Akár Jézus is prédikálhatott az Észak-Izraelben, a Galileai-tenger közelében nemrég feltárt első századi zsinagógában – közölte a Háárec című újság honlapja.

Laczó Ferenc monográfiája a Horthy-kor reprezentatív magyar zsidó értelmiségi kiadványainak elemzését kínálja. A kötet a korszak magyar zsidó történelemértelmezéseinek és politikai platformjainak, hagyományképeinek és identitásopcióinak, apológiáinak és önkritikáinak részletes feltárására vállalkozik. Különös figyelemben részesíti a még a 2. világháború éveiben is megjelenő, gyakorlatilag egészen az 1944-es katasztrófáig publikálásra kerülő magyar zsidó kiadványokat, bemutatva, hogy a radikalizálódó antiszemitizmusra és a szükségletek kielégítésének fokozatos ellehetetlenülésére milyen intellektuális válaszkísérletek születtek.

“Magyarországon az emlékezések háborúja dúl.”

A Neue Zürcher Zeitung című tekintélyes svájci lap Két üres szék, amely szemben áll egymással címmel közölt Aleida Assmann cikkét. Magyarországon az emlékezések háborúja dúl. Jelenleg nincs még egy olyan ország … Tovább »

Tálib fegyveresek megrohamoztak kedden egy állami katonai iskolát a Pakisztán északnyugati részén található Pesavarban, s megöltek legkevesebb 141 embert, többségében diákokat.

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

A második világháború idejéből származó értékes személyes tárgyakat találtak az észak-csehországi Terezínben, ahol a nácik a háború alatt koncentrációs tábort működtettek.

A rendkívül értékes pergamentekercsre, cipőkre, fényképekre, névjegykártyára és … Tovább »

A Jelenkor Az emlékezés feladata című holokauszt-konferenciája kiállításmegnyitóval veszi kezdetét. A Cseri László és Valkó László képeiből készült – 2014. december 23-ig megtekinthető – kiállítást Havasréti József nyitja meg.

A III. Zsidó Filmfesztivál filmjeiről 1. rész

Ezek a zsinagógák valaha a Közel-Kelet és Észak Afrika virágzó zsidó közösségeinek szellemi otthonai voltak; néhányuk eredete egészen az ókorig nyúlik vissza.

Izrael Állam 1948-as létrejötte és az 1967-es Hatnapos háború óta azonban a zsidó lakosság számaránya az üldöztetés … Tovább »

Az olvasás olyan mint az evés. Valamiért szeretjük a megszokott ételeket, amiket szüleink főztek nekünk gyerekkorunkban, és így van ez a tanulással, sőt, a vallással is. Ahhoz, hogy kilépjünk a túlontúl megszokott világokból (éttermekből), és értékeljük az új dolgokat, kísérletező … Tovább »

1989-ben nemcsak az emlékezet szabadult fel, hanem az ellenséges érzület is.

Az államszocializmussal szembeni egyszerűsítő vélemények közös hibája, hogy mindazt, ami 1989 előtt volt, szokás rossznak tartani, és ami ellen az 1945 utáni politika fellépett, azt utólag sokan hajlamosak … Tovább »

A volt miniszterelnök egyebe közt a „hálás budapesti zsidóságról” is szót ejtett.

Tárgyilagos képet kell festeni a Horthy-korszakról, amely alig megoldható problémákkal nézett szembe, és végül kényszerhelyzetbe került – mondta Boross Péter volt miniszterelnök pénteken … Tovább »

Radnóti és Fanni: Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni Naplójából. Tájkép tankönyvviták közben, Zoltai, Schwezoff – kinek az emberei?, Vámbéry Rusztem és Faludy György barátsága. Gergely Ágnes és Vihar Béla héber betűs levelezése, részlet Hidas Judit készülő regényéből, Dés Mihály a zsidó viccről, III. Zsidó Filmfesztivál.

Kasser (Kasza) Sándor és felesége, Aranyi Erzsébet 1944-45-ben Wallenberg segítőiként dolgoztak. 

Az 1200 oldalas, kétkötetes napló 1935-től 1946-ig követi végig Radnóti Miklós felesége és múzsája, Gyarmati Fanni életét, valamint a házasság mindennapjait.

Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni kétkötetes naplója hétfőn kerül a boltokba – erről tájékoztatott  … Tovább »

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

A Spinoza Színházban (1074 Bp., Dob u. 15.) december 7-én.

Mérei Ferenc Kossuth-díjas pszichológus, a gyermeklélektan, a klinikai és a szociálpszichológia kiemelkedő kutatója 105 éve, 1909. november 24-én született Budapesten.

Forma és tartalom összefüggései Jancsó Miklós egy vagy több filmjében – ezzel a témával hirdetett esszépályázatot fiatal, pályakezdő filmkritikusok, esztéták, történészek számára a Filmkultúra folyóirat, az „Urbán Mari barátainak és tisztelőinek köre”, valamint a Francia Új Hullám Kiadó.  Urbán Mária filmkritikus, a Filmkultúra volt főszerkesztője idén lett volna 60 éves.

Az alábbiakban a zsűri különdíjasának esszéje olvasható.

A rabbikar nyilatkozatot adott ki a Magyar Nemzetben közölt valótlan állításokkal kapcsolatban:

Mi, alulírott rabbik és a Mazsihisz elnöke megdöbbenéssel olvastuk a Magyar Nemzet online (MNO) oldalán a Mazsihisz elnökével 2014. november 20-án folytatott megbeszélésünkről kiadott … Tovább »