A Die Welt Kertész Imrével 80. születésnapja alkalmából interjút készített, amiről az utóbbi napokban sokan írtak és beszéltek. Itt a teljes interjú fordítása

 2009. november 25. szerda, 18:00 óraA Szabad Zsidó Tanház programjában a zsidóság kultúrájának, történelmének és vallásának alapkérdései mellett kiemelten szerepelnek korunk problémái, melyekre megpróbálunk a zsidóság kultúrájából merített, korszerű válaszokat adni.Az … Tovább »

Budapesten, az egykori Pest-Budán a 17. századtól kezdődően színes, sokrétű zsidó közösség jött létre sajátos szellemiséggel, szokásrendszerrel, életmóddal. Szükségessé vált a vallási nevelés mellett olyan polgári oktatás kialakítása is, ami lehetővé tette ennek a rétegnek a változó társadalomba való beilleszkedését és boldogulását. 

Sólyom László, ha tud róla, ha nem, egy lopási lehetőség megnyitását szorgalmazza. Olyanét, amelynek legfőbb nyertese az ő egyháza, a római katolikus lenne. Az államfő visszaküldte az Országgyűlésnek a népszámlálásról szóló törvényt, többek között azért, mert nem értett egyet azzal, hogy ne gyűjtsenek adatokat a vallási hovatartozásról. Az elnök azzal érvel, hogy a társadalom felekezeti, világnézeti megoszlása fontos adat, annak ismerete közérdek.
 

A TMZ információi szerint az egykor ittas vezetés miatt letartóztatott színész szeretné, ha a rendőrség az ominózus esetet törölné a nyilvántartásból.
 

Vámos György (szerk.): Üvegsziget – Carl Lutz és a budapesti cionisták mentőakciói 1944-ben – Történelmi antológia, Makkabi Kiadó, 2009. Szekeres Csaba: Üvegház, dokumentumfilm, 72 perc – bemutató előtti vetítés

Az áprilisi Könyvfesztiválon mutatta be a Magvető Könyvkiadó Jonathan Littell: Jóakaratúak című könyvét, amely a holokausztról szól – az elkövetők nézőpontjából elmesélve. Az eredetileg a Gallimard-nál megjelentetett könyv fikció: egy volt SS-tiszt önéletrajz-szerű története.

Eötvös József életműve, annak ellenére, hogy látszólag szilárd helyet foglal el a magyar közgondolkodásban, az újabb időkben egyre inkább háttérbe szorul. Valljuk be, kevesen olvassák, aminek oka ez esetben nem pusztán az általános műveltség oly sokat emlegetett hanyatlásában keresendő. Külön-külön is vaskos műveinek erősen retorizált stílusa, nehézkes, túlságosan is tudatos nyelvhasználata ma kevésbé élő, mint legtöbb hozzá mérhető kortársáé. 

Június 10-én a Héber Könyvhét alkalmából felborult a megszokott rend Izrael legrégibb liberális napilapjánál, a Haaretznál: az újságírók helyett 31 ismert író és költő tudósította az olvasókat a nap történéseiről. 

A regény a zsidó-magyar együttélés huszadik századi történetét jeleníti meg. Egy alföldi félárva parasztfiú és egy felvidéki, zsidó származású lány tragikus szerelme és a nagy, történelmi sorfordító események drámai pillanatai kapcsolódnak össze ebben filmszerű, remekül pergő kalandregényben.

Talán Tolsztoj írja valahol, hogy a nők úgy irányítják a háttérből a férfiakat, ahogyan a Rothschild báró befolyásolja pénzével a világpolitika menetét. Kézenfekvő lenne mármost, hogy a nagypolitika csakis a „Rothschildnék” szeszélyének függvénye. Mielőtt azonban bárki … Tovább »

Március 28-án 14-órakor lesz Thury Levente gólemkészítő emlékkiállításának megnyitója az Art Factory Studióban. 

Esterházy: „itt európaiként, vagy éppen Európából nem érdemes gyors ítéletet alkotni”. Konrád: „1986-ban gondoltam arra, hogy felvegyem az izraeli állampolgárságot. Kettős állampolgár akartam lenni szimbolikusan”. Spiró: „…ha Angliában születtem volna, már két Nobel-díjam lenne”.

A Magyarországon is egyre népszerűbbé váló japán szerző, Haruki Murakami kapta idén a Jeruzsálem-díjat, amelyet azoknak az íróknak szoktak kiosztani, akik különös hitelességgel ábrázolják az egyén szabadságát és jelentőségét műveikben. 

A Jeruzsálemi Könyvvásár díszvendége, Murakami Haruki elfogadta az 1963-ban alapított Jeruzsálem-díjat, amelyet a szabadság eszméjét leghitelesebben megjelenítő szerzőnek ítélnek oda minden évben.
 

Immár hat évtizede zajlik a közel-keleti konfliktus. 1948-ban két erő uralta a térséget: a Palesztin Felszabadítási Szervezet és a Palesztinai Muzulmán Testvérek. Izrael először az utóbbit támogatta, majd az 1987-ben létrejött Hamasszal szemben a PFSZ mellé állt.

76 éves korában január 27-én otthonában meghalt John Updike – jelentette be a szerző kiadója, Alfred A. Knopf. A Pulitzer-díjas amerikai író tüdőrákban szenvedett.
 

Izrael legolvasottabb napilapjának angol nyelvű netes verziója nemrég adta hírül, hogy egy rabbi kategorikusan kijelentette, hogy egy jegyben járó párnak tilos egyéb párokkal csak úgy találkozgatnia.
 

78 éves korában, hosszú rákbetegség után elhunyt Harold Pinter Nobel-díjas drámaíró, rendező – jelentette be csütörtökön a családja Londonban. Pinter a II. világháborút követő drámaíró nemzedék egyik nemzetközileg is legismertebb képviselője. Az irodalmi Nobel-díjat 2005-ben ítélték oda neki.

A Magvető kiadó, Hafner Zoltán szerkesztésében, Kertész-esszékötetet jelentetett meg az ünnepekre. A szövegek döntő többségét Kertész olvasói jól ismerik, az utóbbi években mondott alkalmi beszédek lehetnek valamelyest újak számunkra és művésztársakról szóló nyúlfarknyi, többnyire napi és hetilapok hasábjairól kimentett írások, kiállítás megnyitók, nekrológok.