Hosszas vita folyt arról, hogy legyen-e feltüntetve a vallási hovatartozás a népszámlálás kérdőívein, és ha igen, milyen részletezettséggel. Végül is egy szégyenlős kis rubrikányi hely jutott ennek a jelentős kérdésnek. Azóta vallási közösségek sokasága – magunkat is beleértve – folytat kampányt azért, hogy híveik vallják meg eme kérdőíveken is vallási hovatartozásukat.

Évi bő másfél milliárd forintos állami járulékot kellene a kormány
szerint elosztaniuk maguk között a zsidó egyházaknak. A pénzt egy
1999-es, állammal kötött szerződés alapján most a Mazsihisz kapja, de az
új egyházi törvény nyomán a közigazgatási tárca hajlik arra, hogy a
többi zsidó egyház is kapjon belőle.

2011. szeptember 23-25 közt rendezte meg a Debreceni Zsidó Hitközség a
XII. Magyarországi és Határontúli Hitközségek és Szervezetek
találkozóját, melyen a résztvevőkön túl számos közéleti és politikai
vezető személyiség jelent meg.

A „Kertész Ákos-ügy”, a zsidóság és a Holokauszt oktatása, a Mazsök kuratóriuma, valamint az állam által fizetett örökjáradék esetleges újraosztása szerepelt a szeptember 22-i zsidó kerekasztal napirendjén. 

A Mazsihisz reformra szorul, hogy jobban képviselhesse a magyar zsidóság
érdekeit, szükségleteit. A teljes zsidó intézményrendszernek át kell
alakulnia, egy demokratikus felépítésű ernyőszervezetre van szükség,
hogy a viszonyok minden tekintetben igazságosak legyenek.

A zsidó identitás definiálására és vállalására a rendszerváltáskor
megnyílt lehetőséggel a hazai zsidóság mostanáig lényegében nem élt. Az
államilag elismert vallásos zsidó közélet legbefolyásosabb szervezete, a
Mazsihisz most azt szeretné, ha az októberi népszámláláson minél többen
vallanák magukat zsidónak, azt viszont továbbra sem akarja, hogy a
zsidóság bejegyzett kisebbség legyen. Milyen kisebbség a magyar
zsidóság?

A Mazsihisz kampánya – szakítva a szervezet korábbi politikájával – azt
célozza, hogy a népszámláláskor aki akarja és zsidó kötődésűnek érzi
magát, vallja magát zsidónak. A szervezet szerint semmi nem változott.
 

A Mazsihisz korábban keményen ellenezte azt a kezdeményezést, amely
szerette volna törvényben elismert nemzeti kisebbséggé nyilvánítani a
zsidóságot. Feldmájer Péter elnök ugyanakkor arra bátorítja az
érintetteket: ha úgy szeretnék, a népszámláláskor nemzetiségiként is
vállalják zsidó identitásukat. 

Az éjszakába nyúló estén az is kiderül majd, hogy mi van a Dohány utcai zsinagóga mögött! Izgalmas és érdekes programok várják az érdeklődőket, szeptember 17-én
szombat este 19:45-től a Zsidónegyed éjszakáján, amit a Kulturális
Örökség Napjai keretében, annak előestéjén tartanak.

A budapesti amerikai követségi Wikileaks-en kiszivárogtatott táviratai
arról panaszkodnak, hogy nincs „összefogás” zsidók és cigányok között a
Jobbik ellenében, hiszen mind a két csoport nagyon megosztott. 

  Hogyan került a piarista gimnáziumba, milyen emlékei vannak?Zsidó vagyok, bár nem zsidó gyökereim is vannak: a vidéki zsidó kereskedő és tisztviselő felmenők mellett családom másik része olyanokból állt, akik a hagyományos keresztény középosztályhoz tartoztak és a két … Tovább »

Jeff Levine ügyvivő, aki April Foley és Eleni Tsakopoulos Kounalakis nagykövetasszonyok budapesti tartózkodása közti időszakban látta el az Egyesült Államok képviseletét, meglepődve vette tudomásul, hogy a roma és zsidó közösségek még a Jobbik növekvő népszerűsége ellenére sem tudnak együttműködni, sem egymással, sem saját közösségeiken belül – derül ki egy a WikiLeaks által pénteken nyilvánosságra hozott diplomáciai táviratból.

– A Mazsök elôzô kuratóriumában kialakult gyakorlat volt, hogy a fontosabb tagszervezetek, mint a zsidó közélet kiemelten fontos szereplôi, alanyi jogon kaptak mûködési támogatást.
– Alanyi jogon nem jár senkinek semmi. Valós tevékenységért jár támogatás, ha azt a zsidó közélet … Tovább »

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
 

Megjelent a Szombat szeptemberi száma
 

Pécs, múlt, jelen:

Schweitzer Gábor, Stark András, Vörös István

Vörös István: Pécs belváros török és zsidó emlékei

Pécs városképének tartósan törökös … Tovább »

„Heisler idén tavasszal vezető tisztségek várományosaként indult a
hitközségi választásokon – súlyos alapszabálysértésekkel, botrányt
kavarva állították félre az apparátus urai. Mostani kitüntetése
valószínűleg szolid üzenet: az állam szemében a Mazsihisz és a zsidóság
immár nem azonos fogalmak.

A Kossuth- és állami díjas földrajztudós, hírszerző tiszteletére a
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) budapesti
székházában avattak emléktáblát kedden. 

Meg akarja szüntetni a Mazsihisz monopóliumát a zsidóság képviseletében a
Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány élére a kormány által
kinevezett fideszes Szabó György, aki a Heti Válasznak beszélt erről.

A fiatalokból álló, zsidó kulturális rendezvényeket szervező Marom
Egyesület idén harmadik alkalommal rendezte meg multikulturális
fesztiválját augusztus 4 és 6 között a Bánki-tónál.
 

Új kuratórium (és felügyelőbizottság) áll a Magyarországi Zsidó Örökség
Közalapítvány (Mazsök élén) – legkésőbb ez év szeptemberétől. A
kétharmad részben kicserélődött testület a honi zsidó politikában
felborult erőviszonyokról tanúskodik.

Demonstratív „istentiszteleten” tiltakozott az új egyháztörvény ellen
ifjabb Hegedűs Lóránt. A Jobbik-közeli református lelkész a zsidókat és a
Hit Gyülekezetét ostorozta, de saját egyházi vezetőinek, a parlamenti
képviselőnek és az árulóknak is üzent vasárnapi prédikációjában: Isten
tüzes ítélete, kiátkozás és feljelentés is szóba került a Hazatérés
templomában