Nem sokkal 115. születésnapja előtt, idén augusztusban hunyt el a világ legidősebb zsidó embere, s egyben az 1903-as kisinyovi pogrom utolsó túlélője. 

A történet főhőse Giorgio, a negyvenes éveit taposó, munkájába belefáradt szobapincér. Körülötte sorra tűnnek fel közvetlen munkatársai: a tolvaj felszolgálók, a cselédsorba taszított szobalányok, a homofób, antiszemita szakácsok, a hazai munkaerőt mélyen lenéző nyugati management, és a hotel vonzáskörének járulékos elemei: a prostituáltak és futtatóik.

„Anyu nekem azt mesélte, hogy ő annyira szorongott mindattól, amin az ő anyja keresztül ment, hogy nem nagyon kérdezgette. Én viszont nagyon kíváncsi voltam.” Fullajtár Andrea színésznővel beszélget Várnai Pál.

„Nem lehetséges az Édenkert olyan átrendezése, ahol a kígyó nem jelenik meg benne”[1]

“Asszonyok, rabszolgák és kiskorúak nem mondanak smát, valamint imaszíjjal sem imádkoznak. De az ámidá, a mezuzá[5] és az ételáldás számukra is kötelező.”

„Mint folyó mentén a kertek” – Mózes 4. könyvéből vett idézettel világítja meg a kötet néprajzos és építész szerzője kutatási tárgyát: a zsidók harmadik betelepedési hullámát és migrációját a mai Északkelet-Magyarországon.

Saul Friedländer holokauszt-története az elmúlt évtizedek egyik leggyakrabban hivatkozott, legrészletesebben elemzett és legtöbbet méltatott szintézise. A holokauszt hatalmas és szerteágazó szakirodalmának szerény a magyarországi recepciója és kontextusában különösen üdvözlendő, hogy a kortárs történetírás e kétkötetes klasszikusa legalább az Orna Kenan által lerövidített változatában immár magyar fordításban is olvasható. E monumentális mű megközelítésmódját (a holokauszt integrált története), narratív technikáit (egyidejűségek és léptékváltások) és ambícióit (az értetlenség, sőt kifejezetten a döbbenet fenntartása) tekintve is jelentős újdonságokat hordoz. Megítélésem szerint eközben középutas értelmezői ajánlattal szolgál.

Polkorrekt cenzúra? – Frölich Róbert, Nádasdy Ádám, Pécsi Katalin, Ruff Tibor és Tatár György írásai; A menekültek és a holokauszt képe; Dés Mihály, Hegedűs D. Géza, Ungvári Tamás írásai; interjú Szántó Erika filmrendezővel; Zsidó fesztiválok itthon és külföldön.

Az énekesnő szó nem fejezi ki azt a rengeteg mindent, amit a gyerekkora óta dadogó Victoria Hanna a hangjával művel. A hang határait vizsgálja, mikor betűket rág, szótagokat nyel, szavakat lő a szájából, nyújtja, préseli, köpi és énekli őket. Ritmikus, vad hiphop-ot űz ősi héber szövegekkel.

Talán a merényletekre utalt Mahmud Abbasz, amikor az ENSZ-ben bejelentette: nem tartja többé érvényesnek az oslói megállapodást önmagukra nézve. Csütörtökön a Henkin házaspár, most pedig két rabbi vált palesztinai arab merénylők áldozatává Izraelben. Az utóbbi támadásban az … Tovább »

Lajtai Péter utóbbi néhány évben készült munkáiból mutat be válogatást Helyreállítás/Recovery címmel szeptember 21-től a Pető Fanni Galéria.

Lajtai Péter monumentális méretű munkákat alkot az absztrakt gondolkodás, a monoteizmus, a természettel és az emberi … Tovább »

Kisebbségvédelem vagy cenzúra?

Szerkesztőségünk körkérdést intézett a magyar/zsidó közélet néhány szereplőjéhez. A kérdéseket és a rájuk adott válaszokat olvashatják összeállításunkban.

A brutális 20. század totalitárius rendszerei illetve ideológusai maguknak tartották … Tovább »

Az orosz légicsapások nemcsak az Iszlám Államot célozzák.

A Reutersnak nyilatkozó két libanoni forrás szerint az utóbbi tíz nap során több száz iráni katona érkezett Szíriába, akik hamarosan nagyarányú szárazföldi offenzívában csatlakoznak a kormányerőkhöz, valamint … Tovább »

“Nem akarok arról hallani, hogy az Ég Királyságát akár egy órára is elhagyjam.”

Orbán Viktor miniszterelnök nagyrabecsülését fejezte ki Ronald S. Laudernek, a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnökének a magyarországi zsidóság segítése érdekében tett erőfeszítéseiért.
A kormányfő szerdán New Yorkban munkareggelin folytatott megbeszélést a szervezet elnökével. … Tovább »

 „Nem lehet magas sarkú cipőben irodalmi sétákat folytatni”

Izrael bocsánatkérést követel egy norvég karikatúra miatt, mert az szerintük Izraelt egy szintre helyezi Észak-Koreával és a náci Németországgal. Mások szerint az izraeli nagykövetnek nem elég jó a humorérzéke.

Apja fojtotta meg a darmstadti muszlim lányt

Sírással nem megyünk semmire címmel dokumentumfilm készül Fahidi Éváról, 90 éves holokauszt túlélőről, aki többek között A dolgok lelke című könyv szerzője, de ő volt az is, aki Angela Merkel oldalán beszédet mondott Auschwitz felszabadításának 70. évfordulóján. A film befejezéséhez a közösség segítségét, anyagi támogatását kérik.

Németországba több mint 150 ezer menedékkérő érkezett, amióta szeptember 13-án visszaállították a határellenőrzést – írta kedden a Bild című lap.

A határellenőrzés ideiglenes visszaállítása nem lassította érdemben a menekülthullámot, továbbra is naponta átlagosan … Tovább »