg ez áll az alapítvány elnökének bejelentése mögött.

Szőnyei Tamással – a Titkos írás – Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet, 1956-1990 című könyv szerzőjével – beszélget Várnai Pál

Szeptember 5-22.

A Művészetet Kedvelők Délutánja keretén belül, ezúttal esti programra invitáljuk Önöket a Vígszínház Házi színpadára, ahol is az irodalmi Nobel-díjas Albert Camus: A pestis című regényéből készült monodrámát tekintjük meg.
 

A neonáci Jobbik Magyarországért Mozgalom őszinte, következetes párt.
Megalakulásától kezdve törekszik „vitéz nagybányai Horthy Miklós
kormányzó úr őfőméltósága” (ahogy a nyilvánosság előtt emlegetik)
rehabilitálására.

A pécsi zsidóság közelmúltját érintő áttekintéstől semmiképpen sem várható tárgyilagosság és távolságtartás, amennyiben ez a visszapillantás teljességgel személyes jellegű lesz. Arról szeretnék elsősorban beszámolni – mesélni -, amit gyermekfejjel láttam, hallottam és … Tovább »

Aki kizárólag a magyar zsidó (holokauszt-)identitás problémáinak bemutatását várja a Szombat folyóirat főszerkesztőjének új verseskötetétől (én), csalódhat kissé. Vicces, buja vagy filozofikus tájleíró költemények éppúgy megtalálhatók A szabadulás ízében, mint ahogy a költői szerep értelmezése is igen hangsúlyos Szántó T. Gábornál. Egyetemes emberi léthelyzeteket, általános magatartásmódokat mutatnak a versek, s vörös (Ariadné-)fonalként végighúzódik egy mitologikus szál, évezredessé tágítva a mondanivaló érvényességét. 

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége az új vallási és társadalmi szervezetek feltűnése miatt “legitimációs válságba” került, legerősebb kihívójának az Egyesült Magyar Izraelita Hitközség (EMIH) tűnt. Mivel előbbinek inkább az MSZP-vel, az EMIH-nek pedig inkább a Fidesszel volt szoros nexusa, a kormányváltás a pozíciók átrendeződését ígérte. A jelek szerint hiába.

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas művész, a Madách Színház egykori igazgatója 82 évet élt.
 

A beszélgetést vezeti és abban aktívan részt vesz: Gábor György Ph.D., Vallásfilozófus, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese, egyetemi tanár az Országos Rabbiklépző-Zsidó Egyetemen.

  Komoróczy GézaKözismert, hogy Karl Lueger (1844–1910) bécsi polgármester, aki ebben a minőségében igen hatékony volt, és Bécsben ennek megfelelően népszerű maradt, de aki szenvedélyes zsidógyűlöletéről vált hírhedtté: hogy Lueger Budapestet Judapest-nek nevezte. Tudni … Tovább »

Az első emlékest az édesapa, a költő, az író, az újságíró, a barát az Ember tiszteletére.
 

2016. július 19-én, 68 éves korában elhunyt Somló Tamás, a legendás LGT zenekar tagja, énekes-basszusgitáros-szaxofonos-zeneszerző. Korábbi interjúnkkal búcsúztunk tőle.

„Vannak pillanatok, amikor az egész ország irodalmi és művészeti életének itt van a központja” – véli Hegedüs Géza. A helyszín Nagyvárad, az ország pedig az első világháború előtti, „békeidős” Magyarország. Milyen is volt a Körös-parti Párizsnak nevezett, a gonoszkodók által Pece-parti Párizsnak titulált város a XX. század első éveiben?