December közepén egy szélsőjobboldali fiatalokból álló csoport meggyilkolt egy tadzsik származású munkásfiút, aki Moszkva egyik külvárosában dolgozott. A gyilkosok ezt követően levágták a munkás fejét, és az egyik moszkvai önkormányzati épület elé helyezték. Az esetet a moszkvai napilap példátlannak nevezte.

A rendőrség azért döntött a demonstráció betiltása mellett, mert a közlekedés más útvonalon nem biztosítható.

A Fidesz és a KDNP hétfőn közleményben utasította el, hogy Budaházy György és Toroczkai László a Dohány utcai zsinagóga elé hívott össze tüntetést.
 

Mitől véreznek a kőtáblák, szolidárisabb-e az erdélyi magyar, mint a budapesti, miért lett Dragomán György regényének hőse egy félzsidó fiú, s hiányozhatnak-e az erdélyi ízek? – Várnai Pálnak a Szombat lapszámbemutató estjéről szóló írásából minden kiderül.

A Magyar Gárda Egyesület feloszlatására indult perben hétfőn nem született ítélet, a tárgyalás kedden folytatódik. Az ügy új bírája az összes beavatkozót kirakta az eljárásból. 

A válság a korábban virágzó helyi lapok piacát is elérte. Az Egyesült Államokban a nagy napilapoktól a helyi újságokig a nyomtatott média minden szereplője bajban van.

Tenenbaumné, a Berson és Bauman kórház ápolónője Berenson ügyvéd barátnője volt. Mindennap ő tálalta fel neki az ebédet. Ebéd után az ügyvéd elszundított, s akkor eljött a nő illedelmes tizenhét éves kislánya, simára fésült, lenyalt hajjal, kikeményített fehér blúzocskában. Segített az anyjának takarítani.

Aaron Zeitlin 1899-ben Uvarovoban, Oroszországban született, Hillel Zeitlin, ismert vallásos jiddis író fiaként. Kora gyermekkorában kezdett írni, és tizenöt évesen publikálta első versét. A két világháború között Varsóban sok műfajban alkotott jiddisül és héberül: verseket, elbeszéléseket, drámákat, esszéket egyaránt, és szerkesztett számos fontos irodalmi kiadványt, köztük a Globus c. jiddis újságot (1932-34) és a Hatekufa című héber folyóiratot.

Az 1956-ban egy nyugati fotóriporter jóvoltából a magyar forradalom jelképévé vált vörös hajú, szeplős kamasz múltjából egyre több információ kerül elő: felkutattuk a sírját, rátaláltunk édesanyja nevére, és azt is tudjuk: hol született a tragikus sorsú Erika.

Az Erzsébetvárosban nemrég kirobbant ingatlan-eladási botrány mellékszálaként egy “munkaügyi panama” körvonalazódhat az érintett politikusok körül – írja a Magyar Hírlap. 

Az erzsébetvárosi ingatlanbotrány kirobbantója, Hoffmann László ügyvéd két Király utcai bérleti jogot 300 millióért akart értékesíteni. Eltérnek a vélemények, mennyire volt reális az összeg, egy szakvélemény csak 225 millióra taksálta a két bérleményt, az ügyvéd szerint viszont reális volt az összeg. Végül az ügylet meghiúsult.
 

Különleges terveket szövögettek a németek 1945 körül, a második világháború végéhez közeledve arról, miként támadják meg Angliát. A terveket azóta nem sokan látták. Ballonok, bombák, vitorlázóhajók szerepeltek bennük. De mi köze mindehhez a kocsmákban játszott dartsnak?

A közelmúltban több kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy az alapvető politikai beállítottság az ember veleszületett tulajdonsága. Ha ez igaz, használ-e vajon a demokráciának, vagy árt?
 

Izraelben járt Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház főigazgatója, ahol az izraeli nemzeti színházzal, a Habimával való együttműködésről tárgyalt. A hvg.hu jeruzsálemi tudósítója a látogatás tapasztalatairól faggatta a művész/rendezőt útjának utolsó éjszakáján.

Antall József halálának tizenötödik évfordulóján három, a miniszterelnökké választását megelőző időszakból származó beszédéből idézünk részleteket, valamint a kormányalakítási megbízás átvétele és az eskütétel utáni beszédével emlékezünk. 

A Kurucinfo előállítói a legjobb ügynökei a totális tömegpárttá-szerveződés meghiúsításának. Amit készítői tesznek, az éppen a fasiszta-náci gondolat- és eszmekör antitézise.

Fergeteges sikert aratott a Budapesti Operettszínház társulata már az első fellépéssel a tel-avivi operában csütörtökön, a Bécs-Budapest-Párizs című gálaműsorral.

Ámosz Oz izraeli író kapta szombaton Düsseldorfban a német város nagy szülöttéről, Heinrich Heinéről elnevezett irodalmi díjat.

2008 DECEMBER SZÁM

Novák Attila: A mi Erdélyünk
Erdélyi Lajos: Kettős kisebbségben
Tibori Szabó Zoltán: Egy fényképalbum képei Zsidó – élet Kolozsváron a holokauszt után
Ágoston Vilmos: A kérdések kérdése
Tamás Gáspár Miklós Nussbächer Melitta
Lőwy Dániel:  … Tovább »

 Az állítás, hogy Esterházy a zsidóság deportálásra vonatkozó 15/42-es számú törvény elutasítását „megelőzően minden előző zsidóellenes törvényt megszavazott” nem fedi a valóságot. Hibás az állítás kiindulópontja is, miszerint a szlovák parlament lett volna a zsidóellenes … Tovább »