Nálunk nem annyira valós probléma, mint Amerikában, ahol elvitatkoztak az emberek azon, hogy ha szombat délután elfáradnak a moziba, akkor szabad-e kólát és popcornt vinniük magukkal a nézőtérre. Persze hogy szabad. Na jó, de ha a Toscát játsszák, akkor is? Mert a Művészetek Palotájában, 10-én este héttől nem filmen mutatják a darabot, hanem a Metropolitan Opera előadását vetítik, élőben, valós izgalmakkal, amikor nem tudni előre, hogy gikszerezik-e a tenor az ária végén, és visszapattan-e Tosca a gumiasztalról, amikor leveti magát az Angyalvárból a mélybe. 

Mi hozhat változást, izgalmas fordulatot napjaink irodalmában? Például a kisebbségi nézőpontok és valamiféle új személyesség. Ezekre összpontosít a Szépírók őszi fesztiválja október 17-18-án a Petőfi Múzeumban.
 

A zsidó humor mélyebb rétegeit kutatja egy most megjelent könyv, de nem általánosságban és egyetemlegesen, hanem egy pesti közösség mindennapi életében.
 

Másfél hónapja indítottam egy blogot a nolblogon, abban a reményben, hogy Magyarország egyre súlyosbodó bajait az “okoskodó publikum” részvételével talán sikerül racionálisan megtárgyalni. Témáim ezért nagyrészt közvetlenül politikaiak voltak, mert a jövőnket meghatározó döntések elsősorban ebben a szférában dőlnek el, hiszen a gazdasági döntéseket is politikusok hozzák meg, nem csupán gazdasági, hanem sajátos politikai szempontokat is követve.
 

Még három hónapig tart Linzben az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat, s a szervezők továbbra is “teljes programot és teljes látogatottságot” ígérnek.
 

A brit The Daily Telegraph szerint az éles antiszemita kirohanásaival nemzetközi botrányokat okozó iráni elnök maga is zsidó származású. A lap úgy véli, Mahmúd Ahmadinezsád egyszerűen “túlkompenzál”, szélsőséges kijelentéseivel saját múltját akarja leplezni.

Az ukrán származású férfit háborús bűncselekménnyel vádolják. Demjanjuk tagadja bűnösségét Várhatóan novemberben megkezdődhet a háborús bűncselekményekkel vádolt John Demjanjuk pere Münchenben – így határozott pénteken a helyi tartományi bíróság.

Október első hétvégén rendezte meg a Magyar Református Szeretetszolgálat a Szeretethíd elnevezésű, önkénteseket toborzó programját, melyben segítségnyújtásra hívott mindenkit, aki jobbá szeretné tenni környezetét és a benne élők életét. 

A Művészetet Kedvelők Délutánja ezúttal Liszt Ferenc utolsó budapesti lakására látogat, ahol 1881-től 1886-ig lakott a mester. A múzeum gyűjteménye magában foglalja a mester eredeti hangszereit, bútorait, könyv- és kottatárát, valamint személyes tárgyait. Az intézményben található a magyar és a nemzetközi Liszt-kutatás központja. A tárlatvezetés mellett az akadémia növendéke rövid meglepetés koncerttel várja az érdeklődőket. 

Mint mondja: csak egy kicsit törleszteni akart, és ez volt számára a legjobb alkalom. Mint azt tegnap megírtuk: szombat este felolvasóestet tartott Székhelyi József színművész, a Szegedi Nemzeti Színház előző direktora, aki magyar költők és írók verseiből, novelláiból olvasott fel a nézők „rendelése” nyomán.
 

Kedélytelen és csendes – e két szóval jellemezhető a Pécsi MFC labdarúgó csapatának B-közepe. A kemény mag csak kisebb részt a PMFC teljesítménye miatt ilyen, mert – bár az első osztályba jutást kitűző csapat csak második az NB II nyugati csoportjában, ám játéktudásuk alapján – a pécsieknek van esélyük a feljebb lépésre. A B közép attól bánatos, hogy úgy érzi, a klubvezetés lekezeli őket.
 

Kabos László, a legendás komikus színész halála ötödik évfordulóján a pályatársak és tisztelői jelenlétében emléktáblát avattak a VI. kerület Révay utca 16. alatt, a Bálint Zsidó Közösségi Ház falán.
 

Leszavazta az országgyűlés a módosító indítványt. Az indítványt 157 képviselő támogatta, 189-en szavaztak ellene, ketten tartózkodtak.
 

Az outsider bolgár Irina Bokovának az UNESCO élére történt megválasztásában Kairó a „civilizációk összecsapásának” újabb megnyilvánulását látja. Az antiszemitának ítélt kijelentései miatt viták kereszttüzébe került egyiptomi Faruk Hoszni elleni többhetes kampány kifizetődőnek bizonyult, de bizonyára fájó nyomokat fog hagyni maga után.

Több mint 60 évvel Izrael kikiáltása után már a legpesszimistább zsidók és a legoptimistább iszlámista fundamentalisták számára sem kérdéses, hogy Izrael fennmarad a következő évtizedekben.  A zsidó állam többszörösen bebizonyította életképességét, hogy az alapvetően ellenséges geopolitikai közegben, állandó áldozatok árán is képes megvédeni határait.

A világ egyik legnagyobb zsidó múzeuma és közösségi központja jöhet létre német közreműködéssel 2012-re Moszkvában abban az épületben, amely Konsztantyin Melnyikov világhírű orosz avantgárd építész tervei alapján készült még az 1920-as években.
 

Az orosz hatalmi elit ma is bizonytalan abban, hogy a múlt melyik részét mutassa a széles közvéleménynek példaként – mondta Szvák Gyula, az ELTE Ruszisztikai Központjának vezetője a Sztálin és a sztálini jelenség vitás kérdései című tudományos tanácskozáson hétfőn Budapesten.
 

Ez év szeptember 18-án meghalt Irving Kristol, amerikai író, publicista, gondolkodó, fél évszázadon keresztül az amerikai politika és közélet egyik befolyásos szereplője. Ismert ragadványneve ez volt: a „neokonzervativizmus keresztapja”. Halála alkalmából egy lapunkban már megjelent írásának újraközlésével emlékezünk rá.

Bajnai Gordon miniszterelnök szeptember 20-24., Balázs Péter külügyminiszter pedig szeptember 21-29. között tesz hivatalos látogatást New York-ban az ENSZ Közgyűlésének őszi ülésszaka alkalmából.
 

Ros Hasana, a zsidó újév előtt, a hagyomány szerint szokás felkeresni a zsidó temetőkben a szülők és közeli rokonok sírját, lelkükért imádkozni, s hogy az Örökkévaló az eltávozottak érdemei miatt az utódokra is jót hozzon. Temetőjárás közben ma már sokan nem tudják elolvasni a héber sírfeliratokat, nem értik a nyelvet, a rövidítéseket, a veretes szövegek fordulatait.