A 150 éves „Sász Chevra”

 Pest legrégibb zsidó templomegyesülete a „Sász Chevra”, a Talmud Egylet. 1842-ben alapították a Király utcában, és ahogy a nevéből is kitűnik, itt rendszeres Talmud-tanulás folyt reggel és este. Később a Budapesti Talmud Egylet nevet vette fel a közösség, amikor a Vasvári Pál utcába költözött és felépítették új templomukat. 1950 óta az egykor független egyesület a Budapesti Izraelita Hitközség kötelékébe került, és ma VI. kerületi Belső Körzet néven működik.

1979 és 1991 között ennek a közösségnek voltam a rabbija, így amikor ez év augusztus 1-jén, szombati istentisztelet keretében megünnepelték fennállásának másfél évszázadát, engem kértek fel az egylet történetének az ismertetésére. Ekkor hangzott el az alábbi szöveg, amely a különböző forrásokból összegyűjtött anyag kivonata.

A múlt megőrzésének a fontosságát már a Tóra is kihangsúlyozza Mózes szavaival: „Zöhajr jömajsz ajlom, binu sötiajsz dajr-vödajr…”

„Emlékezz az ősidőkre, gondolj a sok nemzedékre…”

A magyar zsidóság sajnos nem mindig őrizte meg figyelmesen a múltját. A Király utca 6. szám alatt működött például az ún. „Pajliser Sül”, a lengyel zsidók imaháza. A Televízió néhány munkatársának figyelmét még 1985-ben felhívtam erre a több mint 200 éve fennálló intézményre. Ma egy ultramodem épület áll az eredeti helyén, az imaházat teljesen eltüntették…

Elismerés illeti a MAZSIHISZ elnökségét és a Vasvári Pál utcai templomkörzet vezetőségét, hogy gondot fordít a múlt tárgyi emlékeinek ápolására. Nem véletlenül említettem meg a „Pajliser Sül”-t, ugyanis a Király utcának a Kiskörút és Nagykörút közötti részén volt a pesti zsidóság bölcsője. Érdé- kés képet mutat ezen az egy utcán belül is a zsidóság topográfiai elhelyezkedése. Az utca elején az ortodox zsidó intézmények foglaltak helyet. A Király utca 1-ben az ún. „Orczy-ház”- ban nyitották meg az első” templomot 1796-ban. Ezzel szemben a Nagykörút közelében, a mai Kürt utca sarkán, az ún. „Valero ház” udvarában hozta létre a Pesti Izraeliták Reform Társulata templomát. Ebben a templomban számos téren szakítottak a hagyománnyal.

E két szélsőség között az „arany középutat” választva alakult meg 1842-ben a Sász Chevra, a Talmudegylet. Ennek első imaháza ugyancsak a Király utcában volt, a 38-as számú házban. Csak jóval később, a múlt század nyolcvanas éveiben vásárolták meg, illetve kapták meg adományként a Breitner családtól a Vasvári Pál utcai telket. Ezen a telken építették fel 1885-ben a templomot. Szentírási és talmudi előadásokat tartottak és ennek keretében emlékeztek meg az elhunyt tagokról „jáhrzeit”-ok (halálozási évfordulók) alkalmával. A hagyományos szövegek tanulmányozását min- dig két kiemelkedő talmudtudós vezette. Az egyik volt a Sász rabbi, aki a Talmud-előadásokat tartotta, a másik a Szentírás magyarázataira specializálta magát. Az egylet egész a második világháború végéig önálló volt. Egyik hitközségtől sem kapott támogatást, hanem tagdíjakból, önkéntes adományokból és alapítványokból tartották fenn magukat.

Jelentős rabbik működtek itt. Kiemelhetjük közülük Sussmann Wolfot (1825-1898), aki 1868-ban került a közösség élére, és igen sokat tett a hitélet elmélyítése érdekében. Eppler Mór egy fél évszázadon át volt ugyanitt Szentírás-magyarázó. Személye példája a pesti zsidóságon belül végbemenő generációs fejlődésnek. Legidősebb fia ortodox rabbi lett, Sándor, a középső fiú pedig a pesti neológ hitközség nagyhatalmú főtitkára volt évtizedeken át, a harmadik fia pedig orvosként működött. A későbbi rabbik közül Szoffer Lázárt, Herskovics Mihályt, majd fiát Jechiélt és Kohlmann Nándort említhetjük. A gyülekezetnek számos híres látogatója volt: így például Bródy Sándor író, Bar Vilmos neves feltaláló.

A Sász Chevra másfél évszázados története az egész magyar zsidóság történetét is szimbolizálja.

25 éves fennállás -1867: a magyar zsidóság emancipációja;

40 éves fennállás -1882: tiszaeszlári vérvád;

50 éves fennállás -1892: a recepciós törvény vitája;

75 éves fennállás -1917: az I. világháború döntő éve;

100 éves fennállás -1942: a II. világháború éve, zsidó férfiak tízezrei pusztulnak Ukrajnában;

125 éves fennállás -1967: a 6 napos izraeli háború és ennek következményei (anticionizmus ürügyén hittestvéreink üldözése);

150 éves fennállás – 1992: a demokrácia éve, egyben az antiszemitizmus növekedésének ideje is.

Természetesen nem tudhatjuk, hogy mit hoz az elkövetkező másfél évszázad. Reméljük, hogy megvalósul a próféta jóslata: „Gódalj jijé kövajd hábáisz házé hoáchron…” „Nagyobb lesz e templom ezutáni dicsősége…”

Domán István