Kapedli és kokárda – a nemzeti ünnep alkalmából a magyar-zsidó identitással foglalkozó különszámunk néhány cikkét ajánljuk újraolvasásra.
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

Interjú Köves Slomóval, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbijával.

Mi a Chabad-EMIH távlati célkitűzése, víziója?

Egy minél erősebb, öntudatosabb, szellemileg minél jobban felvértezett, életteli zsidó közösség Magyarországon. Ennek sok … Tovább »

A floridai Miamiban rendezték meg csütörtökön este a négy amerikai republikánus párti elnökjelölt-aspiráns országos televíziós vitáját, amelyen a jelenleg legnépszerűbbnek tűnő Donald Trumpot kiváltképp a muszlimok elleni kijelentései és a palesztin-izraeli konfliktusban elfoglalt … Tovább »

Interjú Heisler Andrással, a Mazsihisz elnökével

A nagy hírgyárak szalagcímeiből ezt nem tudjuk meg.

Magyarország kedden hivatalosan átadta a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnökségét a tisztséget a következő 12 hónapban betöltő Romániának, az átadási ünnepséget Berlinben, a nemzetközi szervezet főtitkárságának székhelyén tartották.

Borhi László Nagyhatalmi érdekek hálójában. Az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolata a második világháborútól a rendszerváltásig címmel jelentetett meg új könyvet az Osiris Kiadó gondozásában. Várnai Pál erről kérdezte a történészt.

A Mazsihisz elnökével történt levélváltás nyomán, a debreceni polgármester felülvizsgálta álláspontját, és mégis mód nyílik a botlatókövek letételére.

A korábbi álláspont szerint a cívisvárosban sem az önkormányzat, sem a helyi zsidó hitközség nem támogatta az Auschwitzba … Tovább »

Párkeresés, érvényesülés, női hősök, divat… Az első női rabbi egy ortodox zsinagógában, Rotschild Klára legendái, interjú az Üvegplafon sorozat ötletgazdáival: Gát Annával és Réz Annával, pszichológiáról Hidas Judittal, menekültügyről dr. Mogyorós Judittal, képzőművészetről Zvolszky Zitával, Jablonczay Tímea Palotai Boris műveiről, Déri Szilvia és Fenákel Judit tárcái.

A Saul fia után ne sírjunk, hogy miért nem nincs hazai remekmű a kommunizmusról, amikor van. Inkább kérdezzük meg magunktól, miért nem tettük kultuszfilmmé a Szökést.

12 ezer nő és ezer férfi dolgozik az izraeli szexiparban – erre derített fényt egy országos vizsgálat, melyet a Népjóléti Minisztérium koordinált.

Mikor, ha nem most? – kérdezi választási programfüzetének vezércikkében Marián Kotleba, a Mi Szlovákiánk Néppárt (NSĽS) vezetője. A választópolgárok meghallgatták a felhívást, beküldték Kotlebát a parlamentbe. 

A hazai politikai viszonyok ziláltságát jól mutatja, … Tovább »

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke néhány napja levélben fordult Dr. Papp Lászlóhoz, Debrecen polgármesteréhez a városban elhelyezni tervezett botlatókövek ügyében.

Dr. Papp László csütörtökön érkezett válaszlevelében arról értesítette … Tovább »

Dühös, szekuláris prédikáció

Ma délután mutatták be Váradi Júlia riportkönyvét – Saul útja, A gondolattól a világhírig –az Örkény István Könyvesboltban. A bemutató díszvendége volt a film főszereplője, Röhrig Géza, aki a holokauszt jelentésére reflektált.

A holokauszt görög eredetű szó – … Tovább »

“Prozelita és pogány, kik a pogány apjuktól örököltek, a prozelita testvér mondhatja a pogány testvérnek: Vedd a  bálványokat, én veszem a pénzt [valamely fizetség fejében].”

Aki mer az nyer? – 111 éve született Rejtő Jenő
Kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban és emlékkötet Rejtő Jenő életművéről
Van egy kortársunk, aki foglalkozására nézve színpadi szerző, zsurnalista, regényíró, költő, színész, ’donhuán’, légiós, világcsavargó, öngyilkosjelölt, filozófus, librettista… és halott – legalábbis a maga módján.

Könyvbemutató 2016. március 4., péntek 16.00 órakor az  Örkény István Könyvesboltban (1137 Budapest, Szent István krt. 26.). A bemutatón Váradi Júliával és a film alkotóival László Ágnes, a könyv szerkesztője beszélget.

Kevés olyan könyv jelent meg az erdélyi magyar irodalomban – ha nem éppen Szilágyi Júlia könyve az egyetlen –, amelyik a románokhoz történő menekülésről szól az 1944-es Vészkorszakban. Erről a menekülésről valahogyan nem illett beszélni.

Az auschwitz-birkenaui Sonderkommando