Archívum


Találatok ‘G.’

Összesen 356 találat (81 - 100) : G..

Wall Street Journal: Spiró György Fogsága az év egyik legjobb regénye

Írta: hvg.hu - Rovat: Hírek - lapszemle

Sokak szerint méltatlanul későn, tíz évvel a hazai megjelenés után fordították le angolra Spiró György gigantikus történelmi regényét, a Fogságot. A magyar olvasók nagy kedvence november elején jelent meg a Restless Books gondozásában, angolra a neves és széles körben elismert műfordító, Tim Wilkinson fordította, aki többek Kertész Imre műveit ültette át angolra.

A magyarok 12 százaléka tartja elfogadható politikai eszköznek a terrorizmust “bizonyos helyzetekben”

Írta: infovilag.hu - Rovat: Belföld, Hírek - lapszemle

Bár Magyarországon a terrorcselekmények elkövetésének nincs hagyománya, és a szűkebb értelemben vett terrorszervezet ritkaságszámba megy, a társadalomban meglehetősen erős az erőszakos potenciál, illetve a terror mint politikai eszköz elfogadottsága is. A terrorizmusra a hazai válaszadók 12 százaléka gondol úgy, mint a politikai véleménykifejezés egyik lehetséges eszközére.

Nevet váltott az OSA Archívuma, Soros György is eljött

Írta: hvg.hu - Rovat: Hírek - lapszemle

Vera és Donald Blinken nevét vette fel a Közép-európai Egyetem (CEU) Nyílt Társadalom Archívuma (OSA – Open Society Archives). Blinkenék nagy összegű adománnyal járultak hozzá az intézmény finanszírozásához, adományuknak köszönhetően egy olyan pénzalap jön létre, amely lehetővé teszi az archívum szakmai tevékenységének a folytatását, a kutatási tevékenységek fejlesztését és az állomány bővítését.

Betörték a boltos kirakatát, aki tiltakozott az alpolgármester viccelődése ellen

Írta: hvg.hu - Rovat: Hírek - lapszemle

Horogkeresztet rajzoltak egy harkányi üzlet elé, és több helyen betörték az ablakát. A rongálás azután történt, hogy a tulajdonos a második világháborúban a zsidók megkülönböztetésére használt Dávid-csillagos plakátokat rakott ki a boltjára. A férfi ezzel akart tiltakozni az ellen, hogy a város alpolgármestere Hitlerrel és a menekültekkel viccelődő képet osztott meg közösségi oldalán – hangzott el a keddi RTL Híradóban.

Király Viktor óriásit énekelt a The Voice-ban, továbbjutott

Írta: comment.blog.hu - Rovat: Hírek - lapszemle

A Megasztár negyedik szériájának győztese most éppen a The Voice című tehetségkutatóban vitézkedik, és a magyar idő szerint kedd hajnalban befejeződött párbajkört is túlélte, mit túlélte, simán továbbjutott. Egy Cassandra Robertson nevű nővel közösen énekelték a Nobody Knows it But Me című nótát, és mindketten nagyot énekeltek, bár az én ízlésemnek kicsit sok volt a hajlítgatás benne, de legyen ez az én bajom.

Palesztinok Nyilai

Írta: Sasvári Péter / hvg.hu - Rovat: Hírek - lapszemle

Volt nekünk anno ez a “Magyarok Nyilai”. Képzeljük el, hogy a Magyarok Nyilai házakat, és nem csak lábtörlőket gyújtott fel! Képzeljük el, hogy a Jobbik félkatonai szárnya a Magyarok Nyilai! Képzeljük el, hogy a Jobbik az Európai Néppárt tagja! Abszurd? Nem annyira, mint hinnénk! A palesztin Fatah ugyanis a Szocialista Internacionálé tagja, és az Európai Szocialisták pártjának is megfigyelő státuszú része.

