Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

Hetvenkét éve, 1943. január 1-jén fagyott meg az ukrajnai Jevdokovóban a munkaszolgálatra hurcolt Rejtő Jenő, akit írói álnevén, P. Howardként is ismer és szeret a magyar olvasóközönség. Állítólag 1943.január 1-jén – azt mondta, – hogy ez a nap is jól kezdődik. Mindössze … Tovább »

Megjelent a Hetek tanulmánykötete a holokauszt 70. évfordulója alkalmából. 12 összefoglaló írás, 12 túlélőinterjú 200 percnyi kép- és filmanyaggal.

A Hetek szakmai műhelye az elmúlt mintegy másfél évtizedben folyamatosan, szinte hétről hétre ráirányította olvasói … Tovább »

Alábbiakban a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) választási bizottsága elnökének indítványát olvashatják, amelyet a mai napon kaptak kézhez a BZSH képviselő-testületének tagjai, amelyben a hatályos jogszabályra hivatkozva, huszonöt képviselő aláírásával hitelesítve az ügyvezető … Tovább »

A friss irodalmi Nobel-díjas életének és műveinek vészkorszakkal és zsidóságával kapcsolatos egyes motívumairól novemberi számunkban írtunk. Az alábbiakban a díj átvételekor mondott beszédének egy részletét közöljük magyar fordítója, Rőhrig Eszter bevezetőjével.

Franciaországban a hagyományos katolikus antiszemitizmus gyakorlatilag megszűnt, annál erőszakosabb zsidóellenes támadásokat követnek el arab származású merénylők, akik Izraelen vélnek ily módon bosszút állni. A szociológus szerint válságban van a franciaországi zsidóság társadalmi … Tovább »

A BBC igazgatója a hazájában felerősödő antiszemitizmusról

 – Villányi András fotóiról

50 évet illusztrál 50 kép: válogatást láthatunk a Dohány utcai zsinagóga körzetének fél évszázadáról. Momentumokat, mikrotörténelmet. Az utolsó évtizedek lenyomatait. A sok új fotó között néhány régebbi: nem a koruk, a tematikájuk és … Tovább »

A magyar társadalom jelöli ki a zsidó közösség helyét a saját, ötszáz éve meglévő kettészakítottságának térfelein – mondja Toronyi Zsuzsanna, aki a múzeumán kívül beszél a holokauszt-emlékévről és a tervezett Sorsok Házáról is.

Magyar Narancs: A Magyar … Tovább »

Új holokausztfilmekről

Monográfia Szerb Antalról

Laczó Ferenc monográfiája a Horthy-kor reprezentatív magyar zsidó értelmiségi kiadványainak elemzését kínálja. A kötet a korszak magyar zsidó történelemértelmezéseinek és politikai platformjainak, hagyományképeinek és identitásopcióinak, apológiáinak és önkritikáinak részletes feltárására vállalkozik. Különös figyelemben részesíti a még a 2. világháború éveiben is megjelenő, gyakorlatilag egészen az 1944-es katasztrófáig publikálásra kerülő magyar zsidó kiadványokat, bemutatva, hogy a radikalizálódó antiszemitizmusra és a szükségletek kielégítésének fokozatos ellehetetlenülésére milyen intellektuális válaszkísérletek születtek.

Júdás Makkabeus a középkori lovagkirály prototípusa és eszményképe lett Artúr királytól Nagy Károlyig.

Ez az egyik leggyakoribb kérdés, amit keresztény részről a zsidókhoz intéznek. Az alábbi sorokat nem más vallások iránti lenézés motiválja – csupán a zsidó álláspontot kívánjuk tisztázni – írta a Tudozsido.com.

A zsidók azért nem fogadják Jézust, mint Messiást, mert

… Tovább »

A lengyel rendező, Paweł Pawlikowski alkotása a zsidóságát felfedező apácáról legjobb film, a legjobb rendező és a legjobb forgatókönyv elismerése mellett a közönségdíjat is megkapta a 27. Európai Filmdíj lettországi gáláján.

A keresztény hitre tért férfi meglátogatta a jeruzsálemi Óvárost és felidézte szerepét hat kivégzésben.

“Kedves Olvasó, aki megtiszteltél azzal, hogy szerény személyem iránt érdeklődsz!

Mindenekelőtt tudd meg, hogy nem a legifjabb nemzedékhez tartozó doktor soraira bukkantál – pedig ma sokkal „divatosabb” fiatalnak lenni, mint éltesebb korúnak – de ha már belefogtál, … Tovább »

A Sínai-félszigeten élő beduinok számára komoly veszélyt jelentenek a Gázai övezet melletti határvidéken tevékenykedő terrorcsoportok, elsősorban az erőszakcselekményekről készülő tudósítások miatt – mondta az MTI-nek nyilatkozva Dzsomaa Haszan sejk, a régió déli részén honos muzejna törzs egyik vezetője.

a friss közvélemény-kutatások szerint

György Péter és Köves Slomó vitájához.
György Péter és Köves Slomó vitája, a magyar zsidók asszimilációjának menetéről, következményeiről és tanulságairól szólva valójában arról folyik, hogy ma, Magyarországon milyen legyen a „zsidó politika”, azaz mit mondjanak, … Tovább »