A holokauszt áldozataira emlékeztek Budapesten

A holokauszt 600 ezer magyar áldozatára emlékeztek Budapesten, ennek keretében többek közt egy nemzetközi konferenciát tartottak délelőtt az antiszemitizmus európai és magyarországi helyzetéről, az Élet menete az Erzsébet híd pesti hídfőjétől vonult a Keleti pályaudvarhoz és a Terror Házánál is tartottak megemlékezést.

Az Élet menete indulásakor  a tömeg az Astoriától egészen a hídfőig ért. Az indulás előtt tartott beszédében Székhelyi József színművész, az Élet Menete Alapítvány egyik alapítója azt mondta: “mi, most élők, mindannyian karöltve, kéz a kézben, szív a szívben, lélektől lélekig együtt és mindig együtt menetelünk az életért“.
A hídfőnél Kelemen Zénó szobrászművész Élet menete című szobrát avatták fel.
A vonulás alatt a Szabad sajtó úttól a Kossuth Lajos utcán, az Astorián, a Rákóczi úton, a Blaha Lujza téren, a Baross téren át a Keleti pályaudvarig atrocitás sehol sem történt, senki nem provokálta vagy szidalmazta a vonulókat.

A Keleti pályaudvarnál kihelyezett óriás kivetítőkön Simon Peresz, Izrael elnöke és Konrád György Kossuth-díjas író videoüzenetben mondta el gondolatait, továbbá beszédet tart Gordon Gábor, az Élet Menete Magyarország Alapítvány elnöke, Éli Rubinstein, a kanadai Élet menete szervezet nemzetközi igazgatója, Douglas Davidson, az Egyesült Államok külügyminisztériumának antiszemitizmus és holokauszt ügyekkel foglalkozó különmegbízott nagykövete, Jobst Bittner evangélikus lelkész, a háborús bűnösök leszármazottainak civil csoportja nevében, illetve Kardos Péter főrabbi. A gyászimát Simon Farkas magyar származású ausztrál főkántor mondta el.

Az idei Élet Menetéről részletesebben itt olvashat.

 

Az emberiség, a magyarság és a zsidóság tragédiája

A holokauszt, amely példátlan iparszerűen végrehajtott terror volt, az emberiség, a magyarság és a zsidóság tragédiája volt – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter vasárnap Budapesten, a Terror Háza Múzeumnál tartott holokauszt-megemlékezésen.

Navracsics Tibor hangsúlyozta: egy politikai közösség nem élhet csak a múltba zárva, nem élhet csak „a 20. század tragédiáinak elemzési hálójába bonyolódva”. Miközben Európa más nemzetei a 21. században élnek, nem engedhetjük meg magunknak, hogy újra és újra csak a 20. század tragédiáit értelmezzük újra – mondta.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszédében azt mondta: ami a második világháború alatt az európai zsidósággal, és 1944 vészterhes hónapjaiban a magyar zsidókkal történt, arra nincs mentség. Ez nem csak a zsidóság tragédiája, ez Európa tragédiája – jelentette ki, majd hozzátette: 1944 fekete tavaszán magyarok és zsidók közé ékelődött a szégyen.

A főigazgató közölte, a megemlékezésen idősebb Antall József (1896-1974), Antall József, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök édesapjának embermentő példáját szeretnék felmutatni.

A megemlékezésről részletesebben itt.

 

Nemzetközi konferencia a holokauszt veszélyeiről

Minden antiszemita demonstráció és megmozdulás ellen fel kell lépni, a nyugati társadalmaknak együtt, összefogva kell leküzdeniük az antiszemitizmust, amely a legrégebbi és legkitartóbb gyűlöletforma – hangoztatták a konferencia felszólalói.

Az eseményen többek közt Konsztantinosz Karagunisz görög igazságügyminiszter-helyettes, Irwin Cotler volt kanadai igazságügy-miniszter,
Viviane Teitelbaum belgiumi parlamenti képviselő, Andrés Herzog, a Spanyol Demokrata Párt vezető tanácsának tagja és Jozef Pinior lengyelországi szenátor szólalt fel.