Összesen 970 találat (261 - 280) a(z) Irodalom rovatban.
Felavatták Kertész Imre (1929-2016) irodalmi Nobel-díjas magyar író és felesége, Kertész Magda közös síremlékét a Fiumei úti sírkertben, pénteken Budapesten.
“Kertész Imre számára az autentikus létezés egyetlen lehetséges formája az írás lett. Történetek elmondása, miközben … Tovább »
Aztán eldönti, hogy józan érdeklődést mutat nevenincs ismerőse iránt. Ha mértéktartóan, szűkre szabott időbe szorítva is, de hajlandóságot mutat a vele való beszélgetésre. Pláne, ha ő fizeti a vendéglátást, nevet fel, miközben kifejti álláspontját a pszichológusának – … Tovább »
A világszerte nagy népszerűségnek örvendő Szólíts a neveden szerzője visszatér szereplőihez, hogy évtizedekkel első találkozásuk után tovább kutassa, vajon hány különféle alakban is jelenhet meg a szerelem.
Az új regényben először Samuellel, Elio édesapjával találkozunk: … Tovább »
“A teremtés hat napja isteni volt és fényes. De a hetedik napon idegen fonalat érzett kezei közt az Isten, s ijedtében levette kezét a világról, bár teremtő lelkesedéséből futotta még sok napra és éjszakára.” (Schulz, A zseniális korszak, Fahajas Boltok 135. o.)
Részlet Władysław … Tovább »
90. évesen elhunyt Harold Bloom, a “nyugati kánon” nagy védelmezője, a hatásiszony-elmélet kidolgozója, az Egyesült Államok leghíresebb kritikusa.
A hírről idehaza a Litera.hu számolt be, a New York Times nekrológja nyomán.
“Bloom New York-ban született ortodox zsidó családban, … Tovább »
Nem csupán a hazai mozikban, de a tengerentúlon is sikerrel mutatkozott be az Akik maradtak című film. A film egyik forgatókönyvírójával, Muhi Klárával a siker okairól, egy regény filmre írásának nehézségeiről, a holokauszt traumáiról és arról beszélgetünk, vajon miért küldünk … Tovább »
Nem csupán a hazai mozikban, de a tengerentúlon is sikerrel mutatták be az Akik maradtak című filmet. A film alapjául szolgáló regény írójával, F. Várkonyi Zsuzsa pszichológussal a történet személyes oldaláról, az asztalfiókról, a traumák gyógyításáról beszélgettem, de szóba … Tovább »
Mondják, hogy a családban több gyermeknek az első szavai közt szerepelt a kártya szó, amin én egyáltalán nem csodálkozom, hiszen már egészen kiskori emlékeim között szerepel első – bár még csak közvetett – találkozásom a kártyával, mivel rendszeresen ott találtam magam egy … Tovább »
Mire 1953-ban Budapesten a világra jöttem, szüleim már lemondtak a jövőről. Könyvek hősei közt tébláboltam szomorúan, de nem álltak szóba velem. S ekkor terjedt el az egyetemen, hogy van itt egy új kötet, gyorsan el kell olvasni, mert valami tévedés lehet, hogy megjelent.
Rögtön … Tovább »
85. születésnapja alkalmából készült interjúnk újraközlésével emlékezünk az író-esszéistára.
Ligeti Ernő munkásságából nemcsak a művek a fontosak, hanem társadalomszervezői, publicisztikai, szerkesztői teljesítménye is. Egyébként újságírói, történetírói munkái is rendszerint az esszé, a tudomány és a szépirodalom határmezsgyéjén állnak. Életműve egy fejezet a … Tovább »
Szobrot hatalmasságoknak emelnek, isteneknek, helytartóinak, uralkodóknak, hadvezéreknek, és a tudomány vagy művészet óriásainak.
Emlékművet az ártatlanul megölteknek, vagy járványban elhunytaknak szoktunk emelni, hogy megkérdezzük Istent: miképp engedhette megtörténni mindezt?
Ha … Tovább »
Ahogy Amerika talán legjobb zsidó íróinak friss regényeit olvastam, feltűnt egy visszatérő karakter: Izrael.
Az még lehetett volna véletlen, hogy Jonathan Safran Foer Here I Am és Joshua Cohen Moving Kings című regényében is fontos szerepet kap Izrael és az izraeliek. Ám aztán … Tovább »
Egy ideje végképp nem tudta felfogni mi is történik vele. Naphosszat ült a hatalmas katonai sátor előtt, a két, felvidékről elindult fiúval, a maguk eszkábálta lócán. Egész jól beszélt már németül, s valami előjött a gyermekkorában a nagyszülei által beszélt jiddisből is.
1945 májusában, néhány héttel azután, hogy Európában véget értek a harcok, visszaszállítottak az Államokba, és a háború hátralévő részét a Missouri állambeli Camp Crowder egyik kiképzőszázadában töltöttem.
Tél végén és tavasszal a Kilencedik Hadsereg többi részével … Tovább »
Negyven éve, 1979. június 24-én hunyt el Örkény István Kossuth-díjas író, a Tóték és a Macskajáték alkotója, az egyperces novellák abszurd humorú műfajának megteremtője. Ebből az alkalomból közöljük a Tardos Tiborhoz írott levelét, mely ugyancsak nem nélkülözi sajátos … Tovább »
Identitás, kibuclét, nyelvváltás – Tsafrira Levyvel beszélget Egyed Ilona
Tsafrira Levy (1951) klinikai pszichológus, költő/író, tizenöt könyv szerzője. Kibucban született és élt 20 éves koráig, 25 évesen költözött Hollandiába holland férjével, aki építésznek tanult. … Tovább »
A Kortárs Kiadónál jelent meg Sárközi Mátyás kötete, a Margit, ami nagyanyjáról, Molnár Ferenc feleségéről, egyetlen gyermekük, Molnár Márta édesanyjáról szól. Vészi Margit kezéért hajdan, a századforduló utáni békeidőkben Ady és Molnár vetekedtek egymással. Molnár … Tovább »
A másik férfi címmel jelent meg Bendl Vera elsőkötetes írónő novellagyűjteménye a Gondolat kiadónál. Intim viszonyok, házasságok, párkapcsolatok, magány, vágyakozás tárul fel az írásokban, fiatal és idős párok múltja, jelene, közös vagy széttartó sorsának egy-egy epizódja. … Tovább »
ha újra kiássa / és újra kihúzza / hogy bemutassa / azt a néhány gyökérrészt / ami két és fél év alatt / már belemerészkedett a földbe / ebbe az új földbe / ebbe az új kemény földbe / akkor lelust nem fogja itt tartani semmi
az iskolában
ahová fred és lelus jár
hatodiktól … Tovább »