Bécsben marad Vermeer egyik főműve
A bécsi Szépművészeti Múzeumban maradhat Jan Vermeer egyik leghíresebb festménye, miután egy szakértői bizottság nem találta bizonyítottnak, hogy kényszer hatására adta el Hitlernek előző gazdája a képet – jelentették be az osztrák fővárosban.
A bécsi Szépművészeti Múzeumban maradhat Jan Vermeer egyik leghíresebb festménye, miután egy szakértői bizottság nem találta bizonyítottnak, hogy kényszer hatására adta el Hitlernek előző gazdája a képet – jelentették be az osztrák fővárosban.
A Műterem, vagy A festészet allegóriája néven is ismert festmény a második világháború után került az osztrák állam tulajdonába, ma az egyik legértékesebb festmény a múzeum gyűjteményében.
Korábbi tulajdonosa, Jaromir Czernin 1940-ben eladta Adolf Hitlernek, aki a tervezett linzi birodalmi múzeumban akarta kiállítani a műalkotást. Czernin örökösei most vissza akarták kapni az államtól a képet, azzal érvelve, hogy a náci rezsim kényszerrel és ráadásul áron alul jutott hozzá. A műtárgyak visszaszolgáltatását vizsgáló osztrák bizottság egyhangúlag úgy döntött, hogy a Czernin-örökösök igénye nem megalapozott.
A bizottság nem találta bizonyítottnak, hogy az 1940-es adásvételre kényszer alatt került sor. A vizsgálat során nem bizonyosodott be, hogy Hitler “aktívan törekedett” a festmény megszerzésére, az viszont igen, hogy Jaromir Czernin el akarta adni a képet. Tárgyalt róla más érdeklődőkkel is, s megközelítőleg azt az árat kapta érte, amit ők is ajánlottak.
A család jogi képviselője útján azzal érvelt az eljárásban, hogy Czernin Kurt Schuschniggnak, a két világháború közötti korszak utolsó – később börtönbe, majd koncentrációs táborba zárt – osztrák kancellárjának a sógoraként politikailag kényes helyzetben volt. Felesége, Alix a család állítása szerint negyedrészben zsidó származása miatt üldöztetésnek volt kitéve, s csak azért nem került koncentrációs táborba, mert Hitler megszerezte az áhított képet.
A szakértői bizottság úgy ítélte meg, hogy Czerninéknek ez az érve sem támasztható alá bizonyítékokkal. 1940. április 9-én Czernin felvételét kérte a náci pártba, s kérelmében a párt környezetébe tartozó szervezetekben való tagságáról is írt. A bizottság nem vitatja, hogy Alix Czerninnek antiszemita támadásokat kellett elszenvednie, de úgy találta, hogy ez nem hozható összefüggésbe a kép eladásával.
A kép a 17. századi németalföldi festő életművének egyik legfontosabb és leghíresebb darabja. A művészettörténészek a festményt Vermeer késői alkotói korszaka egyik mesterművének, művészi hagyatékának tartják, amelyben a festészetről alkotott nézeteit összegezte. A Czernin család nem először fordult visszaszolgáltatási igényével az államhoz. Az előző eljárás 1960-ban, az alkotmánybíróság elutasító ítéletével fejeződött be.