Czeizel biztos volt abban, hogy egyszer szobrot kap

Írta: konyvesblog.hu - Rovat: Hírek - lapszemle

„Minden önéletrajz önigazolásnak számít” – írja életrajzi könyvében Csontváry kapcsán a hét elején elhunyt világhírű magyar orvos-genetikus, Czeizel Endre. A Két életem, egy halálom című kötet funkciója is az önigazolás. Czeizel azért mondott igent M. Kiss Csaba megkeresésére, mert úgy érezte, hazájában teljesen félreismerték. „Teljes mértékben azonos vagyok magammal, de meglehet, nem az vagyok, akinek látszom, illetve nem csak az.” (5.o.) Ha kizárólag a médiából ismertük, akkor a hetvenes évek elején tévédoktornak láthattuk, aki megismertette a magyarokkal a genetika csodáit, a kétezres évek elején pedig leginkább egy gyermekcsempészettel megvádolt bulvárhősnek, aki egy 40 évvel fiatalabb szeretőt tartott a felesége mellett. Czeizel azt szerette volna, ha inkább szakmai sikerei miatt emlékeznének rá az emberek, azok is, akik sosem fordultak meg a rendelőjében. A könyvben „szükséges rosszként” a magánéletről és a perről is mesél, és vall betegségéről is, ami a családi hajlam ellenére végül nem prosztatarák, hanem mieloid leukémia lett. M. Kiss járt Czeizel mindkét családjánál, végigkísérte a második kemoterápia utáni időszakot, és bőven hagyott helyet a könyvben a professzor tudományos értekezéseinek is. Kiderül, hogyan halt meg igazából Semmelweis Ignác, melyik három kifejezést tudta magyarul Milton Friedman, miért nem lett gyereke egy idegen nőnek Gábor Miklóstól, mi a helyes válasz arra, hogy apád faszát, és hogy békélt meg élete utolsó hónapjaira Czeizel Endre Istennel. Kigyűjtöttük a 10 legérdekesebb, legtanulságosabb történetet a könyvből.
Czeizel, az antiszemita

Czeizel gyerekkora az „enyhe antiszemitizmus jegyében telt”. A festő-mázoló-tapétázó céget üzemeltető édesapja a konkurenciát látta a zsidó kisiparosokban, és ezt otthon is gyakran hangoztatta. Czeizel családi antiszemitizmusát, ami akkoriban inkább vegyes érzelmeket jelentett a zsidók irányába, a gimnáziumi féltékenység erősítette fel: ráébredt, hogy a zsidó gyerekek sokkal okosabbak nála. Az egyetemen a zsidó orvosdinasztiák leszármazottjaival kellett versenyeznie, ami tovább táplálta az ellenérzéseit, ám amikor neves zsidó orvosok és újságírók kezdték mentorálni, átértékelte addigi nézeteit. A zsidó genetikát londoni ösztöndíja során kezdte vizsgálni a hetvenes évek legelején. A témáról A zsidóság genetikája címmel dolgozatot is írt, és publikálni is szerette volna: a Valóság című lap szerkesztője nem engedte, hogy megjelenjen, a főszerkesztő viszont Aczél elvtársra bízta a döntést. Aczél bekérette magához a fiatal kutatót, és kérdőre vonta a cikk miatt. Rasszizmussal vádolta, nézeteit pedig a náci Németországban elterjedt eszmékkel állította párhuzamba. Czeizel megvédte a szöveget, és közölte, hogy szerinte a különbségeket nem a zsidó művészek, tudósok génjeiben, hanem a zsidó kultúrában kell keresni, amiből a magyaroknak bőven lenne mit tanulniuk.
„(…) a végén annyira bizalmas viszonyban voltunk, hogy én már pofátlanságra is vetemedtem a búcsúnál: Aczél elvtárs, maga kérdezte, hogy „miért foglalkozik velünk”. Ezek szerint Aczél elvtárs zsidó? És akkor hosszabb csend után azt mondta: „Nem, én kommunista vagyok!” (17. o.)

 

A teljes cikk itt olvasható.

[popup][/popup]