„Lehetek dekadens, mert vannak izomzsidók is” – vallott saját identitásáról Vázsonyi János művészettörténész.
 

Az Arab Liga 21. csúcsértekezletén, mely e napokban, Dohában zajlik, a felek részéről ismételt fogadkozás hangzott el, hogy mindenképpen új közös arab békejavaslatot tesznek le az asztalra.
 

A Tel Avivban megjelenő napilap megállapítja: harminc év múlt el azóta, hogy Izrael és arab szomszédja békét kötött egymással.
 

Gyurcsány Ferenc távozhatott volna kevésbé dicstelenül is a hatalomból. Megint hazudott ugyanis: sem ő, sem a frakció nem arra keres embert, amire az állást meghirdették. A manőver célja az időhúzás, Orbán elodázása; az ok a gyávaság és a szűklátókörűség; a járulékos kár (sok szocinál maga a cél): a reformok eltaknyolása.

„Különösen az elején vallásos küldetésnek éreztem az egészet”, “Gázában a dandár rabbija vállon veregetett minket, és imádkozott velünk. Kis füzetkéket küldtek be utánunk tele zsoltárokkal.” „Az üzenet világos volt: mi, zsidók csoda folytán jöttünk erre a földre, Isten hozott minket vissza, és most harcolnunk kell, hogy elűzzük a nem zsidókat, akik megakadályozzák, hogy meghódítsuk a szent földet. Sok katona úgy érezte, hogy valójában vallásháborúban vesz részt.”

Ljudmila Ulickaja, aki eredetileg biológia szakon végzett, majd munkahelyéről, az Általános Genetikai Intézetből szamizdat művek olvasása és terjesztése miatt távolították el, ma a világ egyik leghíresebb orosz írónője. A 2009-es Budapesti Könyvfesztivál díszvendégének pályáját Vári Erzsébet mutatja be.

Az Amerikai Zsidó Tanács osztályvezetője szerint az antiszemitizmus még évtizedekig az életünk része lesz. Andrew Baker rabbi az InfoRádiónak azt mondta, a gazdasági válság és a romló életkörülmények táptalajt adhatnak a zsidóellenességnek.

A Gilad Salit kiszabadítása érdekében tett kormányzati erőfeszítések sok, kétértelmű momentummal terheltek.
 

„Aggódom Európa miatt. Pontosabban az egész világ miatt aggódom, hiszen a gazdasági világválság elől senki sem menekülhet. Európa azonban sokkal rosszabb helyzetben van, mint az Egyesült Államok” – írja Paul Krugman, a New York-i napilap kolumnistája. 

Szakmai pályájára tekintve eddig három fontos kristályosodási pontot láthatunk. Időrendi sorrendben visszafelé: a kapcsolatanalízis megalkotása, a Ferenczi Egyesület életre hívása és a Tündérhegyi Pszichoterápiás Osztály megalapítása. Mivel a kapcsolatanalízis a legújabb fejlemény, ezért kezdjük ezzel a beszélgetést!

Hogyan lesz az egykori viccből kordokumentum, és a galád feljelentés hogyan alakul át kacagtató írássá, arról árulkodik két cikk az e havi folyóirattermésből. A múltat végképp szétröhögni persze így sem lehet, de a korfestőnek szánt szövegek egyszerre „tanítanak és szórakoztatnak”.
 

Benjamin Netanjahunak még három hete van, hogy összerakjon egy kormánykoalíciót Izraelben. Úgy tűnik, közel a megállapodás a szélsőjobboldali Jiszrael Beitejnuval, a nekik ígért miniszteri posztokkal a pártvezér és a külügyminiszteri poszt várományosán, Avigdor Liebermanon kívül azonban nem sokan elégedettek. A kérdés, hogy Bibi kinek akar megfelelni: a választóknak, az Egyesült Államoknak, párttársainak, kormányalakítási megbízatásának, vagy mégis békét akar?

Uri Asaf januári, Tátra utcai kiállításán[1] egy ízig-vérig festőt, és ízig-vérig zsidó festőt ismerhettünk meg. Nála a zsidóság nem csupán annyit jelent, hogy képeinek olykor zsidó tárgya van, a zsidósága mélyebben gyökerezik. Egy ritka, mert úgy elkötelezetten zsidó, hogy … Tovább »

Vajon mi köti össze az 1930-as években betiltott zsidó zeneszerzőket és Britney Spears amerikai énekesnőt? A válasz egyszerű: Max Raabe és a Palast Orchester. A zenekar elsősorban az 1920-30-as évek dalait játssza, ám viccből feldolgozta napjaink néhány popslágerét is.
 

Draskovics András tiszteletbeli kapitány beszédében azt mondta, a zsidóknak 2 milliárd emberre van szükségük a világon-azokra is azért, hogy dolgozzanak nekik. A további négymilliárdra nincs szükségük – mondta. A kapitány a tagtoborzón arról is beszélt, hogy a zsidók uszítják a romákat a magyarok ellen.
 

Marokkó megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal, melyet azzal vádol, hogy „megengedhetetlen módon” beavatkozott az észak-afrikai ország belviszonyaiba. 

A magyar antiszemitizmus története, múltja és jelene minden bizonnyal fehér, de legalábbis nagyon világos, mondjuk, halványszürke foltként tartja nyilván Erdélyt. A közhiedelem úgy tartja, hogy bezzeg Erdélyben ma nincs antiszemitizmus (?!), nem is volt (??), ha volt is, egészen másképpen volt, mint az anyaországban (!). Erdéllyel nem köthető össze az antiszemitizmus…

A pusztítás könyvét még titokban írta. Eddig huszonhét nyelvre lefordított, A fehér király című regényével pedig az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb magyar könyvsikerét produkálta, melyet nemcsak a magyar irodalomra hagyományosan fogékony Németországban, de az Egyesült Államokban is elismerően fogadott a kritika. Dragomán György 1973-ban született Marosvásárhelyen, 1988 óta Magyarországon él.

Faludy György vallomásokkal teli levelét az emigrációból Vezér Erzséber irodalomtörténésznek írt 1986-ban. Még egyikük sem sejtette, hogy hamarosan visszatérhet a költő, és végre megjelenthetnek művei Magyarországon.

Az alföldi zsidóság múltjának és kultúrájának feltárására kutatócsoport alakult a Szolnoki Főiskolán, tanárok, hallgatók és külső szakértők részvételével. Árva László főiskolai tanár, a program egyik kezdeményezője tudósítónknak elmondta: leletmentésről van szó, s szinte az utolsó utáni pillanatban kezdtek hozzá ahhoz, hogy tárgyi emlékeket felleljenek, s itt élt emberek visszaemlékezéseit rögzítsék.