Összesen 1,045 találat (301 - 320) a(z) Irodalom rovatban.
Hosszú ideig úgy lehetett érzékelni, hogy a zsidóság és a vészkorszak témái nehezen, és kevesek számára válnak a magyar irodalomban megközelíthetővé. Az utóbbi évtizedben mintha változni látszana a helyzet. A történelmi múlt miatt továbbra is súlyos témák ezek, de mintha … Tovább »
1945. június, Mauthausen-Gunskirchen kórházbarakk.
Június közepén az első, a némiképp megerősödöttnek tűnő foglyok elindulhattak Magyarország felé. Klein Jocó izgatottan készült az útra. Némi meglepetést okozott az elsőként hazatérőkben, hogy az amerikai táborparancsnokság … Tovább »
Albert Memmi tuniszi születésű francia zsidó entellektüel 99 éves korában hunyt el Párizsban múlt pénteken. A frankofón értelmiségiek huszadik század közepi nagy nemzedékének talán utolsó tagja volt, műveihez Camus és Sartre írtak előszót.
Memmi zsidó családba született … Tovább »
Véletlenül ismerkedtek meg egy kávéház teraszán. Az arra sétáló huszonnégy éves, katonai szolgálatát töltő fiatalembert egy ismerőse az asztalához invitálja, mellette ott ül egy ismeretlen hölgy, aki két hete szabadult a kistarcsai internálótáborból. Kertész Imre és Vas Albina … Tovább »
1987. augusztus végén érkeztünk Amerikába a mára megszűnt Trans-World Airlines fedélzetén. Bevándorlókkal teli repülő volt – akik a Szovjetunióból, Indiából, Pakisztánból és Egyiptomból jöttek – és mindannyian tapsoltunk, amikor a repülőgép földet ért a Kennedy Airport … Tovább »
A Waiting for America. A story of emigration (Amerikára várva. Egy emigráció-történet) Maxim D. Shrayer, a Boston College orosz és angol irodalom, valamint zsidó tanulmányok professzorának első, önéletrajzi ihletésű regénye.[1]
A Waiting for America retrospektív narratív struktúrájából … Tovább »
Apa és fia. Le sem tagadhatnák. Persze nem is akarják. Együtt laknak, együtt lélegeznek, együtt gondolkodnak. Figyelnek egymásra és a világra. Az apa gyermekkorától ír, mellesleg építőgépész-technikus, könyvtáros, népművelő. Ötvenhat éve publikál folyamatosan, jó néhány film … Tovább »
A régi történetek szép lassan meseivé formálódnak. Alakulnak, kopnak, kerekednek. Tartalmuktól függően tündér- vagy rémmesékké stilizálódnak, ezekből tud dolgozni az író. Visszakövetkeztet, próbálja lehántani a túlzó vagy elmaszatoló rétegeket, míg eljut a saját … Tovább »
Írók válaszolnak a Szombat folyóirat körkérdésére
Közel két évtizede kérdeztünk fiatal írókat a zsidóságról, zsidó témához való viszonyukról, és több esetben feszengésről, tapintatról, a vészkorszak emlékezete miatt a témával kapcsolatos társadalmi kommunikációs … Tovább »
Ha az ember Magyarországról disszidált, megbüntették. Tíz évig nem térhetett vissza egykori hazájába, otthon maradt hozzátartozói, szülei, testvérei, gyerekei öt évig nem kaphattak nyugatra útlevelet. Így volt ez az én időmben is, 1971-ben.
Apám nem szerette, ha törvényekkel, … Tovább »
“Vajon a jel, amely arra szolgált, hogy Káint ne ölhessék meg, nem azt jelenti-e, hogy őt soha nem semmisítik meg?” (V. Aptowitzer: Kain un Abel in der Agada, den Apokryphen, der hellenistischen, christlichen und mohammedanischen Literatur)
“Ez az értelmezés azért csábító, mert Káin halhatatlanságát … Tovább »
A háború után néhány évvel egy fiatal házaspár beköltözik a korábban a leghírhedtebb norvég nácinak, Henry Rinnannak és bandájának otthont adó házba. Lányaik színházi előadást rendeznek a pincében, mely egykor foglyok üvöltésétől és sikolyaitól volt hangos. A gyerekek … Tovább »
A Deborah Feldman könyvéből készült minisorozat világszerte nagy sikerrel berobbant a Netflix kínálatában. 2020 április 28-án Getto Katalin fordításában magyarul is megjelent a sorozat alapjául szolgáló regény a Libri Könyvkiadó gondozásában.
A külvilágtól … Tovább »
Yoram Leker Franciaországban élő ügyvéd. Anyja 1944-ben menekült meg a deportálástól a nevezetes Kasztner vonaton. Bergen-Belsen után Izraelbe ment, Leker ott született 1960-ban. A család 1964-ben Franciaországba, Párizsba települt át, ő maga azóta is ott él. Kasztnerről szóló regénye, … Tovább »
„…visszakanyarodtam az elsőhöz, A dolgok emlékezetéhez, annak a hangjához, persze másképp, talán teltebben.”
Ilyenkor kellene fejlődésről beszélni. Csakhogy Balla Zsófia kapcsán nem olyan egyszerű. Ez a „teltebben” a legjobb szó, amit használni lehet, hiszen kevés … Tovább »
Kácsor Zsolt új regénye főhőse egy drogfüggő cigány bűnöző, aki kábítószeres hallucinációi és vallási olvasmányai hatására új Mózesnek képzeli magát, s börtönlázadást robbant ki annak érdekében, hogy a magyar cigányságot visszavezesse az indiai őshazába. A regény a … Tovább »
Jóllehet egyedi módon folytatja azt az írói hagyományt, amelyet a II. világháború utáni zsidó irodalom reneszánszának is nevezhetünk, Michael Chabon komoly figyelmet érdemel.
Bár a Pulitzer-díjas szerző első regénye (The Mysteries of Pittsburgh, 1988.) már három évtizede … Tovább »
Rövid időn belül kétszer is végigolvastam Pető Andrea kötetét. Nem mintha könnyen felejthető lenne, sőt, nagyot üt az olvasón – mind témájával, mind azzal a magára mért tárgyilagossággal, amivel a szerző ezt a rendkívül érzékeny területet megközelíti. De muszáj volt újra … Tovább »
Az ITON TV izraeli orosz nyelvű kereskedelmi csatorna igazgatója, Alekszandr Ronkin és munkatársa Mark Kotljarszkij műsorukban felidézik a betegséggel kapcsolatos izraeli vicceket, amelyek a vírushoz hasonlóan gyorsan terjednek az országban. Abszurd és groteszk kedvelők előnyben!
Вирус
Мир уцелел, потому что смеялся! – говорили классики. Можно ли шутить над пандемией, и не зазорно ли рассказывать анекдоты о болезни и болячках? Да! Считают д…
Kérdés: … Tovább »
A halott ember című regény főszereplője, Eve szakrális zeneszerző és zeneterapeuta, aki öt éve képtelen túllépni egy Jake nevű zenekritikussal folytatott futó viszonyán. Hogy valahogy legyőzze ezt a megszállottságot, visszatér egy hétre Izraelbe (ahol egymásba szerettek, és ahol … Tovább »