Összesen 6,993 találat (6721 - 6740) : ATV.
Az ebédlőben a gyerekek a péntek esti kalácsot készítik, ki-ki saját alkotó fantáziája szerint csapkodja a tésztát az asztalhoz. Este mindenki visszakapja, amit sütött. A szomszédban énekóra van. Az izraeli madrih (1945-46-ban csak haver-oknak neveztük őket, a Fényes szelek korszakban … Tovább »
Igazi zenei csemegével lepte meg nemrégiben a kántorművészet iránt érdeklődőket a Hungaroton Kiadó. Az Izrael Music jóvoltából archív felvételeket adtak közre a héber kántorművészet elmúlt évtizedeiből és a századforduló idejéből, a legjelesebb képviselők előadásaiból … Tovább »
Magén István mítoszteremtő. Képzelete mitologikus bibliai tájak felett csapong, megérint egy-egy embert, hegyvonulatot, virágot és felhőt, de nem időzik el egyiknél sem. Festményein nem konkrét emberek konkrét arca, nem a felismerhető táj varázsa vagy döbbeneté mutatkozik meg. … Tovább »
(regényrészlet)
Mózes vett a kereskedőtől pergamentet, cserepeket, és az egyikre írva, a másikat vésve, leveleket fogalmazott azokhoz a héberekhez, akik írni, olvasni tudtak. Azután más pergamenteket fölszögezett az út menti fákra, más cserepeket szétszórt a tereken, hogy minél … Tovább »
Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Konferencia*!
Megtisztelő feladatom, hogy a Ha-Cófe című magyarországi héber nyelvű zsidó tudományos folyóiratról adjak rövid áttekintést. Be kell vallanom, nem látványos a feladat, mert egy judaisztikai tárgyú héber folyóirat jó vagy rossz, jelentős, … Tovább »
Közmondáskincsünk, melyből ez alkalommal mutatványt kívánunk közreadni, a délkelet-európai szefárd zsidó szórvány körében fogantak, s ezért darabjai egy Atlantisz kiálló szilánkjainak tekinthetők. Szilánkoknak, mert ezer darabra tört tükrének szemcséit csillogtatják. … Tovább »
A következő szemelvény A. B. Jehosúá „Szerelmesek” című regényének egy kis részlete, ami azt érzékelteti, hogy milyen Jeruzsálem hangulata a böjt előestéjén, és ez hogyan hat egy nem vallásos személyre.
Visszamegyek újból a vallásosak negyedébe. Körbe-körbe átfésülöm … Tovább »
1992Néhány napos vita után apám világítson mécsese beleegyezett, hogy a pozsonyi jesivába utazzam. Ádáz csatát kellett vívnom, mert mitőlünk nem szoktak Pozsonyba utazni. A mi városunk áldott emlékű rabbija gyakran mondogatta, hogy Pozsony még a szemináriumnál1 is elfajzottabb … Tovább »
„A német és nyilas gonosztevők által kiontott vér nem lehet az állam bevételeinek forrása” (1946. XXV. törvénycikk)
Májusi számunkban tudósítást közöltünk Hogyan rabolták és dézsmálták? címmel az 1944-ben kényszer letétbe került, majd Ausztriába kiszállított, onnan … Tovább »
A Bethlen téri Oneg Sábbát Klubban Baruh Oberländer rabbi, a lubavicsi közösség magyarországi képviselője számolt be a közelmúltbeli kárpátaljai tapasztalatairól. A nehéz körülmények között élő maradék zsidóság élete, problémái bontakoztak ki szavaiból.
Lustig … Tovább »
Szalay Miklós a nevem, a történet idején léptem 17. életévembe. 23 holdas tanyánk öt kilométerre Csapod községtől, magányosan az erdő szélén terült el. A tőlünk alig két kilométerre lévő német katonai röptér állandó rémületben tartott bennünket, különösen a háború … Tovább »
Napjainkban jelentősen megnövekedett az igény a magyarországi zsidóság történetére vonatkozó, megmaradt iratok összegyűjtése és kutathatóvá tétele iránt. Ezért Landeszman György főrabbi úr, a levéltár igazgatója támogatásával a Magyar Zsidó Levéltárnak az Országos … Tovább »
Hogyan rabolták és dézsmálták?
„Magyarország kötelezettséget vállal arra nézve, hogy minden olyan esetben, amidőn a fennhatósága alá tartozó személyeknek Magyarországon lévő javaira, törvényes jogaira vagy érdekeire e személyek faji származása vagy vallása miatt 1939. … Tovább »
Adalékok a Rózsa T.-ügyhöz
Csurka Istvánnak nyilván nagyon kellett Rózsa T. Endre. A kormány hónapok óta folytatja kampányát a média fölötti dominancia megszerzéséért, és e kampányt a jobboldali sajtóban sűrűn kísérik antiszemita felhangok. Miután ennek felhánytorgatása … Tovább »
Szinte barlangrajzoknak tűntek Kováts Albert festményei a Budapest Galéria Lajos utcai kiállítótermeiben. A katakombákra emlékeztető, apró helyiségekből álló teremsor falairól egy következetes művészegyéniséget ismerhetünk meg, aki a közelmúlt hazai művészetét épp úgy … Tovább »
Közismert a zsidó népzenészek szerepe a magyar zenekultúrában. Rózsavölgyi Márk volt a legismertebb. Halálát Petőfi Sándor is megsiratta:
Vén muzsikus, mit vétettem én néked,
Hogy mindig csak szomorítasz engemet?
Keseregtem, mikor szólt a hegedűd,
Hejh, nem szól már, s ez … Tovább »
-Bemutatkozás-
Egyszer volt, hol nem volt, és hála a kegyetlen Isten különös kegyelmének, még mindig van egy család: a Schwarczok, ahogyan mi hívjuk magunkat, holott útleveleink szerint nevünk Fenyvesi, Békés, Thury meg Szegő, vagy Groszman, Színáj és Szádé. Közös óhazánk … Tovább »
A holocaust előtti Magyarországon jesivák tucatjai működtek. Csaknem minden olyan helyen, ahol az ortodox anyakönyvvezető főrabbi volt, jesivát is létrehoztak. Rendszerint maga a főrabbi, a more döászre /„a hely rabbija”/ vezette, de egy néhány olyan khiló /hitközség/ is volt, … Tovább »
Az Alapítvány a Magyarországi Zsidó Kultúra Megőrzéséért, az Országos Rabbiképző Intézet, valamint az MTA Judaisztikai Kutatócsoport közreműködésével és a Moskovits & Greismann Family Memorial Foundation, illetve a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége támogatásával … Tovább »
Válaszolhat-e erre, aki először és mindössze 12 napig járt ott, hiszen manapság Magyarországról is ezrek utaznak oda, többször, hosszabb időre. Mégis megteszem, mert minden ember élménye más, mindenki saját szemével látja, fejével érti, szívével érzi. Nekem ilyen volt.
Jeruzsálemben … Tovább »