Schweitzer József kívánatosnak tartaná, ha Áder János államfőnek az auschwitzi Élet menete alkalmából elmondott beszéde a társadalom széles rétegeihez eljutna, “és ez a mai sehová sem vezető megosztottság megszűnnék”.

Molnár Zsolt bejelentése szerint “van kémügy, de nincs James Bond”.

Hosszan tartó tapssal jutalmazta a szombati világpremieren Mundruczó Kornél Fehér Isten című filmjét a 67. cannes-i filmfesztivál közönsége. A rendező egy új alkotói korszak nyitányának tekinti hatodik filmjét, derül ki nyilatkozatából.

A filmtörténet szeszélye folytán a mozgókép fejlődése szorosan összekapcsolódott a zsidó közösségeket érő kihívásokkal.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a Holokauszt Emlékév keretei között emlékművet állít a második világháború bölcsészkari áldozatainak, akik a háború idején erőszakos halált haltak.

Szegedy-Maszák Marianne Csókolom a kezét és Kornfeld Tamás Nem mindennapi élet című könyvéről.

A magyar-izraeli diplomáciai és gazdasági kapcsolatok huszonöt éves évfordulója alkalmából Fókuszban Izrael címmel filmhetet rendeznek, szabadtéri fotókiállítás nyílik, valamint előadást tartanak a két ország gazdasági kapcsolatairól Zalaegerszegen.

Az amerikai Anti-Defamation League (ADL) felmérése első ízben vizsgálta az antiszemita érzelmek globális elterjedését. 

Kerekasztal-beszélgetés a Roma Holokausztról május 16-án a Tom Lantos Intézet szervezésében.

Joshua Sobol Ghetto című darabjával vendégjátékra érkezik a tel-avivi Cameri Színház Budapestre: az Omri Nitzan rendezte előadást május 27-én és 28-án a Vígszínházban láthatja a közönség a Holokauszt-emlékév keretében.

7000 év után azt hittük, hogy már nem sokat lehet kihozni a civilizáció és a technológia alapjából. Izraeli kutatók megcsinálták a 2.0-s változatot.

Magyar-zsidó együttélés címmel hirdették meg a Protestáns tavasz elnevezésű beszélgetéssorozat egyik április végi estéjét. Ez alkalommal Köves Slomó rabbival Ablonczy Bálint újságíró beszélgetett a Hold utcai németajkú gyülekezet templomában. Mi mindent jelenthet zsidónak lenni? Mennyire határozza meg az antiszemitizmus elleni harc a zsidó identitást? Egyáltalán, hogyan érdemes ellene küzdeni? – A többi közt erről beszélt Köves Slomó rabbi.

… a Kisszínpadon (ingyenes)

Este 6 és éjjel 12 között nyitva lesz a színház, bármikor be lehet jönni, leülni a Kisszínpad nézőterére, meghallgatni néhány történet, mécsest gyújtani a színház előtt a járdán, követ vagy virágot letenni, és emlékezni.

Jönnek a facebook … Tovább »

Kőszeg Ferenc – irodalmár, szamizdatot szerkesztő egykori ellenzéki, a rendszerváltás után parlamenti képviselő, a Beszélő főszerkesztője…

Heller Ágnes ma tölti be 85-ik életévét.

1944. március 19-én bevonultak a német csapatok Magyarországra. A német alakulatok közvetlenül nem érintkeztek a magyarokkal, ám puszta jelenlétük már elegendő volt ahhoz, hogy a megszállás után kinevezett Sztójay-kormány a németek minden kívánságát teljesítse. Hogyan változott az élet Magyarországon a németek bevonulása után?

Eli Shukron izraeli archeológus és csapata Jeruzsálem keleti részében talált egy falat, amely hat méter vastag, egyenként 5 tonnás kövekből áll. A régész szerint Dávid király ókori városának, a jelenlegi óváros falain kívül épült maradványairól van szó.

Meghökkentő beszédet tartott az ukrán kormánypárt képviselője, az ukrajnai Herszon megye kormányzója. A Hitlert éltető beszédet második világháborús szovjet veteránok előtt tartotta – a tömegből egy kisgyerekes nő felment a pódiumra és elvette a mikrofonját.

70 évvel ezelőtt ezekben a napokban már folyt a gettósítás Kassán és környékén, néhány nappal később pedig megindult az akkor a Magyar Királysághoz tartozó felvidéki területek nyugati részén is. Kassai, gömöri, mátyusföldi magyarok ezrei voltak kénytelenek elhagyni otthonukat, hogy – köztes állomásként az auschwitzi halálgyár felé – egy-két hétre az adott régió valamely településén kijelölt gettóba költözzenek.