Egy zsidóság van – Nyugattól Keletig minden közösség számít

Írta: Szabó Kitti - Rovat: Politika

Vallásos és világi szervezetek, nagy múltú hitközségek és apró közösségi kezdeményezések: az európai zsidóság sokszínű világát nem könnyű egyetlen térképen ábrázolni. Az Európai Zsidó Közösségek Tanácsa (ECJC) éppen erre vállalkozik: kapcsolatot teremt a közösségek között, megosztja a tudást, és segít abban, hogy a zsidó élet Európa-szerte erősebbé és láthatóbbá váljon.

dr. Benisch Gabriella

Több mint hitközségek hálózata

Hol vannak az európai zsidók? A nagyvárosok történelmi hitközségeiben, a kisebb települések közösségeiben, az iskolákban, múzeumokban, kulturális intézményekben, oktatási műhelyekben és civil szervezetekben. Vannak, akik a vallási hagyományok gyakorlásában találják meg a zsidó identitásuk középpontját, mások elsősorban kulturális, oktatási vagy közösségi tevékenységeken keresztül kapcsolódnak a zsidósághoz. Az európai zsidó élet sokféle formában létezik – és mindez együtt alkotja a kontinens zsidó közösségeinek gazdag szövetét.

Ezt a sokszínűséget kívánja összekapcsolni az Európai Zsidó Közösségek Tanácsa, az European Council of Jewish Communities (ECJC). A nonprofit, politikamentes és felekezetileg független szervezet mottója – By Communities, For Communities, vagyis „A közösségektől, a közösségekért” – jól összefoglalja a működésének alapelvét: a közösségek ne csupán kedvezményezettjei, hanem alakítói is legyenek az együttműködésnek.

Az ECJC-t 1968-ban alapították, egy olyan történelmi korszakban, amikor Európát még mély politikai és ideológiai megosztottság jellemezte. A szervezet egyik legfontosabb feladata az volt, hogy hidat teremtsen Kelet- és Nyugat-Európa zsidó közösségei között. Lehetőséget biztosított a tapasztalatcserére, a szakmai tudás megosztására és az egymás iránti szolidaritás megerősítésére, hozzájárulva a zsidó közösségi élet újjáépítéséhez és fenntartásához.

Története során szoros együttműködést alakított ki az American Jewish Joint Distribution Committee (JDC) nevű nemzetközi zsidó segélyszervezettel. Az ECJC 2011-ben megújult formában erősítette meg páneurópai szerepét, és ma is a közösségek közötti együttműködés, a szakmai fejlődés és a közös felelősségvállalás előmozdításán dolgozik.

Nem csak a nagyoknak van helyük

„Az ECJC azért különleges, mert nemcsak a hitközségekre és a vallásos közösségekre összpontosít, hanem bármilyen zsidó szervezet vagy szerveződés csatlakozhat hozzá. Legyen szó akár egy múzeumról, akár egy oktatási intézményről” – mondta dr. Benisch Gabriella ügyvéd, aki a szervezet igazgatóságának tagja.

Ez a nyitottság lényeges különbséget jelent. A zsidó közösségi élet ugyanis nem kizárólag a hagyományos intézményrendszerben zajlik. A kulturális örökség megőrzésével, a zsidó oktatással, a szociális segítségnyújtással vagy a fiatalok megszólításával foglalkozó szervezetek ugyanúgy fontos szerepet tölthetnek be a közösség életében, mint a hitközségek.

„A szervezet tevékenysége ennek megfelelően jóval kiterjedtebb. A tagszervezetek igényein keresztül igyekszünk feltérképezni, hogy mire van szükségük, milyen szolgáltatásokkal tudjuk támogatni őket.”

Magyar szervezetek az európai hálózatban

Jelen pillanatban Magyarországról három szervezet tartozik az ECJC rendes tagjai közé: a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), a Mazs Alapítvány és a Bálint Ház.

A tagság azonban nem feltétlenül jelent egyetlen, mindenki számára azonos belépési formát. A szervezet többféle kapcsolódási lehetőséget kínál, és külön figyelmet fordít arra, hogy a kisebb közösségek is bekapcsolódhassanak a nemzetközi együttműködésbe.

