Összesen 98 találat (1 - 20) : Földes Anna.
A kutató történész, muzeológus elbeszéléseinek egyszeri találkozással nem lehet a végére érni. Nekem sem sikerült. Érdekes történeteket hagytunk félbe, melyekről pedig még köteteket is írt. Álljon itt két kötetének – két emberi sorstörténete.
„Simon Böske naplója.”
Simon … Tovább »
Tanár, történész, muzeológus. Az ELTE-n kitüntetéssel diplomázott, majd egyetemi doktori, s később PhD tudományos fokozatot szerzett a XIX. századi magyar történelem szakterületen.
Az Immánuel Magyar-Izraeli Baráti Társaság elnöke, a Zalai Príma Díj Irodalom Kategória és … Tovább »
Borbás Gáspár, a magyar labdarúgó-válogatott első gólszerzője – aki ötször nyert bajnoki címet a Fradival – szabadkőműves páholy tagja volt, a nyilas vészkorszakban embereket mentett, a kommunista diktatúra idején pedig reménykedett, hogy elkerüli a kitelepítést. A Ferencváros … Tovább »
A Time amerikai magazin Donald Trumpot választotta az év emberének. A lap csütörtöki számában megjelent interjúban a megválasztott elnök bírálta, hogy Kijev oroszországi mélységi támadásokra használja fel az Egyesült Államoktól kapott ballisztikus rakétákat. Trump szerint az … Tovább »
Lazarovits Szilvia 2001. januárjától 2022. decemberéig a Nők Lapja vezető szerkesztője volt, jelenleg a Nők Lapja felelős szerkesztője. Egy hétfői lapindító értekezleten találkoztunk először személyesen. A szerkesztőség kényelmes kanapéján vackolódtam be, és ő pont velem szemben … Tovább »
A zsidók részvétele Bonyhád modernizációjában, a polgári társadalom helyi felépítésében
Az első bonyhádi zsidók a XVIII. század első felében érkezett Cseh- és Morvaországból. A helybeli Perczel és Kliegel földbirtokosok megadták számukra a letelepedés lehetőségét. … Tovább »
A bonyhádi zsidók hazaszeretetéről
Egy túlélőjük, Eisner János írta:
„A kétszázötven év alatt, mióta itt éltek sok tízezer zsidót neveztek „ bonyhádi zsidónak. Volt közöttük: bölcs és együgyű, művelt és tanulatlan, Istenfélő és Istent tagadó; jószívű … Tovább »
Fux Pál (Nagyszalonta 1922 – Jeruzsálem 2011) a helybeli zsidó iskola után Nagyváradon a Dr. Kecskeméti Lipót Líceumban tanult. A rajz és a festés műhelytitkaiba Földes Imre, a Sonnenfeld nyomda grafikusa vezette be, majd a negyvenes évek elején Budapesten Bortnyik Sándor képezte tovább. … Tovább »
A Magyarországról Izraelbe irányuló kóser húsakciók, melyek kezdetben szeretetcsomag-formáját öltötték, később pedig szabályos export-tevékenység keretei között folytak – fontos üzenettel bírtak abból a szempontból is, hogy (bár) országok között zajlottak, de ennél kisebb … Tovább »
A magyarországi mezővárosokba betelepülő zsidóság vallási intézményrendszerének létrejötte és térbeli elhelyezkedése több tényező által befolyásolt folyamat eredménye volt. Mindenekelőtt az istentiszteletre, a rituális fürdésre, a beteg- és szegénygondozásra, valamint a temetkezésre … Tovább »
A feladat, miszerint összegzést kellene írnom a „kortárs magyar zsidó irodalomról”, pontosan annyi robbanótöltetet rejt magában, ahány jelzője van a kifejezésnek – de maradjunk csak a „zsidó irodalom” szóösszetételnél, amely a legnagyobb kihívást tartogatja a számunkra.
Az … Tovább »
Márkus Ervinnét (sz.: Wiesel Anna, 1906) a BM Határőrsége 1954. május 19-én vette őrizetbe a magyar-jugoszláv határon lévő kelebiai határállomáson és tiltott határátlépés bűntette folytán azon nyomban le is tartóztatták.
Korábban már legálisan is próbálkozott útlevelet … Tovább »
Az alábbiakban folytatásokban kezdjük el közölni Schüttler Tamás visszaemlékezéseit Kisvárdán, a háború után megmaradt zsidó közösségben szerzett gyerekkori élményeiről.
Valamiért nem szerettem Teichner Smilut, ezt a velem egykorú vörös, szeplős, pajeszos fiút, akinek … Tovább »
Az önarcképek korában élünk. Talán soha nem láttunk és termeltünk még annyi önarcképet, mint manapság: hiszen a telefonokkal minden eddiginél könnyebben készíthetünk – és rögtön retusálhatunk is – portrékat saját magunkról, és minden eddiginél gyorsabban meg is tudjuk ezeket … Tovább »
A 2B Galéria és a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár közös kiállítása.
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár szándéka, hogy élő, folyamatos kapcsolatot ápoljon a budapesti rokon intézményekkel, azokban időről időre megmutathassa gyűjteménye egy-egy részét. Ilyen együttműködés … Tovább »
A legöregebb magyar író, Benamy Sándor (1899-1989) halálakor Zöldi László a Népszabadság hasábjain közzétett írásában idézte fel egyik korábbi találkozásukat, amelynek alkalmából az újságíró rákérdezett a sejtelmesen hangzó vezetéknév jelentésére. „Benamy – tulajdonképpen … Tovább »
“Ha a lenyúzott bőrről lógott egy szál tisztátalan hús, és valaki hozzáér, vagy egy kiálló szőrszál, tisztátalanná válik. Ha volt a bőrön két darab olíva nagyságú hús, Rabbi Ismáel szerint ez esetben nem érintéssel, hanem szállítással okoz tisztátalanságot. Rabbi Ákiva … Tovább »
Ezerkilencszázötvenegy márciusában egy este rendőr csöngetett a Bauer lakás ajtaján, egy kilakoltatási és kényszerlakhely kijelölési határozatot kézbesített. Az irat mint a volt kizsákmányoló tőkés osztály tagját, lakása negyvennyolc órán belüli elhagyására kötelezte Bauer … Tovább »
Osztályellenségek címmel jelent meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kiadásában Dombi Gábor könyve, amely az 1951–1953 közötti kitelepítések zsidó áldozataival foglalkozik. A kötet szerzőjével beszélgettünk a holokauszt utáni magyar zsidóság jórészt még megíratlan történetéről, … Tovább »
1952 szeptemberében meglepő helyről kapott segítségkérő-levelet Stöckler Lajos (1897-1960), a Magyar Izraeliták Országos Képviselete és a Budapesti Izraelita Hitközség akkori elnöke. Ennek feladója nem volt más, mint az egykori testőr altábornagy Lázár Károly (1890-1968) felesége. … Tovább »