Barna Jutka néni, az utolsó Nagykállóban született zsidó asszony.

Budapestről úgy tűnik, hogy Nagykálló a világvégén van, pedig autópályán mindössze két óra. A lehajtóról rögtön a sárga poros városkába jutunk. A csendes kis Csillag utca takaros portái között található … Tovább »

Az 1917-ben a cári Ororszország összeomlását követő káoszban fegyveres puccsal hatalomra jutott Lenin messze hangzó első szava a béke volt. Amikor Breszt-Litovszkban vállalta a vesztes békét, azt tette, amire mindenki vágyott Közép-Európában és Magyarországon is: rövid úton kivezette … Tovább »

Rövid, jól pergő, bár kellő figyelmet nem kapó sporttörténeti konferenciát szervezett a Testnevelési Egyetem, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum, valamint az EMG 2019 Sport Kft. az egyetem tavaly átadott új épületének Athén termében „Különleges fejezetek a magyarországi zsidó sport … Tovább »

Löw Immánuel (1854–1944) korának egyik legnagyobb tudósa volt: nemzetközi hírű orientalista, művelődéstörténeti író, vallástudós és botanikus. Életpályája egybeesett a magyar zsidóság felemelkedésével, virágzásával és tragédiájával. Kéziratos hagyatéka máig jórészt feldolgozatlan.

Az 1919-es proletárdiktatúra mítoszokon innen és túl.

Az 1917-ben a cári Ororszország összeomlását követő káoszban fegyveres puccsal hatalomra jutott Lenin messze hangzó első szava a béke volt. Amikor Breszt-Litovszkban vállalta a vesztes békét, azt tette, amire mindenki vágyott … Tovább »

Lehet egy háborús bűn relatív? Hol ér véget az igazság, hol kezdődik a hazugság és mi homályosítja el a politikusok és választók tisztánlátását?

Ruth Beckermann készített egy tényfeltáró dokumentumfilmet Kurt Waldheim egykori ENSZ főtitkár, majd osztrák köztársasági … Tovább »

75 éve, 1944. március 19-én vonultak be a náci Németország katonái Magyarországra.

Megkezdődött a baloldali, a németellenesnek számító személyek és a zsidók lefogása.

A magyarországi zsidókat 1944 előtt zsidótörvények jogfosztó és korlátozó rendelkezései, valamint … Tovább »

Újra nyílik a frankfurti zsidó múzeum a Rotschild palotában

Frankfurt a láthatatlan zsinagógák és a szerteágazó (hálóként jelenlévő) emlékezet-terek modern nagyvárosa.

Max Beckmann

1919-ben készült, a Börneplatzon áll(t) zsinagógát ábrázoló festménye páratlan … Tovább »

Kelet-Közép-Európa a földrész zsinagógákban leggazdagabb régiója, miután Németországban és Ausztriában a nemzeti szocialisták a zsinagógák többségét felgyújtották vagy lerombolták.

Hasonlóan sanyarú sorsra jutott számos zsinagóga a Szovjetunióban is, bár itt a Kristályéjszaka … Tovább »

Az egyik francia elit társadalomtudományi egyetem, az École des hautes études en sciences sociales  (EHESS) konferenciát rendezett a Holokauszt témájában folytatott újabb lengyel történeti kutatásokról Párizsban. Az előadások nem zajlottak olyan simán, mint ahogy az egyetemei világban … Tovább »

Az elmúlt évtizedekben a budapesti köztudatban elterjedt tévhit szerint a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga a status quo ante irányzathoz tartozott, és eszerint a három belső-erzsébetvárosi nagy zsinagóga által alkotott háromszög csúcsai egyben a 19–20. század fordulóján kialakult … Tovább »

Idén volt száz éve annak, hogy Henry Ford, a legendás autógyáros megvette a The Dearborn Independent című kisvárosi újságot. Mindenáron meg akarta magyarázni a világnak, hogy miért nem volt vevő az amerikai közvélemény és a politikusok többsége az ő „békehadjáratára”, vagyis … Tovább »

Alaposan meglepődhetett Kurt Georg Kiesinger nyugat-német kancellár, amikor egy filigrán fiatal nő fellépett hozzá a pódiumra és „Náci-náci-náci!” felkiáltással hatalmas pofont adott neki.

Mindez 1968. november 7-én történt, a Kereszténydemokrata Párt (CDU) berlini kongresszusán. … Tovább »

Január közepén vetítette a német-francia arte tévéadó a Ki írja meg a történelmünket? című dokumentumfilmet, Roberta Grossman művét.

A tavaly bemutatott alkotás a holokauszt egyik – nem eléggé ismert – hősies epizódjának állít emléket: menekülés helyett hogyan kezdett … Tovább »

Ez a hangulat vette körül azokat a – súlyos merényleteket elkövetett és még nagyobb merényletekre készülő – zsidó szélsőségeseket, akiket 1985-ben fegyveres őrök kísértek bírósági tárgyalásra Jeruzsálemben.

Ezt a légkört érzékelteti korabeli felvételekkel és … Tovább »

Meglepődtem, hogy Magyarországon alig ismerik Weisz Kornélt, aki Cornel Wilde néven a 40-es évek egyik legnagyobb amerikai filmsztárja, férfiideálja, az amerikai filmipar egyik korai szex-szimbóluma is volt.

Weisz Kornél Lajos 1912-ben született Privigyén az akkori Magyar Királyságban. … Tovább »

A megemlékezések során Lengyelország kormánya annyira hangsúlyozta a lengyelek szenvedését és igyekezetüket a zsidómentésben, hogy egy izraeli történész megjegyezte: a náci genocídium az ő beállításukban inkább „lengyel mentőakciónak” tűnik, miközben a valóságban több … Tovább »

A magyar zsidóság 1918-1919-es története elválaszthatatlan attól, ami előtte történt. Az őszirózsás forradalmat megelőzte az összeomlás – minden tekintetben felfordulás volt jellemző. Nagy erők forrongtak a háborús Magyarország felszíne alatt, óriási társadalmi változások … Tovább »

Film azokról a zsidókról, akiknek sikerült életben maradniuk a náci Berlinben.

Utólag jól látszik, hogy az összeomlás/forradalom előtt álló Magyarország 1918 nyarára–őszére hiszterizált állapotba került. Jászi Oszkár szerint már a cselédlány, a villanyszerelő és a „filozopter” is a küszöbön álló forradalomról beszélt. A hátországi levegő puskaporossá … Tovább »