Összesen 1,880 találat (1741 - 1760) a(z) Történelem rovatban.
Magyarország német megszállásának másnapján, 1944. március 20-án hajnali három órakor a Gestapo emberei vadul dörömböltek Bajcsy-Zsilinszkyék Szent János téri lakásának ajtaján. Nem engedték be őket, ezért szétlőtték a zárat, betörtek az előszobába, ahol a lakás gazdája … Tovább »
A II. magyar hadsereg 1943. januári-februári doni vereségének évfordulójára kiállítás nyílt a Hadtörténeti Múzeumban. A fél évszázad előtti sorscsapás a magyar történelem egyik nagy tragédiája, többször annyian pusztultak ott el, mint a muhi vagy a mohácsi csatában. Ennek ellenére … Tovább »
Kárpátalján történt eset, csupán a neveket változtattam meg.
Ezúttal megint kibuggyant a Malom utcai zsidók városszerte ismert vitatkozó kedve, méghozzá köznapi ügyben: Kluge Gréti akit később csak Fräulein néven emlegettek ideköltözése ürügyén. Az egyik tábor, a hangadóbb, … Tovább »
Riadót fújtak a cionizmus jelentkezésekor…
Helyszín: Budapest, dátum: 1945. június. Az „előjáték” március végi keletű. Jó két hónapja csupán, hogy kinyíltak a pesti gettó kapui, a hadműveletek még az ország területén folytak, amikor március 25-én napvilágot látott … Tovább »
Fejezetek a magyarországi zsidóság életéből a hivatalos címe annak a kiállításnak, amely e hónapban is megtekinthető a XI. kerület Bocskai út 37. szám alatti TIT Stúdóban. Érdemes felkeresni, mert összegyűjtve találjuk ott a római korból származó sírkőről, mécsestartóról … Tovább »
A magyarországi zsidóság múltját, történelmünkben elfoglalt helyét a magyar társadalom nagy többsége alig, vagy sehogy sem ismeri. Pedig a múlt ismerete nélkül a jelent sem érthetjük meg.
A zsidók története Magyarországon az államalapítás koráig nyúlik vissza. A magyar királyság … Tovább »
Elijahu Abram izraeli büntetőjogásszal beszélget Götz Eszter
Demjanyuk Rettegett Iván peréről pontatlan információk jelentek meg a magyar sajtóban. A perben dolgozó egyik izraeli büntetőjogász nem hivatalos látogatáson tartózkodott Budapesten. Az Európa-szerte újjáéledő szélsőjobboldali … Tovább »
Figyelemmel kísérem a televízió Krónika című műsorát. Egykori frontkatonák emlékeznek megpróbáltatásaikra. A 2. Magyar Hadsereg a Donnál címmel. Akad köztük, aki elérzékenyül, miközben egy iszonyatosan hideg éjszakáról beszél: a fagy és hó világában a családjuktól elszakított … Tovább »
(Előzetes közlemény)
Az MTA Judaisztikai Kutatócsoport a közeljövőben jelenteti meg az ismert történész, Haraszti György: Magyar zsidó levéltári repertórium című könyvét (Hungária Judaica, 2. kötet). A vaskos mű elsőként ad kimerítő’ tájékoztatást a magyarországi levéltárak … Tovább »
Két zsidó együtt vacsorázik
A magyarországi zsidóság (Hitközség) akkori egyik legfőbb világi vezetője 1962. május 4-én jelenti az alábbiakat az „illetékes elvtársnak”. A (…)-tal jelzett kihagyásokat az illem és a személyiségi jogok tiszteletben tartása miatt eszközöltük. … Tovább »
1992A műgyűjtés szegedi hagyományainak megteremtői a XIX. század első felében nem-zsidók voltak.* Schaeffer Ádám vaskereskedő, Vedres István építész, Korda János nemzetőr ezredes francia és holland festők munkáit tartalmazó gyűjteményét kell kiemelnünk az előzmények közül. … Tovább »
Nem téved nagyot a holocaust előtti évtizedre tekintő szaktörténeti elemzés és nyomában a történeti köztudat, midőn a magyarországi zsidóság öngyilkos tehetetlenségéről, helyzetfelismerésének végzetes hiányáról, halálba-tereltetésének belső-lelki jóváhagyásáról beszél.* … Tovább »
A második világháború kitörése után Spira Izrael rabbi Isztrikből Lembergbe költözött. Lemberg akkoriban szovjet megszállás alatt állt. A szovjet gyakorlatnak megfelelően mindenkinek termelőmunkát kellett végeznie, nehogy parazitának tartsák, és Szibériába száműzzék.
Az összes … Tovább »
Hanuka első estéjének napján szelekció volt a bergen-belseni táborban. Hajnalban három német parancsnok jelent meg a férfibarakkban. Ráparancsoltak a férfiakra, hogy ágyaik előtt sorakozzanak fel.
Megkezdődött a szelekció. Nem kellett ehhez sem útlevél, sem másfajta irat, létszámellenőrzést … Tovább »
(Gonda László: A zsidóság Magyarországon 1526-1945. Századvég Kiadó, Budapest, 1992. 389 oldal, 350 Ft.)
Igen régen és sokak által várt könyvet jelentetett meg a Századvég Kiadó. Témája széles körű érdeklődésre tarthat számot, mert a zsidóság jelentős szerepet játszott … Tovább »
A JTO évfordulójára
Ma már legfeljebb a történészek tudják, hogy az alcímben szereplő három betű a Jewish Territorial Organisation rövidítése volt, de a múlt századfordulón egy nép újjászületésének reménye fűződött e rövidítéshez.
Hirsch Móric báró, a dúsgazdag … Tovább »
Balthazár Dezső (1871-1936), a tiszántúli református egyházkerület püspöke (1911- 1936) annak a vallási liberalizmusnak volt – talán az egyetlen – szószólója a két világháború közötti keresztény magyar közéletben, amely nem csak az izraelita felekezetű állampolgárt fogadta el … Tovább »
A hadtörténelem ötvenegy „legszentebb” napja
A közelmúltban, amikor Vecsés határából eltávolították talapzatát Steinmetz kapitánynak, a kezében fehér zászlóval elesett szovjet parlamenternek szobrát, hírlapi tudósítások szerint a helyszínen megjelent Takács János hitoktató, … Tovább »
Pest legrégibb zsidó templomegyesülete a „Sász Chevra”, a Talmud Egylet. 1842-ben alapították a Király utcában, és ahogy a nevéből is kitűnik, itt rendszeres Talmud-tanulás folyt reggel és este. Később a Budapesti Talmud Egylet nevet vette fel a közösség, amikor a Vasvári Pál … Tovább »
Let’s face it (nézzünk szembe vele, mondjuk ki nyíltan), Krassó Miklós ambíciója egy páratlan ambíció volt. (Volt? Nagy és fojtott szomorúság a „volt” mögött.) Most, hogy halála után három és fél évvel egy Miklós-jegyzetet tartalmazó bőröndöt kinyitottam és a British Museum-i … Tovább »