Amerikai elnökválasztás: kampány jiddisül

Írta: Lázár György - Rovat: Politika, Történelem

Minden négy évben elnököt választunk az Egyesült Államokban, és az igencsak bonyolult választási rendszer egyre több figyelmet kap a magyar sajtóban is. Sok százmillió dollárt költenek a jelöltek lobbizásra, és a koronavírus megjelenésével a kampánymunkások Trumpot és Bident népszerűsítő maszkokat osztogatnak. Amerika zsidónegyedeiben megjelentek a jiddis nyelvű maszkok és kipák is.

Bident és Kamala Harrist népszerűsítő héber betűs maszk

Fontos itt megjegyezni, hogy november 3-án nem csupán az elnök személyéről döntenek az amerikaiak, de kongresszusi képviselők, szenátorok, helyi politikusok megválasztásáról is, és talán ami még fontosabb, helyi, állami, megyei és városi törvényjavaslatok ezreiről is. Ezek a javaslatok (propositions) emberek millióinak életét, megélhetését közvetlenül befolyásolják. Nem meglepően, az amerikaiak nagyon komolyan veszik a szavazást, és gyakran a helyi javaslatok élesebb vitákat váltanak ki, mint maga az elnök pártja és személye.

A választási lobbizás nem amerikai találmány, de az amerikaiak magas szintre fejlesztették azt. A számitógépes modellekkel tervezett, úgynevezett célzott lobbizás lényege, hogy bizonyos etnikai és nyelvi csoportokat, költséget nem kímélve, meghökkentő matematikai precizitással céloznak meg.

Roosevelt elnököt népszerűsítő, jiddis nyelvű újságcímlap

A jiddis nyelvű lobbizás azt a kb. negyedmillió amerikai választót célozza, akiknek anyanyelve a jiddis. Azonkívül van még legalább negyedmillió, modern héber anyanyelvű szavazó, elsősorban izraeli bevándorló, és sokmillió amerikai, aki érti a bibliai hébert és/vagy ismeri a héber betűket.

A XIX. század végén Amerikába hömpölygő kelet-európai zsidó bevándorlók milliói jiddisül beszéltek. Jiddis szinházak nyiltak és virágzott a jiddis nyelvű sajtó is. 1978-ban Isaac Bashevis Singer irodalmi Nobel-díjat kapott eredetileg jiddisül írt életművéért – persze azt szinte kizárólag angolra fordítva olvassa a közönség, mert a nyelv mára már visszaszorult, és mint említettük, csak mintegy negyedmillió amerikai ultraortodox (elsősorban Szatmár irányzatú) zsidó polgár anyanyelve.

Trump kipa

Az 1930-as években még jiddisül lobbiztak New York-ban Roosevelt elnök mellett és később Reagan és Obama is használt jiddis nyelvű kampányanyagokat.  De a jiddis anyanyelvű szavazók megnyeréséért talán Hillary Clinton kampánya tette a legtöbbet.  Főleg az ultraortodox közösségekkel épített ki szoros kapcsolatokat, amelyek számos lobbi-rendezvényre meghívták a New York-i szenátort és elnökjelöltet.

A mostani, koronavírussal korlátozott és gyakran az interneten zajló kampány szinte soha nem látott mértékben célozza a zsidó szavazókat.

Hillary Clinton szatmári rabbikkal

Ám mielőtt bárki azt gondolná, hogy kizárólag a zsidó szavazókat célozzák a lobbisták, az téved. A jelöltek ugyanolyan hévvel udvarolnak a spanyol, orosz vagy éppen kínai anyanyelvűek kegyeiért. Los Angelestől sok száz kilométerre van még a mexikói határ, és ha valaki azon a környéken autózik, valószínüleg gyakrabban hall spanyol szót, mint angolt. Lousiana államban számos kisvárosban ma is gyakori a francia szó, ugyanúgy, mint az alaszkai Sitka városában az orosz. San Francisco kínai negyedében pedig generációk óta élnek olyan kínaiak, akik csak kínaiul beszélnek, ráadásul a ma már kevesek által beszélt kantoni nyelvjárást. Senki sem lepődik meg azon, hogy a hivatalos autóvezetői vizsgát vietnámiul is le lehet tenni.

Obama választási jelvény héberül

Amerika soknyelvű. A már-már eltűntnek hitt jiddis nyelv köszöni, jól van, él és virul.

Jól tudják ezt az elnökjelöltek is.

támogatás
Pop up banner

Címkék:jiddis nyelv, kampány, USA elnökválasztás

[popup][/popup]