Lesz-e harmadik arab felkelés Izraelben? Ezt firtatják az elemzők, miután kiderült, zsidó kamaszok ölték meg a tizenhat éves kelet-jeruzsálemi Mohamed Abu Kdaírt.

Eddig nem ismert részleteket is mesél kilépésének körülményeiről Szegedi Csanád EP-képviselő, aki azt követően hagyta el a Jobbikot, hogy kiderült: anyai ágon zsidó származású. A Jobbik arculatváltása szerinte nem jelent tartalmi változást. Azt, hogy a szélsőjobboldali párt tovább erősödött a 2014-es parlamenti választáson, elsősorban a Fidesz stratégiájával magyarázza.

Bár a sasos-arkangyalos szobor még nincs a helyén, a Szabadság téren már a megszállási emlékmű díszkivilágítását szerelik. Egyelőre azonban nincs hitelt érdemlő információ arról, mikor lesz a szoboravató. A kormány titkolózik.

Csak az biztos, hogy Szita Szabolcs már nem igazgató a Páva utcában. A Holokauszt Emlékközpont vezetőjének május elején lejárt a mandátuma: közlése szerint erről a napokban ajánlott levélben kapott értesítést. A tartalomból egyértelművé vált számára, hogy a jövőben nem számítanak rá.

A kölcsönös gyengeség a palesztin megbékélés bejelentésének oka – állítja a szakértő a Fatah és a Hamasz bejelentett kiegyezéséről. A lépésnek lehetnek komoly következményei, de épp ilyen könnyen kiderülhet: a Közel-Keleten csak pillanatnyi érdekek szerinti taktikai lépések vannak.

Az állam az év elején ismeretlen összegért, csendben visszavásárolta a kőszegi zsinagógát a tulajdonosától, de az összedőlés határán álló műemlék épület renoválása még várat magára.

Náci tömeggyilkosok gyermekei és unokái együtt emlékeznek az áldozatok leszármazottaival.

Emlékév: Több mint negyven zsidó és nem zsidó szervezet csaknem 250 millió forintot utasított vissza

A kormány mai ülésén az a döntés született, hogy nem állítják fel március 19-én a német megszállás emlékművet a Szabadság téren – tudta meg a Népszabadság. Az indoklás: a szobor megosztó lenne a választások előtt.

Nem tud dönteni a német megszállási emlékmű felállításáról. Pedig Lázár megígérte, a határidő meg lejárt.

A református egyházból senki nem hajlandó megszólalni a holokauszttal viccelődő debreceni jobbikos képviselőjelölt ügyében. Pedig lehetne mondanivalójuk.

„Akkor, ha ennek bármiféle jelentősége van” – így válaszolt Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke munkatársunknak arra, érdemes lenne-e szerinte megfontolni, hogy a náci megszállás áldozatai tiszteletére tervezett birodalmi sasos-arkangyalos emlékmű felállítását halasszák el a parlamenti választás, azaz április 6-a utánra.

Levelet küldött Orbán Viktor miniszterelnöknek a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) vezetősége. „Szeretnénk a társadalmi béke irányába terelni a folyamatokat” – mondta a Népszabadságnak Heisler András, a Mazsihisz elnöke. Megerősítette, hogy a levél javaslatokat is tartalmaz a vitás kérdésekkel kapcsolatban, de erről nem kívánt konkrétumot közölni.

Jövő vasárnap rendkívüli közgyűlést tart a Mazsihisz. A küldöttek arról döntenek majd, hogy a szervezet távol maradjon-e a magyar holokauszt emlékéve alkalmából meghirdetett kormányzati programoktól.

A kormány idióta határidőt szabott, fizikailag és intellektuálisan is lehetetlen, hogy április közepéig elkészüljön a kiállítás a Sorsok Házában – állítja Gerő András, aki ettől eltekintve támogatja a tervet. Karsai László szerint az áldozatok emlékének arculcsapása, hogy Schmidt Máriát nevezték ki az intézmény vezetőjévé.

Erdélyi Lajos fotóművész alig ismert képei láthatók Budapesten.

Balog Zoltán a szoborállítást és a holokauszt-emlékévet magyarázza, szerinte az a baj, hogy vannak, akik csak most vették észre, mi áll az alaptörvényben.

Heisler András is csak a hírekből értesült a német megszállásnak emléket állító Szabadság téri emlékmű tervéről. A Mazsihisz tiltakozik, a kormány nem érti, mi a baj.

Örült, amikor Izraellel baráti viszonyt fenntartó keresztényekkel találkozott, de aggasztja az antiszemitizmus kelet-európai erősödése – nyilatkozta a Népszabadságnak Natan Scsaranszkij. Az egykori szovjet emberi jogi aktivista, majd izraeli politikus most a Zsidó Ügynökség Izraelért (Szochnut) nevű civil szervezet igazgatója. A kérdés szerinte Európához szól: akarja-e, hogy a zsidó közösségek otthon érezzék magukat területén.

Mégis megtárgyalja ifjabb Hegedűs Loránt lelkész ügyét a Budapest-Észak Református Egyházmegye bírósága – soron kívül, várhatóan ebben a hónapban. Horváth György jogtanácsos a lehető legsúlyosabb fegyelmi büntetés, a hivatalvesztés kiszabását kéri.