Összesen 914 találat (101 - 120) : Buda Béla.
Befejező rész – Anyám
Anyám alacsony volt. Kissé törékeny termetű, fejét feketébe hajló, enyhén göndörödő, csigás barna haj keretezte. Egyszerű, szép arcának szelíd mosolyában fogai fehér gyöngyként ragyogtak.
Kislány koráról keveset mesélt. Édesanyja, Fischer … Tovább »
A Vidor család
Vidorék nem voltak rokonaink, de a két család sok szálon kapcsolódott egymáshoz, és dr. Vidor Györgyöt, a család egyetlen túlélőjét élete végéig barátomnak tudhattam. Miután mindketten túlélték a munkaszolgálatot dr. Vidor György lett Fried Iván családtagunk … Tovább »
Részlet a szerző közeljövőben megjelenő „Az apám utolsó üzenete” című könyvéből.
Nem az én édesapámról van szó, ezért az idézőjel. Egy történet miatt választottam ezt a címet.
Kétezertizenkilenc telén régi zsidó temetőket fényképeztem Észak-kelet Magyarországon. … Tovább »
Pályatársai, tanítványai, egyben tudós-barátai grandiózus Festschrifttel köszöntötték fel az idén 70 éves Gábor Györgyöt. Fenyves Katalin és Vörös Kata szerkesztésben 37 szerző 34 tanulmány-üzenetet fogalmazott meg.
Nehéz műfaj egy ilyen tisztelgéskötet, különösen … Tovább »
“A kaddis nem a halottakhoz járuló közlendő. A kaddist nem lehetne egyedül mondani. A kaddis az Úr dicsőítésére való imaszavak összessége. A nevem Arany Ármin.” Részlet az Ünnepi Könyvhétre megjelenő regényből.
Zsúfolt, bőröndökkel és zsákokkal megpakolt bérkocsival … Tovább »
A háború előtt sok magyarországi településen volt szombat-zsinór (héber nevén éruv), talán a legismertebbek Óbuda, Pápa, Kismarton, de az elmúlt időszakban csak Bodrogkeresztúron létesítettek ilyet. A világ több helyszínéhez hasonlóan Budapesten 2024. április 11. napján elkészült … Tovább »
Ez a könyv[1] a párizsi Diderot Egyetem pszichopatológiai és pszichoanalitikai laboratóriuma keretében kidolgozott, és 2018 novemberében megvédett, 600 oldalt meghaladó (ebből 31 oldal bibliográfia) és nem kevesebb mint 2232 lapalji jegyzettel gazdagított doktori disszertáció egy … Tovább »
A Mindenség megismerése – Tanulmányok a 70 éves Gábor György tiszteletére c. könyv bemutatóját 2024. március 28-án tartották a Rumbach zsinagógában. A kötetben, amelynek szerkesztői Fenyves Katalin és Vörös Kata voltak, 37 szerző 32 tanulmányát olvashatjuk, amely a jól ismert … Tovább »
I. rész
A Fischerek kiterjedt családja bonyhádi, neológ zsidó volt. Szegény, ronggyal-tollal- ócskavassal házalók, vásározó kereskedők, fuvarosok, földművesek, gyári cipészek.
A nők a háztartás és gyermeknevelés mellett fodrászok, paróka gondozók, manikűrösök, lámpaernyő … Tovább »
Izraelben lép fel a Sabbathsong Klezmer Band – Ramat Gan, színház, 2024. március 25. 19.00 óra.
Masa Tamás zenekar vezetővel beszélgettünk.
Mikor és hogyan alakult az együttes?
Annak idején héber nyelvoktatásra jártam. Volt egy kis évzáró ünnepség, ahol pár dalt elénekeltünk … Tovább »
„A háború után két véglet volt: van Isten, mert túléltem, nincs Isten, mert ez megtörtént velünk.”
The March of the Living, Az Élet Menete egy olyan oktatási és kulturális rendezvény, amelynek célja a holokauszt emlékezetének megőrzése. Az 55 országot tömörítő nemzetközi … Tovább »
“…könyvemben azt próbáltam meg bemutatni, hogy ez az antijudaizmus kiiktathatatlan eleme annak, amit a Nyugat „gondolkodásnak” nevez.”
David Nirenberg Anti-Judaism: The Western Tradition című könyve rögtön egy évtizeddel ezelőtti megjelenését követően[2] a zsidó tanulmányok … Tovább »
A napokban kerül a magyar mozikba a Lefkovicsék gyászolnak. Keserédes pesti zsidó dramedynek szánta első nagyjátékfilmjét a dokumentumfilmjeiről (Havanna, csak oda, A báró visszatér) ismert Breier Ádám rendező. Vele és Ausztrics Andrea producerrel beszélgettünk.
A Lefkovicsék … Tovább »
A Bródy Sándor által felfedezett Zsolt Béla 1895-ben született Steiner Béla néven zsidó családban Komáromban, és Budapesten hunyt el 1949. február 6-án. A Nyugat második nemzedékéhez tartozott. A vészkorszakot a Kasztner-vonat utasaként élte túl, ám a szintén zsidó származású … Tovább »
Mitől érvényes ma is a hatvanéves Rozsdatemető?
Fogadtatástörténeti görbe
A Rozsdatemető megjelenése 1962-ben sokak szemében kulturális jégkorszak végét jelezte. Fejes (és néhány generációs társa, Cseres, Sánta, Galgóczi) ekkortájt megjelent műveiben addig politikai … Tovább »
Sokakat, köztük engem is, meglepett amikor jónéhány évvel ezelőtt Ferenc Pápa, biztonsági embereivel körülvéve, megjelent a római Stereosound nevű zeneüzletben. Lemezeket és CD-ket vásárolt. 2013-ban egy interjúban, amelyet a jezsuita La Civiltà Cattolica magazinnak adott, elmondta, … Tovább »
Gondolatok a Lajta Béla 150 – Budapesti épületsorsok című kiállításhoz.
Két héttel a hivatalos megnyitó után, január első munkanapján látogattam el Óbudára, a Kiscelli Múzeumba, hogy megnézzem a 20. század egyik építész zsenijének, Lajta Bélának a személyét és … Tovább »
Dés László Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas szaxofonos, zeneszerző hetvenéves.
Fiatalon kezdett zenélni, már általános iskolában is zene tagozatra járt, 1963 és 1971 között zongorázni tanult. Tizenhat évesen, John Coltrane Love Supreme című lemezének hatására döntött … Tovább »
Krasznahorkai László író 1954. január 5-én született Gyulán.
A gyulai alap- és középfokú iskolák után Szegeden, majd Budapesten jogot hallgatott 1974-1976 között. Az ELTE Bölcsészkarán 1977-1983 között szerzett magyar-népművelő diplomát. Első írása a Mozgó Világban … Tovább »
A vallási tradíció és a világi tudomány ötvözői
A Salgótarjáni utcai zsidó temető Budapest nyolcadik kerületének eldugott éke. A Fiumei úti temető mellett megbúvó sírkert mind művészettörténetileg, mind a gyorsan változó magyar társadalom és a benne formálódó zsidóság … Tovább »