A magyarok 12 százaléka tartja elfogadható politikai eszköznek a terrorizmust “bizonyos helyzetekben”

Írta: infovilag.hu - Rovat: Belföld, Hírek - lapszemle

Bár Magyarországon a terrorcselekmények elkövetésének nincs hagyománya, és a szűkebb értelemben vett terrorszervezet ritkaságszámba megy, a társadalomban meglehetősen erős az erőszakos potenciál, illetve a terror mint politikai eszköz elfogadottsága is. A terrorizmusra a hazai válaszadók 12 százaléka gondol úgy, mint a politikai véleménykifejezés egyik lehetséges eszközére.

Az elfogadás magasabb a férfiak, a fiatalok, a nagyvárosokban élők, a megtakarítás nélkül élők és a Jobbik szavazóinak körében. Ez derült ki a Political Capital kutatásából, mely a politikai erőszak elfogadottságának mérésére fókuszáló, a brit Demosszal közös nemzetközi projektünk zárótanulmányában olvasható. A teljes tanulmány innen letölthető, tessék kattintani!

Egy előző elemzésünkben, bemutatva ugyanezen – 2014 nyarán, még a menekültáradatot és a párizsi terrorcselekményeket megelőzően készült – kutatás korai eredményeit, azt találtuk, hogy a politikai erőszak támogatottsága Magyarországon általában meglepően magas. Az előítéletektől leginkább sújtott kisebbségeket illetően a cigányokkal szembeni erőszakos fellépést a megkérdezettek 29 százaléka igazolhatónak tartja, a zsidók vonatkozásában 16 százalék, míg a homoszexuálisok vonatkozásában 14 százalék ez az arányA tekintélyelvű vezetőkkel szemben a megkérdezettek 26, a bankokkal szemben 25, a politikusokkal szemben 23, a multinacionális vállalatokkal szemben pedig 18 százaléka tartotta igazolhatónak az erőszakot. A pártok támogatói közül leginkább a Jobbik szavazói hajlamosak elfogadni az erőszakot. Nemzetközi kutatásunkban a brit mintával való összevetés azt mutatta, hogy az Egyesült Királyságban különösen a kisebbségi csoportokkal szemben jóval kevesebben tartják igazolhatónak az erőszakot:

További, korábbi összefoglalóinkban nem szereplő adatok is arra utalnak ugyanakkor, hogy a magyar lakosság körében magasak a lappangó erőszak mintázatai.  A magyar válaszadók 23 százaléka gondolja úgy, hogy fontos célok érdekében még egy demokráciában is megengedett az erőszak alkalmazása.

pcblog_20151207_01

A kérdezettek 12 százaléka gondolja úgy, hogy előfordulhatnak olyan körülmények, amikor a terrorizmus az egyetlen lehetséges módja annak, hogy valaki kifejezze politikai véleményét. A férfiak inkább igazolhatónak tartják az erőszakot, így a terrorizmust is. A fiatalabbak valamivel elfogadhatóbbnak vélik a terrorizmust, és a városlakók körében szintén kedvezőbb a terrorizmus megítélése. Akik a megtakarításaikat élik fel, azok körében szintén magasabb a terrorizmus elfogadása. A regionális különbségek tekintetében azt látjuk, hogy a terrorizmusról a közép-magyarországiak vélekednek lényegesen megengedőbben. A pártpreferencia szerepe rendkívül fontos: a jobbikosok között 22 százalék azok aránya, akik elfogadhatónak tartják a terrorizmust.

A fenti eredmény természetesen nem jelenti azt, hogy a magyar társadalomban 12 százalék lehet a potenciális terroristák aránya: az, hogy bizonyos körülmények esetén igazolhatónak tartják a terrorizmust a kérdezettek, nem jelent egyben aktív támogatást is. Az akut terrorfenyegetés nincs közvetlen kapcsolatban a társadalmi attitűdökkel, ugyanakkor az erőszak széles körű igazolása morális felmentést is adhat a potenciális elkövetők számára.  Egy korábbi, nemzetközi kutatás (European Values Study, 2008) azt mutatta egyébként, hogy az erőszak társadalmi támogatottsága tekintetében Magyarország a középmezőnyben van – az említett kutatásban Görögország jelent meg azon országként, ahol a legtöbben tartották a terrorizmust elfogadható politikai eszköznek.

A teljes cikk itt olvasható.

[popup][/popup]