Zsinagóga nem eladó

Írta: Böhm Ágnes / NOL.HU - Rovat: Hírek - lapszemle

Az állam az év elején ismeretlen összegért, csendben visszavásárolta a kőszegi zsinagógát a tulajdonosától, de az összedőlés határán álló műemlék épület renoválása még várat magára.

A munkálatok az ígéretek szerint „rövid időn belül” elkezdődnek, ám a hivatalos információ úgy szól, hogy a zsinagóga felújításának ügye egyelőre a „felmérés és terveztetés” fázisában van.

zsinagoga_foto Ohr Tibor

(fotó: Ohr Tibor)

Udvarias e-mailben válaszolta február végén a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV), hogy a kőszegi zsinagóga-tranzakciót sikerült nyélbe ütni: „2013. év végén a MNV Zrt. tárgyalásokat folytatott a kőszegi zsinagóga magyar állam javára történő megvásárlásáról. A tárgyalások eredményre vezettek, még a múlt évben megtörténtek az előzetes megállapodások és 2014. év elején lehetővé vált a szerződés véglegesítése. A zsinagóga állami tulajdonba került és az MNV haladéktalanul döntött az azonnali állagmegóvás elindításáról. A munkálatok rövid időn belül elkezdődnek”.

A kőszegi zsinagóga épületének felújítása – a szabadkai, a debreceni és a pesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagógával együtt – a holokauszt 70. évfordulóján a zsidó kulturális örökség megóvásának kiemelt kormányzati programja. Arra, hogy az állam mennyiért vette meg a kulcsi (Fejér megyei) illetőségű Molnár Gyula tulajdonában lévő kőszegi zsinagógát és kifizette-e a romos állapotban lévő épületet terhelő jelzálogot, a hivatalos válasz így szólt: „A vásárlás egy független értékbecslő által meghatározott értéken történt. Terheletlen, tiszta tulajdonú épület került megvásárlásra.”

Információink szerint az állam által átvállalt 30 millió forintnyi jelzálog mellett a zsinagógáért 30 milliót adtak, tehát összesen mintegy 60 millió forint lehetett a bekerülési ár. Ez valamivel kevesebb, mint a zsinagóga legutóbbi tulajdonosának 100 milliós nagyságrendű ajánlata. De a jelenleg külföldön dolgozó kulcsi vállalkozó így sem járt rosszul, hiszen 1998-ban – rokoni kölcsönből – 25 millió forintért vette meg az egyre romló állagú épületet. De nem volt rossz üzlet annak idején az első magántulajdonosnak sem a zsinagóga megvétele: Krug Gusztáv volt kőszegi önkormányzati képviselő, idejében elcsípve az értékesítésről szóló fülest, 1996-ban 4 millió 332 ezer 500 forintot (3,86 millió, plusz áfa) fizetett, hogy két év múlva – miután sikertelenül próbálkozott egy „ír kocsma” megnyitásával a zsinagóga melléképületeiben –, a vásárlás feltételeként szabott felújítási munkákat nem teljesítve, ötszörös hasznot tudjon szerezni az eladásból.

kőszegi zsinagóga ohr tibor

A romos kőszegi zsinagóga (fotó: Ohr Tibor)

A 120 kőszegi zsidó 1944. júniusi deportálása és meggyilkolása miatt gazdátlanná vált zsinagóga feletti tulajdonosi jogot a háború után az állam gyakorolta, a rendszerváltást követően az épületet „privatizálták”. Ezzel a zsinagóga sorsa új fordulatot vett, mivel a Kőszeg központjában omladozó műemlék szomorú látványa – helyi zsidó hitközség hiányában – a szomszédos szombathelyi hitközséget és a kőszegi városvezetést ösztönözte összefogásra. Az épületet azonban az újonnan létrehozott alapítvány sem tudta felújítani, ezért 2004-ben árverésre került sor, amelynek résztvevőit a Zsinagógát vegyenek! című dokumentumfilm mutatta be.

A 2006-ban készült 47 perces film, amelynek rendező-operatőre Gellér-Varga Zsuzsanna, producere-zeneszerzője Wizner Balázs és két szerkesztő riportere Gaal Ilona és Kriza Bori, az elpusztított zsidók pusztuló örökségén, egy közel 160 éves épület sorsán keresztül a helyi lakosok hozzáállását, reakcióit tükrözi. A film egyik szereplője sommásan állapítja meg: „Ez a zsinagóga egy magánszemély számára akkor ér valamit, ha összedől!” Majd valaki kifejti: „Azzal is tisztában kell lenni, hogy a zsinagóga nem egy gazdaságos beruházás!” A tíz évvel ezelőtti árverésen a 72 millió forintos kikiáltási árú zsinagógára nem volt jelentkező, a külön helyrajzi számon bejegyzett két kisebb épületet, a néhai rabbi- és kántorlakást, valamint a rituális fürdőt (a mikvét) négymillió forintért más magántulajdonos vette meg.

A kisebb épületek új tulajdonosának állítása szerint eddig nyolcmillió forintot fordítottak a melléképületek, valamint – „önkényesen” – a beázó zsinagóga tetejének felújítására. Noha Kőszeg városa a műemlékhivatal által előírt felújítási kötelezettség miatt az 1990-es években még elutasította, hogy az 1856-ban, egy osztrák zsidó nagykereskedő adományából épült zsinagógát önkormányzati tulajdonba vegye, ma már nem bánná, ha most az igen rossz állapotban lévő épület az állam jóvoltából mégis a város fennhatósága alá kerülne. Az állam azonban csak a zsinagóga épületét vette vissza, vagyis a rabbi- és kántorlakás, valamint a fürdő magántulajdonban maradtak.

A teljes cikk olvasható.

 

 

támogatás
Pop up banner

Címkék:Holokauszt emlékév

[popup][/popup]