„Nemrég indult egy Connected Community nevű program, amely kifejezetten a kisebb szervezetekre helyezi a hangsúlyt. Számukra is lehetőséget szeretnénk teremteni a kapcsolódásra, alacsonyabb tagdíj mellett. Fontos, hogy ne csak a nagy, jól kiépített intézmények legyenek jelen ebben a hálózatban, hanem a kisebb közösségek is” – fogalmazott Benisch Gabriella.

A cél a tagság bővítése, de nem pusztán a számok kedvéért. Minél több és minél sokfélébb szervezet kapcsolódik a hálózathoz, annál pontosabb kép rajzolódhat ki az európai zsidóság helyzetéről, szükségleteiről és lehetőségeiről.

„Szeretnénk még szélesebb tagságot felmutatni, hogy láthatóbbá tegyük az európai zsidóságot és az európai zsidó szervezetek sokszínűségét.”

A hálózat emellett az Európán kívüli zsidó szervezetekkel való kapcsolatok erősítésére is lehetőséget kínál. Az Egyesült Államokban és Izraelben működő partnerekkel kialakított együttműködés révén az európai szervezetek tapasztalatokat, szakmai ismereteket és új kapcsolatokat szerezhetnek.

A kapcsolat önmagában még nem elég

A szervezetek közötti kapcsolatteremtés azonban csak az első lépés. A valódi együttműködéshez arra is szükség van, hogy a résztvevők megismerjék egymás problémáit, és megtalálják azokat a területeket, ahol konkrét segítséget tudnak nyújtani egymásnak.

„A szervezet nyitottan és kíváncsian fordul a tagok igényeihez, szükségleteihez. Ha valamelyik tagszervezet hiánnyal küzd, segítséget kérhet az ECJC-től. Előfordulhat, hogy olyan partnerrel tudjuk összekötni, aki hasonló kihívással szembesült, és már megtalálta a megoldást, vagy legalábbis értékes tapasztalatokat szerzett” – magyarázza Benisch Gabriella.

Ez a gyakorlatban sokféle együttműködést jelenthet. Egy szervezet megoszthatja sikeres oktatási programja tapasztalatait, egy másik segítséget kaphat a közösségi önkéntesek bevonásához, egy harmadik pedig olyan partnert találhat, amellyel közös kulturális vagy szociális kezdeményezést indíthat.

Az ECJC feladata tehát nem az, hogy minden problémára központi megoldást adjon, hanem hogy segítse a megfelelő tudás, tapasztalat és szakmai támogatás megtalálását. A szervezet a közösségek igényeinek feltérképezésével és a lehetséges partnerek összekapcsolásával próbálja csökkenteni az elszigeteltséget.

„Nem vagyunk elszigetelve egymástól, még akkor sem, ha országhatárok és eltérő politikai rendszerek választanak el bennünket. Az ECJC elsődleges feladata, hogy ezt az összekapcsolódást lehetővé tegye.”

Közös tanulás, közös felelősség

Az együttműködés a személyes találkozásokban és a szakmai programokban is testet ölt. Az ECJC konferenciákat, vezetőképző programokat, műhelyeket és közösségi találkozókat szervez, illetve más szervezetek kezdeményezéseihez is csatlakozik. Ezeken az alkalmakon a közösségi vezetők és a különböző területeken dolgozó szakemberek megoszthatják tapasztalataikat, új módszereket ismerhetnek meg, és olyan kapcsolatokat építhetnek, amelyek később konkrét közös munkához vezethetnek.

Mindez azt a felismerést tükrözi, hogy a közösségi élet fenntarthatóságához nem elég az intézmények puszta fennmaradása: szükség van tudásra, megfelelő szakmai háttérre, új generációkra és egymást támogató kapcsolatokra is.

Együtt, de nem egyformán

Az európai zsidóságot nem lehet egyetlen intézményrendszerrel, vallási irányzattal vagy közösségi modellel leírni. Más kihívásokkal szembesül egy nagyvárosi hitközség, mint egy néhány száz fős közösség; más lehetőségei vannak egy kiterjedt intézményhálózattal rendelkező szervezetnek, mint egy önkéntesekre támaszkodó civil kezdeményezésnek.

Az ECJC franciaországi székhelyű civil szervezetként arra törekszik, hogy az európai zsidó közösségek ne elszigetelt szereplőkként, hanem egy tágabb kapcsolatrendszer részeként működhessenek. A cél nem csupán a kapcsolatok számának növelése, hanem az is, hogy ezekből a kapcsolatokból hosszú távon működő együttműködések szülessenek.