Kisebbség és többség között – A magyar és a zsidó/izraeli kulturális és etnikai identitás tapasztalata címmel rendeztek nemzetközi történészkonferenciát május 4-e és 6-a közötti a budapesti Balassi Bálint Intézetben.

Az 1942-es újvidéki vérengzésben
betöltött szerepe miatt háborús bűnökkel vádolt Képíró Sándor nagyon
szerette a csendőrséget. Nem emlékszik, hogy csoportos kivégzésre
küldött volna 30 embert, arra viszont igen, hogy megmentett egy ötfős
családot. Az első tárgyalás bővelkedett abszurd fordulatokban. Két hét
múlva ítélet várható.

Kisebbség és többség között – A magyar, zsidó, izraeli etnikai és
kulturális tapasztalatok az elmúlt században címmel nemzetközi
történészkonferenciát rendez a Balassi Intézet május 4. és 6. között; az
eseményhez kapcsolódva Ritter Doron fotóművész képeiből látható
kiállítás május 29-ig az épület aulájában.

Hagyományos vagy annak mondott magyar zsidó értelmezés szerint a magyar zsidóknak, de leginkább a velük azonosított urbánusoknak semmi közük sincs a magyar népi mozgalomhoz, mely a magyar parasztság sorsával azonosult, hiszen a népi mozgalom nagyjai nem szerették az urbánusokat, melyet … Tovább »

Kisebbség és többség között – A zsidó/izraeli és a magyar etnikai és kulturális tapasztalatok az elmúlt században címmel szervez nemzetközi történészkonferenciát a Balassi Intézet 2011. május 4–6. között

Határtalan – Kárpátalja
Munkács, Ungvár, Beregszász…

Gadó János: A maradék maradéka
Csehszlovákia szétdarabolása után a magyar uralom tűnt a kisebbik rossznak az itteni zsidóság számára. Az alternatíva ugyanis a náci megszállás vagy a Tiso-féle … Tovább »

Kaposváron is a náci tömeggyilkost éltették, és hamarosan konferenciát rendeznek tiszteletére.

„A javaslat
hívei meg voltak győződve arról, hogy… az intézkedéssorozat igazságos, jogos,
sőt mondhatni nagyvonalú a zsidókkal szemben. Sokan nem is értették, miért
nevezik mások a javaslatot igazságtalannak és méltánytalannak és a zsidóságtól
megértést, sőt egyenesen együttműködést, tevékeny közreműködést vártak volna
el”.
 

Johanna művészetének alapmotívuma, grafikáinak és festményeinek hőse régóta
az emberi test. Ám az ő felfogásában és ábrázolásában a test mindig
valami más – ahogy régebben írtam ezekről az egyszerre szürreális,
egyszerre expresszív alakokról, a testek itt levedlik magukról a köznapi
hasonlóság bőrét, hol középkori lovagokra, csillagközi szörny-utazókra,
ősvilági rémlényekre emlékeztetnek bennünket

 Avagy szülessünk-e zsidónak, tanuljunk-e zsidónak vagy érezzünk-e zsidóként? Pészáh a kérdések ünnepe, s hónapja, niszán, a kérdések hónapja. Kérdéseket szeretnék feltenni Nektek is, önmagamnak is. Ha meg tudjuk válaszolni, közelebb kerülünk a zsidóság, esetleg … Tovább »

Elie Wiesel: A Sonderberg-ügy című regénye a Budapesti Könyvfesztiválra jelent meg a Nyitott Könyvműhely gondozásában. A Szombat képviseletében Gadó János készített interjút a szerzővel.

György Péter Apám helyett című könyvében apja felejteni akarásán keresztül a Kádár-kor lelkét fejti meg, Gárdos Péter lágerből szabadult apja történetéből szerelmes regényt farag Hajnali láz címmel. Feledékeny Magyarországról, zsidó szégyenről, tabunak számító Trianonról és újrakezdődő bűnbakképzésről az origo diktafonja mellett beszélgetett a két szerző. Az emlékezettörténet nem á la carte étterem.

Hatvanhét: ezekben a napokban lesz ennyi esztendeje, hogy 1944. április 7-én a náci Németország legtitkosabb, legjobban őrzött haláltáborából, Auschwitz-Birkenauból megszökött két fogoly, a szlovákiai Rudolf Vrba és Alfred Wetzler. Felbőgtek a szirénák, kutyás SS-őrök vizsgálták át a táborrészeket, járőrök fésülték át a szomszédos területeket. A szökevényeknek, ha kézre kerülnek, esélyük sincs: a láger főterén akasztották fel mindazokat a menekülőket, akiket utolértek, miközben indulók szóltak a hangszórókból.

Konrád György: Zsidókról. Európa Könyvkiadó, 2010. 228 oldal, 3300 forint

Németh Gábor anno elmesélte egy randevújának történetét: göndör hajú lány, közös baráti körből a bárpultnál addig kerülgeti a forró kását, amíg nekiszegezi a kérdést: „Te zsidó … Tovább »

Több mint tíz éve már annak, hogy Árvai Joliban – Popper Péter közeli barátjában, aki sajnos már szintén nincs közöttünk – felmerült a gondolat, kettejük beszélgetése kapcsán: portréfilmet kéne készíteni Péterről. A film elkészült, még VHS formátumban, meg lehetett vásárolni … Tovább »

(…) magyarok bátorsága,
svédek gőgje,
szlávok tunyasága,
zsidók hitetlensége,
bajorok kicsinyessége,
görögök hízelgése (…) – kezdhettem volna előbb és folytathatnám tovább a népeknek a jellemzését az 1400-as évekből, de minek. Nyilvánvaló, hogy a jellemzést készítőknek … Tovább »

Várnai Pált van, aki Paul Várnaiként ismeri, minthogy az ’56-os forradalom után Kanadába emigrált, s ott lett irodalomprofesszor. Számos írását, főként írókkal, tudósokkal készült interjúit a Szombatban is közöltük. Életeim című memoárkötetét, mely a Zachor Alapítvány gondozásában jelent meg, március 24-én, csütörtökön, 18.00-kor mutatják be a Bálint Házban. A szerzővel a bemutatón lapunk főszerkesztője, Szántó T. Gábor beszélget. Alább részletet olvashatnak a könyvből.

A bécsi Szépművészeti Múzeumban maradhat Jan Vermeer egyik leghíresebb festménye, miután egy szakértői bizottság nem találta bizonyítottnak, hogy kényszer hatására adta el Hitlernek előző gazdája a képet – jelentették be az osztrák fővárosban.
 

Először mutatták be német nyelven a “lengyel Anne Frank”, vagyis Rutka Laskier naplóját a lipcsei könyvvásáron. A berlini Aufbau kiadónál megjelent kötet mellett az MDR közép-németországi rádió- és tévéállomás a könyvvásáron a napló hangjátékváltozatát is bemutatta.
 

Ha Eszter cselekedeteinek végeredményét nézzük, miszerint sikerült megmentenie népét a pusztulástól, akkor egy áldozatkész nemzeti hőssel van dolgunk. Csakhogy az út, amely abba a pozícióba juttatta, hogy megmenthette népét, már közel sem olyan felemelő.